MORZSÁK
TARTALOM:Névviselés
Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2018. augusztus 10.
Forrás: Magyarország.hu
Címkék
Cikk
A név, a névviselés jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy alkalmas arra, hogy a név viselőjét azonosítsa, megkülönböztesse, elválassza a társadalom többi tagjától, és kifejezze a családhoz való tartozást. Itt olvashatnak az újszülött anyakönyvezéséről, a gyermek névviseléséről és anyakönyvezéséről. Különbséget teszünk a születési és a házassági név (bejegyzett élettársak neve) között és írunk a névváltoztatás feltételeiről is.
Cikk:
Válasszon ügyleírást:
Születési név, házassági név és a bejegyzett élettársak névviselése
A születési név
Nemzetiséghez tartozó személy névviselése
A házassági név
Milyen házassági nevet lehet választani?
Bejegyzett élettársak névviselése
Megkülönböztető betűjel és egyéb jelzés
Minden magyar állampolgár - hatósági eljárásban, igazolásban, igazolványban, nyilvántartásban - a születési, illetve a házassági anyakönyv szerint őt megillető születési vagy házassági nevét viseli.
A születési név
A születési név az a név, amely az érintettet az anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. A magyar állampolgár születési neve két részből áll:
- családi név és
- utónév.
A születési családi név egy vagy kéttagú lehet (ha kéttagú, akkor kötőjel kapcsolja össze a családi neveket), az utónévként - a szülők által meghatározott sorrendben - legfeljebb két, a gyermek nemének megfelelő, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által összeállított utónévjegyzékben szereplő utónevet lehet anyakönyvezni, ill. abban az esetben ha a választott név nem szerepel az utónévjegyzékben, az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter megkeresésére az MTA nyilatkozik ebben a kérdésben.
Nemzetiséghez tartozó személy névviselése
Kérelemre
- a nemzetiséghez tartozó személy gyermekének családi nevét a nemzetiségi nyelv szabályainak megfelelően kell anyakönyvezni és a gyermeknek a nemzetiségnek megfelelő utónév adható;
- az anyakönyvezett utónév helyett az annak megfelelő nemzetiségi utónév jegyezhető be;
- az anyakönyvezett családi név helyett az adott nemzetiségi nyelv szabályai szerint képzett családi név jegyezhető be;
-
a kérelmező és gyermeke családi és utóneve az adott nemzetiségi nyelven, ill. azon is bejegyezhető.
A házassági név
A házassági név az a név, amely az érintettet a házassági anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti.
A házasságot kötő személy a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (továbbiakban Ptk.) felsorolt házassági névviselési formák közül választhat házassági nevet. ,
Milyen házassági nevet lehet választani?
Talán jobban követhető, ha egy példán levezetve tekintjük át a lehetőséget. Nézzük meg, hogy Kiss Gizella és Szabó István a házasságkötés után milyen nevek közül választhat.
A feleség a házasságkötés után választása szerint:
- a születési nevét viseli (Kiss Gizella),
- a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét viseli (M.Kiss Gizella),
- a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, amelyhez a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét hozzákapcsolhatja (Szabó Istvánné, vagy Szabó Istvánné M. Kiss Gizella),
- a férje családi nevét viseli a házasságra utaló toldással és ehhez a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét hozzákapcsolja (Szabóné Kiss Gizella, Szabóné M. Kiss Gizella ), vagy
- a férje családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét (Szabó Gizella).
A férj a házasságkötés után:
- kizárólag a születési nevét viseli (Szabó István), vagy
- a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét viseli (K. Szabó István)
- a felesége családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét (Kiss István).
A férj, illetve a feleség a házasságkötés után házassági névként családi nevüket is összekapcsolhatják, hozzáfűzve a saját utónevüket (Szabó-Kiss István és Szabó-Kiss Gizella, illetve Kiss-Szabó István és Kiss-Szabó Gizella).
A választás során a feleknek csak arra kell figyelniük, hogy:
- csak az egyik házasuló veheti fel házassági névként a másik családi nevét (tehát az nem lehetséges, hogy a feleséget Szabó Gizellának, a férjet pedig Kiss Istvánnak hívják), illetve
-
a házassági név családi nevekből képzett része legfeljebb kéttagú lehet (ez akkor érdekes, ha valamelyik fél családi neve már eredetileg is kéttagú, például, ha a férjet Szabó-Kovács Istvánnak hívták volna, a feleség nem lehet Szabó-Kovács-Kiss Gizella).
A házassági névviselési forma módosítható. Az erre irányuló kérelmet bármely anyakönyvvezetőnél vagy bármely hivatalos konzuli tisztviselőnél, személyesen lehet előterjeszteni.
Bejegyzett élettársak névviselése
A házastársak névviselésére vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a bejegyzett élettársakra.
Nem viselheti tovább a bejegyzett élettárs volt férje nevét a házasságra utaló toldással (ez a joga akkor sem éled fel, ha megszűnik a bejegyzett élettársi kapcsolat).
Ha a leendő bejegyzett élettárs a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőzően házassági névként volt férje nevét vagy családi nevét viseli a házasságra utaló toldással, és házassági nevét nem módosítja más névviselési formára, a születési családi nevének viselésére jogosult.
Megkülönböztető betűjel és egyéb jelzés
Az egy családhoz tartozók vagy azonos családnevű személyek megkülönböztetésére szolgáló betűjel a családi név része, az nem minősül külön tagnak. A betűjelet a családi nevet megelőzően vagy azt követően - a felmenők névviselésének megfelelően - nagybetűvel jegyezik be, és a névtől ponttal elválasztják (pl. Kovács P. János, P. Kovács János).
Sem a doktori cím, sem a tudományos fokozat 2014. július 1-től az anyakönyvbe nem jegyezhető be, és a korábban bejegyzett doktori címet az anyakönyvi kivonat kiállításánál figyelmen kívül kell hagyni. Ez a rendelkezés azonban nem jelent tilalmat arra vonatkozóan, hogy a doktori címet a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyezzék és ennek alapján az igazolványokba ne lehessen viselni.
Egy 1947-ben elfogadott törvény megszüntette a Magyar nemesi és főnemesi rangokat (herceg, őrgróf, gróf, bábó, nemes, primor, lófő), és hatályon kívül helyezte a külföldi államfők által adományozott nemesi és főnemesi rangot jelző címek viselésére adott engedélyeket is. Ezt követően a rangjelző címek a "vitéz" cím, valamint a nemesi előnévnek és jelvénynek, vagy a nemesi nemzetségi származásra utaló kifejezésnek (de genere) használata is tilos, ezért ezeket az anyakönyvezető nem jegyezheti be az anyakönyvekbe.