Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Személyiségi jog

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2017. március 17.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A személyiség jogok jelentősége kettős, hiszen egyrészt védik az ember szellemi értékeit, szubjektumát másrészt védik az emberi személynek az anyagi világban megjelenő testi lényegét is (pl. testi épség védelme). A téma részletezi az általános személyiségi jogokat (pl. méltóság, becsület, név, jó hírnév, képmás és hangfelvétel, titokjog, információs önrendelkezés joga a személyhez fűződő jogok megsértésének szankcióit.

Cikk:

Általános személyiségi jogok

Általános jellemzők
A hátrányos megkülönböztetés tilalma
A lelkiismeret szabadsága
A személyes szabadság joga
A testi épséghez és egészséghez való jog
A becsülethez való jog
Az emberi méltósághoz való jog

Általános jellemzők

A személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is alkalmazni kell, kivéve ha a védelem - jellegénél fogva - csak a magánszemélyeket illeti meg §. Nem sérti a személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult, feltéve, hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet. Különösen súlyos személyiségsértő magatartásként szerepelnek a törvényben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme, a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, a becsület és az emberi méltóság megsértése. §

A hátrányos megkülönböztetés tilalma

Az Alaptörvény XIV. cikke kimondja, hogy mindenki egyenlő a törvény előtt és azt, hogy minden ember jogképes. Ebből ered az a követelmény, mely szerint tilos a magánszemélyek bármilyen hátrányos megkülönböztetése nemük, fajuk, nemzetiségük vagy felekezetük szerint. Tilos a szín, nyelv, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet alapján történő hátrányos megkülönböztetés is.

A lelkiismeret szabadsága

A személyiség kibontakozásának, önmegvalósításának fontos eleme a lelkiismeret szabadsága. Ezért általában tilos bármiféle kényszerítés vagy tiltás a vallásosság vagy ateizmus, párttagság vagy pártonkívüliség, az életmód és életvitel és más hasonló lelkiismereti kérdésekben. A lelkiismeret szabadsága magában foglalja a tudat szabadságát is, ez pedig a gondolat, a tudományos és művészeti meggyőződés, a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát, a tájékoztatáshoz és a bírálathoz való jogot stb.

A személyes szabadság joga

A személyek szabadsága tág kategória, magában foglalja a tartózkodási hely, a lakóhely, a foglalkozás és a munkahely szabad megválasztásának jogát az országból való távozás és az oda való visszatérés jogát, stb. A személyes szabadság közérdekből, a törvény által elismert esetekben és módon (jogszerűen) korlátozható: pl. szabadságvesztés büntetés, kitiltás vagy kiutasítás, foglalkozástól való eltiltás útján, karantén, zárlat, kötelező egészségügyi vizsgálat, illetve védőoltás elrendelésével stb.

A testi épséghez és egészséghez való jog

Ezek a jogok részét alkotják az átfogó "élethez való jognak", ami - bár a Ptk. külön nem említi - emberi jog és alkotmányos alapjog is egyben, és ami további részjogok forrása is egyben (pl. egészségügyi ellátáshoz való jog, egészséges környezethez való jog stb.). E jog alapján tilos pl. a halálbüntetés, az emberi szervekkel és szövetekkel való kereskedelem, az emberen folytatott tudományos kísérletezés stb.

A becsülethez való jog

A becsület az ember "társadalmi hitelképessége". Minden embernek joga van a társadalmi megbecsülésre, elismerésre. A becsületsértés számos, esetleg nagyon súlyos hátrányt okozhat, ezért tilos.

Az emberi méltósághoz való jog

Az emberi méltóság emberi mivoltunkat, a mindenkit megillető emberi rangot, emberkénti elismerést juttatja kifejezésre. Az emberi rang, az "emberség" kötelez: senki nem tanúsíthat senki mással szemben emberhez méltatlan (az emberi méltóságon aluli) magatartást. Így különösen tilos a kínzás, az embertelen, megalázó büntetés vagy bánásmód, az ugyanilyen hadviselés stb. A magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában az emberi méltósághoz való jog a legátfogóbb személyiségi jog, minden más személyiségi jog ún. anyajoga, amiből bármely, akár a törvényekben nevesített, akár nem nevesített személyiségi jog lefejthető (így pl. az élethez való jog és a halálbüntetés tilalma is).