A név, a névviselés jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy alkalmas arra, hogy a név viselőjét azonosítsa, megkülönböztesse, elválassza a társadalom többi tagjától, és kifejezze a családhoz való tartozást. Itt olvashatnak az újszülött anyakönyvezéséről, a gyermek névviseléséről és anyakönyvezéséről. Különbséget teszünk a születési és a házassági név (bejegyzett élettársak neve) között és írunk a névváltoztatás feltételeiről is.

A születési név
Nemzetiséghez tartozó személy névviselése
A házassági név
Milyen házassági nevet lehet választani?
Bejegyzett élettársak névviselése
Megkülönböztető betűjel és egyéb jelzés

Minden magyar állampolgár - hatósági eljárásban, igazolásban, igazolványban, nyilvántartásban - a születési, illetve a házassági anyakönyv szerint őt megillető születési vagy házassági nevét viseli.

A születési név

A születési név az a név, amely az érintettet az anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. A magyar állampolgár születési neve két részből áll:

1. családi név és
2. utónév.

A születési családi név egy vagy kéttagú lehet (ha kéttagú, akkor kötőjel kapcsolja össze a családi neveket), az utónévként - a szülők által meghatározott sorrendben - legfeljebb két, a gyermek nemének megfelelő, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által összeállított utónévjegyzékben szereplő utónevet lehet anyakönyvezni, ill. abban az esetben ha a választott név nem szerepel az utónévjegyzékben, az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter megkeresésére az MTA nyilatkozik ebben a kérdésben.

Nemzetiséghez tartozó személy névviselése

Kérelemre

1. a nemzetiséghez tartozó személy gyermekének családi nevét a nemzetiségi nyelv szabályainak megfelelően kell anyakönyvezni és a gyermeknek a nemzetiségnek megfelelő utónév adható;
2. az anyakönyvezett utónév helyett az annak megfelelő nemzetiségi utónév jegyezhető be;
3. az anyakönyvezett családi név helyett az adott nemzetiségi nyelv szabályai szerint képzett családi név jegyezhető be;
4. a kérelmező és gyermeke családi és utóneve az adott nemzetiségi nyelven, ill. azon is bejegyezhető.

A házassági név

A házassági név az a név, amely az érintettet a házassági anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti.

A házasságot kötő személy a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (továbbiakban Ptk.) felsorolt házassági névviselési formák közül választhat házassági nevet. ,

Milyen házassági nevet lehet választani?

Talán jobban követhető, ha egy példán levezetve tekintjük át a lehetőséget. Nézzük meg, hogy Kiss Gizella és Szabó István a házasságkötés után milyen nevek közül választhat.

A feleség a házasságkötés után választása szerint:

1. a születési nevét viseli (Kiss Gizella),
2. a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét viseli (M.Kiss Gizella),
3. a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, amelyhez a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét hozzákapcsolhatja (Szabó Istvánné, vagy Szabó Istvánné M. Kiss Gizella),
4. a férje családi nevét viseli a házasságra utaló toldással és ehhez a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét hozzákapcsolja (Szabóné Kiss Gizella, Szabóné M. Kiss Gizella ), vagy
5. a férje családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét (Szabó Gizella).

A férj a házasságkötés után:

1. kizárólag a születési nevét viseli (Szabó István), vagy
2. a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét viseli (K. Szabó István)
3. a felesége családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét (Kiss István).

A férj, illetve a feleség a házasságkötés után házassági névként családi nevüket is összekapcsolhatják, hozzáfűzve a saját utónevüket (Szabó-Kiss István és Szabó-Kiss Gizella, illetve Kiss-Szabó István és Kiss-Szabó Gizella).

A választás során a feleknek csak arra kell figyelniük, hogy:

1. csak az egyik házasuló veheti fel házassági névként a másik családi nevét (tehát az nem lehetséges, hogy a feleséget Szabó Gizellának, a férjet pedig Kiss Istvánnak hívják), illetve
2. a házassági név családi nevekből képzett része legfeljebb kéttagú lehet (ez akkor érdekes, ha valamelyik fél családi neve már eredetileg is kéttagú, például, ha a férjet Szabó-Kovács Istvánnak hívták volna, a feleség nem lehet Szabó-Kovács-Kiss Gizella).

A házassági névviselési forma módosítható. Az erre irányuló kérelmet bármely anyakönyvvezetőnél vagy bármely hivatalos konzuli tisztviselőnél, személyesen lehet előterjeszteni.

Bejegyzett élettársak névviselése

A házastársak névviselésére vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a bejegyzett élettársakra.

Nem viselheti tovább a bejegyzett élettárs volt férje nevét a házasságra utaló toldással (ez a joga akkor sem éled fel, ha megszűnik a bejegyzett élettársi kapcsolat).

Ha a leendő bejegyzett élettárs a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőzően házassági névként volt férje nevét vagy családi nevét viseli a házasságra utaló toldással, és házassági nevét nem módosítja más névviselési formára, a születési családi nevének viselésére jogosult.

Megkülönböztető betűjel és egyéb jelzés

Az egy családhoz tartozók vagy azonos családnevű személyek megkülönböztetésére szolgáló betűjel a családi név része, az nem minősül külön tagnak. A betűjelet a családi nevet megelőzően vagy azt követően - a felmenők névviselésének megfelelően - nagybetűvel jegyezik be, és a névtől ponttal elválasztják (pl. Kovács P. János, P. Kovács János).

Sem a doktori cím, sem a tudományos fokozat 2014. július 1-től az anyakönyvbe nem jegyezhető be, és a korábban bejegyzett doktori címet az anyakönyvi kivonat kiállításánál figyelmen kívül kell hagyni. Ez a rendelkezés azonban nem jelent tilalmat arra vonatkozóan, hogy a doktori címet a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyezzék és ennek alapján az igazolványokba ne lehessen viselni.

Egy 1947-ben elfogadott törvény megszüntette a Magyar nemesi és főnemesi rangokat (herceg, őrgróf, gróf, bábó, nemes, primor, lófő), és hatályon kívül helyezte a külföldi államfők által adományozott nemesi és főnemesi rangot jelző címek viselésére adott engedélyeket is. Ezt követően a rangjelző címek a "vitéz" cím, valamint a nemesi előnévnek és jelvénynek, vagy a nemesi nemzetségi származásra utaló kifejezésnek (de genere) használata is tilos, ezért ezeket az anyakönyvezető nem jegyezheti be az anyakönyvekbe.