Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetben (a továbbiakban: OGYÉI) 2019. április 20. 14:00 órától április 23. 07:30 óráig az elektronikus ügyintézés az informatikai rendszerek karbantartása miatt szünetel.

Kérjük a fentiek figyelembevételét az elektronikus ügyintézés során!

Szíves megértését köszönjük

MORZSÁK

TARTALOM:Bejegyzett élettársi kapcsolat

Létrehozva: 2010. április 21.
Módosítás: 2018. szeptember 11.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

2009. július 1-jétől az azonos nemű élettársak számára lehetővé vált, hogy kapcsolatukat bejegyzett élettársi kapcsolatként tegyék hivatalossá. A bejegyzett élettársi kapcsolat joghatásait tekintve a házasság jogintézményéhez hasonló.

Bemutatjuk a bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttére vonatkozó szabályokat, a kapcsolat joghatásait, szólunk a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnéséről, annak közjegyző általi megszüntetéséről, szót ejtünk továbbá mindezek külföldi vonatkozásairól.

Cikk:

Bejegyzett élettársi kapcsolat

A bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozását megelőző eljárás
A bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttének törvényes akadályai
A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyszíne
A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése
A bejegyzett élettársi kapcsolat joghatásai
Örökbefogadás
Emberi reprodukció
Apaság vélelme
Névviselés

A 2009. évi XXIX. törvény az azonos nemű élettársak számára lehetővé teszi, hogy kapcsolatukat bejegyzett élettársi kapcsolatként tegyék hivatalossá. A bejegyzett élettársi kapcsolat joghatásait tekintve a házasság jogintézményéhez hasonló.

A bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozását megelőző eljárás

A bejegyzett élettársi kapcsolat csak azonos nemű személyek között jöhet létre. Ahhoz, hogy kapcsolatukat hivatalossá tegyék, fel kell keresniük valamelyik fővárosi kerületi, megyei jogú városi, vagy járási hivatal székhelye szerinti önkormányzat hivatalának anyakönyvvezetőjét, ahol együttesen és személyesen nyilatkozniuk kell arról, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatnak legjobb tudomásuk szerint nincs törvényes akadálya és igazolniuk kell a bejegyzett élettársi kapcsolat törvényes feltételeinek meglétét is. Minderről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet készít. Ha a felek egyike nem rendelkezik magyarországi bejelentett lakcímmel, a magyarországi lakcímmel nem rendelkező fél a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándékát a magyar hivatásos konzuli képviselő előtt is bejelentheti, amelyről jegyzőkönyv készül és azt a konzuli képviselő eljuttatja a kapcsolat létesítésének tervezett helye szerinti anyakönyvvezetőhöz. §, §

Ez alkalommal az anyakönyvvezető a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásának időpontját is kitűzi, mely során az anyakönyvvezetőnek a felek kívánságát figyelembe kell vennie, ez az időpont azonban nem eshet január 1-jére, március 15-re, nagypéntekre, húsvét vasárnapra és hétfőre, május 1-jére, pünkösdvasárnapra és hétfőre, augusztus 20-ra, október 23-ra, november 1-jére és december 24-26-ra, illetve a köztisztviselők napjára, vagyis július 1-jére. Szemben a házassággal, a törvény nem ír elő 30 napos várakozási időt a bejelentés és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése között. Fontos tudni, hogy amennyiben a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozását megelőző eljárásról készített jegyzőkönyv felvételét követő egy éven belül nem kerül sor a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére, az eljárást meg kell ismételni. §

A bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttének törvényes akadályai

A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény rendelkezései szerint a házasságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a bejegyzett élettársi kapcsolatra is, kivéve, ha maga a törvény nem rendelkezik eltérően. §

A bejegyzett élettársi kapcsolat és a házasságkötés létrejöttének feltételei között két lényeges különbség van:

  1. a házasság két különnemű személy között, a bejegyzett élettársi kapcsolat azonos neműek között jöhet csak létre;
  2. 16. életévét betöltött kiskorúaknak lehetőségük van gyámhatósági engedély birtokában a házasságkötésre, bejegyzett élettársi kapcsolatot azonban csak akkor lehet létesíteni - ha mindkét fél - már betöltötte a 18. életévét. §

A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének akadályát jelenti az is, ha valamelyik fél korábban házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített, és azt még jogerősen nem bontotta fel bíróság, illetve utóbbi esetén bíróság vagy közjegyző. §

Érvénytelen

  1. az egyenes ági rokonok bejegyzett élettársi kapcsolata,
  2. a testvérek egymás közötti bejegyzett élettársi kapcsolata,
  3. az örökbefogadónak az örökbefogadottal az örökbefogadás fennállása alatt létesített bejegyzett élettársi kapcsolata,
  4. a testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával létesített élettársi kapcsolata.

Ez utóbbi esetben azonban a jegyzőtől felmentést lehet kérni. §

Nem létesíthet érvényesen bejegyzett élettársi kapcsolatot az, aki

  1. a bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttekor cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll §, vagy
  2. a bejegyzés időpontjában valamelyik fél nyilvánvalóan cselekvőképtelen állapotában van, jóllehet ilyen hatályú gondnokság alatt nem áll. §

A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyszíne

A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyszínét a települési önkormányzat térítés-mentesen köteles biztosítani.

Ha azonban az élettársak nyilatkozatukat a hivatali helyiségen, illetve munkaidőn kívül kívánják megtenni, erre a szándék bejelentésének helye szerinti jegyzőtől kell engedélyt kérni. Az engedély megadásának az a feltétele, hogy az élettársak gondoskodnak

  1. a tanúk és szükség esetén a tolmács jelenlétéről,
  2. az anyakönyvvezető helyszínre és a hivatali helyiségbe való utazásáról, továbbá
  3. amennyiben a hivatali helységen kívüli helyszínen történő lebonyolítás valamilyen ok folytán lehetetlenné válik, más, alkalmas helységről.

Mindezekről a kérelem benyújtása alkalmával nyilatkozniuk kell.

Előfordulhat, hogy a hivatali helységen, illetve munkaidőn kívül történő élettársi kapcsolat létesítéséért, mint szolgáltatásért ellenszolgáltatást állapít meg az önkormányzat. Érdemes az anyakönyvvezetőnél erről érdeklődni, ugyanis az önkormányzat képviselőtestülete dönti el ezt a kérdést, és amennyiben ellenszolgáltatást kíván megállapítani, azt csak önkormányzati rendeletben teheti meg. Amennyiben az önkormányzat nem alkotott ilyen tárgyú rendeletet, ellenszolgáltatást sem kérhet. Az ellenszolgáltatásként megállapított díjat előre kell megfizetni. §

A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése

A bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvezető által kitűzött időpontban és helyen a két 18. életévét betöltött, azonos nemű személy az anyakönyvvezető előtt együttesen megjelenik és ott két nagykorú, cselekvőképes tanú jelenlétében személyesen kijelentik azt a szándékukat, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kívánnak létesíteni, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről szóló lapot a felek, a tanúk és az anyakönyvvezető aláírják.

Amennyiben az aláírást a felek valamelyike, a tanú vagy - ha közreműködött tolmács - a tolmács azt megtagadja, de egyébként minden törvényes feltétel adott volt a bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttéhez, az anyakönyvvezető ezt a tényt a lapra feljegyzi. Az aláírás megtagadása nem akadálya annak, hogy érvényesen létrejöjjön a bejegyzett élettársi kapcsolat. Abban az esetben viszont, ha az anyakönyvvezető azon kérdésére, hogy kijelenti-e, hogy a jelen lévő másik féllel élettársi kapcsolatot létesít, valamelyik fél nemmel válaszol, vagy a nyilatkozatot feltételhez, illetve időhöz köti, a bejegyzett élettársi kapcsolat nem jön létre. Ezt az anyakönyvvezető a jelenlévők előtt kijelenti. §, §

A bejegyzett élettársi kapcsolat joghatásai

A bejegyzett élettársi kapcsolat joghatásait illetően is általánosságban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) a házasságra vonatkozó szabályai alkalmazandók. Azonban - hasonlóan a két jogintézmény létrejöttének törvényes feltételeihez - a joghatásukban is vannak különbségek.

A két jogintézmény joghatásait tekintve azonos a Ptk.-ban szabályozott vagyonjogi §, a lakáshasználat rendezése §, egymással és a rokonokkal szemben fennálló tartási kötelezettség §, sőt ezen felül az élet más területeit szabályozó jogszabályokból eredő jogok és kötelezettségek vonatkozásában is. Így pl. egészségügyi, társadalombiztosítási, szociális, munkajogi kedvezmények, jogosultságok, döntési jogok, tanúvallomás megtagadásának joga stb. tekintetében.

A bejegyzett élettársak a házastársakéval azonos státuszban vannak az öröklési jog szempontjából is. §

E jogosultságok megtalálhatók a vonatkozó tárgyú leírásokban, ezért azokat e helyütt nem ismételjük meg.

A házastársak és a bejegyzett élettársak jogaiban különbség

  1. az örökbefogadás,
  2. az emberi reprodukció,
  3. az apasági vélelem és a
  4. névviselés

vonatkozásában van.

Örökbefogadás

A bejegyzett élettársi kapcsolatban élők számára a törvény nem teszi lehetővé a közös gyermekké fogadást. Ez azt jelenti, hogy a bejegyzett élettársak

  1. közösen nem fogadhatnak örökbe gyermeket,
  2. és arra sincs lehetőségük, hogy az egyik bejegyzett élettárs a másik, az élettársi kapcsolatba bevitt gyermekét fogadja örökbe. §

Emberi reprodukció

Nem alkalmazhatók a bejegyzett élettársak esetén az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek az emberi reprodukcióra irányuló rendelkezései sem. [A reprodukciós eljárást akkor alkalmazzák, ha bármely félnél fennálló egészségi ok (meddőség) következtében a kapcsolatból természetes úton nagy valószínűséggel egészséges gyermek nem származhat.] Ez az eljárás csak házastársak és különnemű élettársak esetén alkalmazható, ez utóbbinál is csak akkor, ha az élettársak egyike sem áll házastársi kapcsolatban. §

Apaság vélelme

A gyermek apjának alapesetben azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a születéséig házasságban élt. Vannak azonban olyan esetek, amikor az anya csupán fenti idő egy részét töltötte házasságban, vagy a fogamzás után elvált és újból házasságot kötött, vagy az anya hajadon volt, amikor megfogant és megszületett a gyermek. A Ptk. ezekre az esetekre tartalmaz szabályokat és mondja ki, hogy kit kell vélelmezni a gyermek apjaként.

A bejegyzett élettársi kapcsolatban élőkre azonban ezek a szabályok nem vonatkoznak. §

Névviselés

A házastársak eldönthetik, hogy a házasság megkötését követően részben vagy egészben megtartják-e saját nevüket, illetve ugyancsak részben vagy egészben felveszik házastársuk nevét. A bejegyzett élettársaknak ilyen választási lehetőségük nincs, ők nem vehetik fel egymás nevét. A törvény ugyanakkor tartalmaz a névviselésre vonatkozó szabályokat, azokra vonatkozóan, akik a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor a kapcsolat regisztrálása előtt megszűnt házasságukból eredő "felvett" nevet, vagyis volt férjük vagy feleségük nevét viselik.

A törvény rendelkezései értelmében a bejegyzett élettárs a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor volt férje nevét a házasságra utaló toldással ("-né") már nem viselheti tovább, és amennyiben a bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnik, akkor sem éled fel ez a joga. Ha a leendő bejegyzett élettárs a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőzően házassági névként volt férje nevét vagy családi nevét viseli a házasságra utaló toldással, és házassági nevét nem módosítja másik házassági névviselési formára, a születési családi nevének viselésére jogosult.

Más házassági névviselési formák esetén a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítő fél eldöntheti, hogy korábbi házassági nevét megtartja, vagy visszatér születési családi nevének viseléséhez. §