Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználók!

A Hibrid kézbesítési és konverziós rendszerben Hivatali Kapuról történő küldeményletöltés rendszerkarbantartás miatt 2019.07.22 05:00 és 18:00 óra között szünetel.

A karbantartás a küldemények előállítási határidejét nem veszélyezteti, a Hivatali Kapura beérkezett küldemények a karbantartás után kerülnek letöltésre, ennek eredményeként a befogadási igazolások később kerülnek kiállításra.

A karbantartás az Igénybevevők részéről nem igényel semmilyen módosítást a beküldésben.

Üdvözlettel:

Magyar Posta Zrt.

MORZSÁK

TARTALOM:Házasság

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2019. június 7.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Ügyleírásaink között megismerkedhetnek a házasságkötés alapesetével, a házassági akadályokkal, vagy éppen a kiskorúak házasodásának szabályaival. Szólunk a külföldiek Magyarországon, valamint magyar állampolgár külföldi állampolgárral történő házasságkötéséről.

Cikk:

Vagyon a házasságban és a bejegyzett élettársi kapcsolatban

A házastársi vagyonközösség létrejötte, a különvagyon köre
A közös vagyon használata, kezelése
A közös vagyon feletti rendelkezési jog
Vagyonközösség megszűnése
A házassági vagyonjogi szerződés
A közszerzeményi rendszer
Vagyonelkülkönítési rendszer
A szerződés megszűnése

A házastársak vagyoni viszonyaira vonatkozó szabályokról a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezik. A 2009. évi XXIX. törvény, amely a bejegyzett élettársi kapcsolatról szól, egyik rendelkezése szerint a Ptk.-nak a házastársakra vonatkozó szabályait kell alkalmazni a bejegyzett élettársakra is. §

A következőkben a "házastársak" mellett nem említjük külön a "bejegyzett élettársakat", de értelemszerűen rájuk is ugyanazon jogok és kötelezettségek vonatkoznak.

A házastársi vagyonközösség létrejötte, a különvagyon köre

Amennyiben a házasulók, illetve a házastársak egymás között nem kötöttek vagyonjogi szerződést, illetve kötöttek, de az nem rendelkezik eltérően, a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség áll fenn. Ezt a helyzetet más szavakkal "törvényes vagyonjogi rendszernek" nevezzük. §

Amennyiben a házastársak a házasságkötés előtt már élettársi közösségben éltek, vonatkozásukban a törvényes vagyonjogi rendszer érvényesül. Nem érinti sem a szerződéses, sem a törvényes vagyonjogi rendszer folyamatosságát az, ha az életközösség átmenetileg megszakad. §

A házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt

  1. akár együttesen,
  2. akár külön-külön szereztek.

A közös tulajdon a házastársakat egyenlő arányban illeti meg. Meg kell jegyezni, hogy a házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei is, valamint a házastársak közösen viselik bármelyik házastárs által, a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat is. §

A házastárs különvagyonához tartozik:

  1. a házassági vagyonközösség létrejöttekor már megvolt vagyontárgy,
  2. a házassági vagyonközösség fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy, illetve ingyenes juttatás,
  3. a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat,
  4. a személyét ért sérelemért kapott juttatás,
  5. a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű vagyontárgy,
  6. a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyon helyébe lépő érték. §

Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna, amely a házassági vagyonközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, valamint öt évi házasságban való együttélést követően közös vagyonná válik az a különvagyonhoz tartozó tárgy is, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép. §

Az életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben a vagyonközösséghez tartozó tárgyak használatára és kezelésére - általában - a közös tulajdon szabályait kell alkalmazni. §

A közös vagyon használata, kezelése

A vagyonközösséghez tartozó tárgyakat rendeltetésük szerint mindegyik házastárs használhatja, azokat a házastársak közösen jogosultak kezelni. Fenntartásukkal, kezelésükkel járó költségeket és a közös gyermek megélhetéséhez és felneveléséhez szükséges kiadásokat elsősorban a közös vagyonból kell fedezni, ha pedig az erre nem elegendő, a házastársak kötelesek a költséghez különvagyonukból arányosan is hozzájárulni. Amennyiben csak az egyik házastárs rendelkezik külön vagyonnal, úgy a költségek kiegészítéséhez szükséges összeget neki kell rendelkezésre bocsátani. §

A közös vagyon feletti rendelkezési jog

A vagyonközösség fennállása alatt a házastársak a közös vagyonra vonatkozó rendelkezést együttesen, vagy a másik házastárs hozzájárulásával tehetnek. Az egyetértés (hozzájárulás) nincs alakszerűséghez kötve, az történhet akár szóban, akár írásban is. §

Bármelyik házastársnak - a vagyonközösség fennállása alatt - a közös vagyont érintő visszterhes szerződését a másik házastárs hozzájárulásával kötött szerződésnek kell tekinteni, kivéve, ha a szerződést kötő harmadik személy tudott, vagy a körülményekből tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs a szerződéshez nem járult hozzá. Ha azonban a házastárs a szerződést a mindennapi élet szükségleteinek fedezése körében kötötte, a másik házastárs csak akkor hivatkozhat hozzájárulásának hiányára, ha a szerződés megkötése ellen az ügyletkötő harmadik személynél előzőleg kifejezetten tiltakozott. §

A közös vagyon terhére szerződést kötő házastárs harmadik személlyel kötött szerződésből eredő tartozásért

  1. a különvagyonával és a
  2. közös vagyon ráeső részével

felel.

A házastárs felelőssége - amennyiben hozzájárult a másik házastárs által kötött ügylethez - harmadik személlyel szemben korlátozott, csupán a közös vagyonból reá eső rész erejéig áll fenn. §

Abban az esetben, ha az egyik házastárs a közös vagyonra szerződést kötött oly módon, hogy ahhoz a másik nem járult hozzá, és a hozzájárulást vélelmezni sem lehet, illetve a vélelem megdőlt, a szerződést kötő házastárs felel a kötelezettségekért. Ebben az esetben a másik házastárssal szemben a szerződést hatálytalannak kell tekinteni. §

Vagyonközösség megszűnése

Vagyonmegosztásra nem csak a házasság felbontásakor, hanem a házasság alatt is sor kerülhet.

A vagyonközösséget a házassági életközösség fennállása alatt a bíróság indokolt okból bármelyik házastárs kérelmére megszüntetheti. §

A kérelemben meg kell jelölni azt az okot, amely miatt a vagyonközösség megszüntetését kérik (pl. a másik házastársat cselekvőképességet teljesen kizáró gondnokság alá helyezték és gondnokául nem a házastársat rendelték ki).

A vagyonközösség, a bíróságnak a vagyonközösség megszűnését kimondó határozata jogerőre emelkedését követő hónap utolsó napján szűnik meg. §

Ezt követően a házassági életközösség fennállása alatt a vagyonukat önállóan használják, kezelik, azzal önállóan rendelkeznek és tartozásukért önállóan felelnek. Azonban a közös háztartás költségeit, a közös gyermek és az egyik házastárs hozzájárulásával a másik házastárs közös háztartásban nevelt gyermeke megélhetéséhez, felneveléséhez szükséges kiadásokat közösen viselik. §

A házassági életközösség megszűnésekor a vagyonközösség is véget ér, és bármelyik házastárs követelheti a közös vagyon megosztását is. Ennek során nemcsak a meglévő vagyontárgyaknak a felek közötti elosztását lehet igényelni, hanem a megtérítési igények (beruházások, adósságok törlesztése stb.) rendezését is. §

A felek közötti megállapodás létrejöhet:

  1. peren kívül vagy
  2. perben (bíróság által jóváhagyott egyezséggel).

A peren kívüli megállapodáshoz, amikor a házastársak szerződéssel osztják meg a házastársi közös vagyont, nem kell a bíróság jóváhagyása, azonban azt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. §

Amennyiben a házastársak között nem jött létre szerződés a közös vagyon megosztása tárgyában, úgy azt a bíróságtól lehet kérni. §

A házassági vagyonjogi szerződés

A Ptk. lehetőséget ad arra, hogy a házasuló felek, illetve a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat - a vagyonközösség általános szabályaitól eltérően - szerződéssel rendezzék.

A szerződésben meghatározhatják, hogy mely vagyon kerül a közös, illetőleg a különvagyonba.

Ahhoz, hogy a szerződés érvényes legyen, annak közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges. §

A közokirat fogalmát a polgári perrendtartásról szóló törvény határozza meg. E szerint közokirat az a papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki. A közokirat teljesen bizonyítja a benne foglaltakat. §

A házassági vagyonjogi szerződés a házasság fennállása alatt módosítható, vagy megszüntethető. Ekkor is ügyelni kell a szerződés alaki követelményeinek megtartására (közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni). §

A közszerzeményi rendszer

Mindenekelőtt tisztázásra szorul, hogy mit értünk "közszerzemény" fogalmán. A közszerzemény az a tiszta vagyoni érték, amely a házastársaknak az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonában a házastársakat terhelő adósság ráeső részének és a különvagyonnak a levonása után fennmarad.

A házastársak vagy a házasulók az általuk kötött házassági vagyonjogi szerződésben a közszerzeményi rendszer kikötésében is megállapodhatnak. Ebben az esetben önálló vagyonszerzőknek minősülnek a házassági életközösség ideje alatt, közöttük a lentebb ismertetett vagyonelkülönítés szabályai érvényesülnek.

Az életközösség megszűnésekor a közszerzemény megosztására kerül sor. A házastársat a közszerzeményi vagyon fele illeti meg. §

Vagyonelkülkönítési rendszer

A vagyonelkülönítés rendszerét kell alkalmazni, ha a házasulók vagy házastársak között olyan vagyonjogi szerződés jön létre, amelyben a vagyonközösséget a jövőre nézve

  1. teljesen vagy
  2. meghatározott vagyonszerzések, vagyontárgyak, terhek és tartozások

tekintetében kizárták.

Ebben az esetben a házastársak a házassági életközösség fennállása alatt vagyonukat önállóan használják és kezelik, azzal önállóan rendelkeznek és tartozásukért önállóan felelnek, azonban a közös háztartás költségeit és a háztartásukban nevelt gyermekek megélhetéséhez, felneveléséhez szükséges kiadásokat közösen viselik. Megjegyzendő, hogy a háztartásban és a gyermeknevelésben végzett munka a költségviselésben való részvételnek minősül. §

A szerződés megszűnése

A fentebb ismertetett vagyonjogi szerződéseket, amennyiben azt még a házasságkötés előtt kötötték, az életközösség megkezdése előtt fel lehet bontani, vagy attól bármelyik fél elállhat, az életközösség fennállása alatt pedig a jövőre nézve lehet azokat megszüntetni.

Akkor is megszűnnek a szerződések, ha a bíróság a Ptk.-ban meghatározott esetben megszünteti azokat, illetve ha a házassági életközösség megszűnik. Ide nem értve azt az esetet, ha az egyik fél halála miatt szűnik meg az életközösség, és a szerződés a házastársak közös végrendeleteként hatályosulhat. §