Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Örökbefogadás

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2017. március 17.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A témakörben megtudhatja, melyek az örökbefogadás feltételei, ki lehet, és ki nem lehet örökbefogadó, miként fogadhat örökbe nem magyar állampolgár magyar gyermeket, illetve magyar állampolgár nem magyar gyermeket, valamint milyen jogok illetik meg az örökbefogadott gyermeket új családjában. Részletezzük az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárást és az örökbefogadás előtti eljárást.

Cikk:

Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás

Az örökbefogadással kapcsolatos eljárás megindítása
Az örökbefogadással kapcsolatos meghallgatás
Nyilatkozatok a meghallgatás során
A nyílt és titkos örökbefogadás közötti különbségek
Kötelező gondozásba adás
A gyámhatóság határozata és a jogorvoslati lehetőségek
Az örökbefogadás utánkövetése

Az örökbefogadással kapcsolatos eljárás megindítása

A személyes kapcsolatfelvételt követően az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás az örökbe fogadni szándékozó személy és a gyermek, illetve törvényes képviselője egyetértő, kölcsönös kérelmére indul. A kérelmet a gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének vagy gyámjának lakóhelye szerinti megyeszékhelyen működő járási gyámhatóságnál, Budapesten a Fővárosi XI. kerületi Kormányhivatal gyámhatóságánál, Pest megyében pedig a Pest Megyei Kormányhivatal Szentendrei Járási Hivatalának gyámhatóságánál kell benyújtani, ezzel megindul az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás. §, §

Az örökbe fogadni szándékozó személynek a kérelméhez csatolnia kell:

  1. születési és házassági anyakönyvi kivonatát (amennyiben külföldön született, vagy kötött házasságot), valamint
  2. a jövedelmi viszonyairól szóló igazolást. §

Az örökbefogadással kapcsolatos meghallgatás

Miután a gyámhatóság beszerezte a döntéshez szükséges iratokat, köteles meghallgatni a következő személyeket is §:

  1. az örökbe fogadni szándékozó személyt;
  2. a tizennegyedik életévét betöltött, illetőleg a tizennégy éves kora előtt is ítélőképessége birtokában lévő, örökbe fogadandó gyermeket (szükség szerint pszichológus szakértő útján);
  3. a gyermek szülőjét, kivéve, ha
    • a szülő felügyeleti jogát jogerősen megszüntették, vagy
    • a gyermeket a gyámhatóság jogerősen örökbe fogadhatónak nyilvánította, avagy
    • a szülő úgy adott az örökbe fogadáshoz hozzájáruló nyilatkozatot, hogy az örökbe fogadókat nem kívánja ismerni §;
  4. az örökbefogadandó gyermek törvényes képviselőjét (ha gyermekvédelmi gyám a gyermek vagy a kiskorú vér szerinti szülő törvényes képviselője, nyilatkozatát írásban is megteheti);
  5. a házasságban élő, de önállóan örökbe fogadni szándékozó személlyel együtt élő házastársát;
  6. a kiskorú vér szerinti szülő törvényes képviselőjét (kivéve, ha titkolt terhesség esetén a kiskorú anya a meghallgatás mellőzését kérte és ezzel a gyámhatóság egyetért). §

A gyámhatóság nyílt örökbefogadás esetén az örökbefogadót, az örökbefogadandó korlátozottan cselekvőképes gyermeket és a vérszerinti szülőt együttesen - tárgyalás keretében - hallgatja meg. §

Nyilatkozatok a meghallgatás során

Az örökbe fogadni szándékozó személynek nyilatkoznia kell arról, hogy az örökbefogadás jogi következményeit ismeri és tudomásul veszi, az örökbefogadásnak személyében rejlő akadálya nincs, valamint arról is nyilatkoznia kell, hogy az örökbefogadás nem jár haszonszerzéssel. Kérnie kell, hogy a hatóság helyezze ki hozzá a gyermeket gondozásra, vagy ha a gyermek legalább egy éve már nála van, erről kell nyilatkoznia. Az örökbe fogadni szándékozó személynek nyilatkoznia kell a fentieken túl még arról, hogy

  1. az engedély megadása esetén kéri-e vérszerinti szülőként történő anyakönyvezését,
  2. a gyermek az örökbefogadás után milyen nevet viseljen, és mi legyen a származási helye,
  3. amennyiben egyedülálló az örökbefogadó, mik legyenek a képzelt másik szülő adatai.

Amennyiben az örökbefogadó házasságban él, de csak ő fogad örökbe, a házastársnak is nyilatkoznia kell arról, hogy hozzájárul az örökbefogadáshoz, és nyílt örökbefogadás esetén a vér szerinti szülőnek arról kell nyilatkoznia, hogy hozzájárul gyermekének a leendő örökbefogadóhoz történő gondozásra való kihelyezéséhez, illetve ha már ő gondozza legalább egy éve, erről kell nyilatkoznia. A vér szerinti anyának arról is nyilatkoznia kell, hogy megnevezi-e az apa adatai nélkül született gyermeke apját. §

A nyílt és titkos örökbefogadás közötti különbségek

Nyílt az örökbefogadás akkor, ha a vér szerinti szülő és az örökbefogadó szülő ismerik egymás adatait, és így a vérszerinti szülő tudja, hogy gyermeke az örökbefogadást követően hova került. Titkos örökbefogadás esetén a vér szerinti szülőt még az örökbefogadásról sem értesítik, és az örökbefogadásról hozott határozatot fellebbezéssel vagy egyéb módon sem támadhatja meg.

Titkosan zajlik az örökbefogadás, ha

  1. a vér szerinti szülő úgy ad az örökbefogadáshoz beleegyező nyilatkozatot - akár már a gyermek születése előtt -, hogy az örökbe fogadni kívánók adatait nem akarja megismerni;
  2. a szülő a szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll;
  3. a nevelt gyermeket a gyámhatóság örökbe fogadhatónak nyilvánította;
  4. a szülő - a személyazonosságának feltárása nélkül - egy egészségügyi intézményben lévő inkubátorban hagyta a gyermekét, és hat héten belül nem is jelentkezett érte. §

Kötelező gondozásba adás

Az első találkozást követő harminc napon belül kell döntenie a szakszolgálatnak arról, hogy javasolja-e a gyámhatóságnak azt, hogy a gyermeket adják a kérelmező gondozásába. Ezt a véleményt az örökbe fogadni szándékozó kérelmére - a gyámhatóság által bekért igazolásokkal és szakvéleményekkel, valamint az ítélőképessége birtokában levő gyermek meghallgatásáról készült jegyzőkönyvvel együtt - a szakszolgálat megküldi a gyámhatóság részére. §

A gyámhatóság a beszerzett iratok, illetve az örökbe fogadni szándékozó személy és a gyermek szülőjének - gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek esetén a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata és a gyermekvédelmi gyám - kérelme alapján 15 napon (6 hetesnél fiatalabb gyermek esetében 8 napon) belül dönt a kötelező gondozásba történő kihelyezésről. Az örökbefogadni szándékozó szülő saját költségén köteles a gyermek gondozásáról, tartásáról gondoskodni a kihelyezés időtartama alatt, jogosult azonban jogszabály alapján járó ellátások igénybevételére. §

A gyámhatóság az örökbefogadás engedélyezése előtt az örökbe fogadni szándékozó személy lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat, illetve gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek esetén a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata alapján meggyőződik a gyermeknek családba történő beilleszkedéséről. Amennyiben az örökbefogadási eljárás során olyan új körülmény, tény merül fel, amely kétségessé teszi a korábbi alkalmasságot megalapozó szakvéleményben foglaltakat, a gyámhatóság intézkedik az alkalmasság felülvizsgálata iránt. §

Nem kell a kötelező gondozásba történő kihelyezésről határozatban rendelkezni - azonban a gyámhatóság az eljárás során környezettanulmányt végez vagy szerez be - ha

  1. az örökbefogadó és a vér szerinti szülő házastársak, vagy
  2. az örökbefogadó és a vér szerinti szülő meghallgatása során arról nyilatkozik, hogy a gyermeket a vér szerinti szülő hozzájárulásával már legalább egy éve saját háztartásában gondozza, vagy
  3. a nevelésbe vett gyermeket a nevelőszülője (és házastársa) fogadja örökbe, és a gyermek megfelelő neveléséről, gondozásáról legalább egy éve saját háztartásában gondoskodik, és ennek tényét a nevelőszülői hálózat működtetője igazolta,
  4. hat hetesnél fiatalabb, ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket az örökbefogadó legalább egy hónapja saját háztartásában gondozza,
  5. a gyámság alatt álló gyermeket családbafogadó gyámja fogadja örökbe és a gyermek megfelelő gondozásáról, tartásáról legalább egy éve saját háztartásában gondoskodik. §

A kötelező gondozásba vett gyermek és a leendő szülő kapcsolatának alakulását, a családba történő beilleszkedését a szakszolgálat figyelemmel kíséri, majd tapasztalatait, valamint az örökbefogadásra vonatkozó javaslatát megküldi a gyámhatóságnak. §

A gyámhatóság határozata és a jogorvoslati lehetőségek

A gyermek örökbefogadását engedélyező határozat (és ezzel az örökbefogadás) a jogerőre emelkedés napjától válik hatályossá, azaz az örökbefogadás joghatásai ettől a naptól érvényesíthetőek. Ez alól kivétel az az eset, amikor az örökbe fogadni szándékozó személy az eljárás ideje alatt meghal: ha ugyanis a hatóság utóbb engedélyezi az örökbefogadást, akkor annak joghatásai a kérelmező halálának időpontjában beállnak. §

A gyámhatóság első fokú, engedélyező határozata akkor tekinthető jogerősnek és végrehajthatónak, ha a határozat ellen határidőn belül nem fellebbeztek, vagy a fellebbezésről lemondtak, illetve a fellebbezés kizárt. §

Fellebbezést az engedélyező vagy elutasító gyámhatósági határozat ellen a határozat közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni annál a gyámhatóságnál, amely a megtámadott határozatot hozta. A fellebbezés akár új tényeket vagy bizonyítékokat is tartalmazhat. A fellebbezésről a megyei (fővárosi) kormányhivatalok gyámügyi és igazságügyi főosztályai döntenek. §

Ezt követően az örökbe fogadni szándékozó személy vagy a vér szerinti szülő már csak a másodfokú határozat - jogszabálysértésre alapított - bírósági felülvizsgálatát kérheti. §

Az örökbefogadás utánkövetése

Az örökbefogadás jogerős befejezését követően az örökbefogadó szülők és az örökbefogadott gyermek még két alkalommal találkoznak a gyermekvédelmi szakemberekkel. A hatályos gyermekvédelmi törvény ugyanis kötelezővé teszi az ún. örökbefogadás utánkövetését, amelynek az a célja, hogy figyelemmel kísérje a gyermek örökbefogadó családba történő beilleszkedését, és szükség esetén a beilleszkedést segítő tanáccsal lássa el az örökbefogadó családot. Az első találkozásra az örökbefogadást engedélyező határozat jogerőre emelkedését követő hat hónapon belül kerül sor, a másodikra pedig másfél év múlva, de az örökbefogadók kérelmére ennél sűrűbb találkozási lehetőséget is biztosít az utánkövetést végző szervezet. (Abban az esetben, ha házastárs vagy rokon által történt az örökbefogadás, ez utóbbi találkozás rájuk nézve nem kötelező).

Amennyiben az utánkövetést végző szakember a személyes találkozás során a gyermek nevelésével, körülményeivel kapcsolatos problémát észlel, illetve ha a személyes találkozásra történő felhívásra az örökbefogadó nem reagál, ezt a gyámhatóság felé jeleznie kell. A gyámhatóságnak ebben az esetben fel kell kérnie a család- és gyermekjóléti szolgálatot arra, hogy tájékozódjon az örökbe fogadott gyermek fejlődéséről, körülményeiről és a családba való beilleszkedéséről. Probléma észlelése esetén a gyámhatóságnak a gyermek érdekében és védelmében meg kell tennie a probléma jellegének megfelelő gyermekvédelmi intézkedéseket. §