Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Utazás külföldre

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2018. február 8.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A külföldi és belföldi utazásokkal kapcsolatos tudnivalókat összegezzük: így egyebek között, szólunk a külképviseleti szervekről és munkájukról. Utána a vízummal, kötelező védőoltásokkal, a nemzetközi jogosítvány, és diákigazolvány intézményével is foglalkozunk a külföldi biztosítások mellett.

Cikk:

Vízumkérelmek, vízummentességi megállapodások

Általános tudnivalók
A vízum fajtái
Külső határok
Belső határok
A vízum igénylése
Országok, melyekbe vízummentesen utazhatunk

Általános tudnivalók

A vízum nélkül is látogatható országok köre rendszeresen változik, ezért kiutazás előtt célszerű tájékozódni arról, hogy a meglátogatni kívánt országokban, illetve azokban az országokban, amelyeken átutazunk, szükséges-e vízum a belépéshez. Ha igen, ezt a kiutazás előtt be kell szereznünk, mert ma már szinte sehol nincs lehetőség arra, hogy a határon (repülőtéren) kérhessünk beutazó vízumot.

Fontos tudni, hogy a vízum nélküli beutazás lehetősége időben is és az utazás célját illetően is korlátozott minden országban. Vízum nélkül általában hatvan-kilencven napig tartózkodhatunk csak egy országban, s ott munkaviszonyt nem létesíthetünk, más kereső tevékenységet nem folytathatunk.

A vízum fajtái

A vízum beutazásra, átutazásra, meghatározott célú és időtartamú tartózkodásra, valamint kiutazásra jogosító engedély, amelyet a fogadó ország hatóságai általában az útlevélbe szoktak beragasztani vagy bepecsételni.

A vízumok fajtái országonként sok eltérést mutatnak, a fő típusok és fajták azonban többé-kevésbé egységesek, a Magyarországra érvényes szabályozás a következő:

A Magyarországon is hatályos Schengeni határ-ellenőrzési kódex minden olyan személyre alkalmazandó, aki átkel az EU bármely országának külső határán - kivéve az Egyesült Királyságot és Írországot -, valamint a schengeni térség (22 uniós ország, valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc alkotta határmentes terület) belső határán.

Külső határok

A külső határokat csak a határátkelőhelyeken és azok hivatalos nyitvatartási ideje alatt lehet átlépni.

A külső határon történő átkeléskor az EU polgárait és más olyan személyeket, akik az uniós jog szerinti szabad mozgás jogával rendelkeznek (például az uniós polgárok családtagjait) minimum-ellenőrzésnek kell alávetni. A minimum-ellenőrzés célja a személyazonosság megállapítása a be- vagy felmutatott úti okmányok alapján. Ez az okmányok gyors és egyszerű ellenőrzéséből áll (beleértve - szükség szerint - a lopott, jogellenesen használt, elveszett és érvénytelenített okmányokkal kapcsolatos információkat tartalmazó adatbázis igénybevételét), valamint annak ellenőrzésére is sor kerül, hogy találhatóak-e rajtuk hamisításra utaló jelek.

Az EU-n kívüli országok állampolgárait be- és kiutazáskor alapos ellenőrzésnek kell alávetni. Ennek keretében - adott esetben - a beutazási feltételeknek - egyebek mellett a vízuminformációs rendszer (VIS) segítségével történő - vizsgálatára kerül sor.

Az első beutazástól számított 180 napon belül 90 napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízumot harmadik országbeli (tehát nem uniós) állampolgár igényelheti.

180 napon belül 90 napot meg nem haladó tartózkodás esetén az EU-n kívüli ország állampolgárának:

  1. érvényes úti okmánnyal kell rendelkeznie;
  2. szükség esetén érvényes vízummal kell rendelkeznie;
  3. igazolnia kell a tervezett tartózkodás célját, és megfelelő anyagi fedezettel kell rendelkeznie;
  4. nem szabad beutazási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt állnia a Schengeni Információs Rendszerben (SIS-ben);
  5. nem szabad veszélyt jelentenie az uniós országok közrendjére, belső biztonságára, közegészségügyére vagy nemzetközi kapcsolataira.

Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, meg kell tagadni a területre való beléptetést, kivéve, ha különös rendelkezések alkalmazandók (pl. humanitárius okokból). A beléptetés megtagadására csak az illetékes nemzeti hatóság által - egy adott formanyomtatvány segítségével - kiállított, megindokolt döntés alapján kerülhet sor, a megtagadás indokainak pontos megjelölésével. Azok a személyek, akiknek a beléptetését megtagadták, jogorvoslattal élhetnek, a vonatkozó nemzeti eljárásról pedig írásbeli tájékoztatást kell nyújtani számukra.

Az EU-n kívüli állampolgárok úti okmányait mind a belépéskor, mind pedig a kilépéskor rendszeresen bélyegezni kell.

Belső határok

Bármely személy - függetlenül állampolgárságától - bármely ponton átlépheti a belső határokat anélkül, hogy személyellenőrzésre kerülne sor. Ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a nemzeti rendőrség hatáskörét gyakorolja akár a belső határ menti területeken, feltéve, hogy fellépése nem minősül a határforgalom-ellenőrzéssel azonos tartalmúnak.

3 hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumok:

Valamely tagállam által kiadott engedély a tagállamok területén való átutazás vagy a tagállamok területére történő első beutazás napjától számított bármely hat hónapos időszakban három hónapot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra vonatkozóan. [(c) Európai Unió, http://eur-lex.europa.eu/, 1998-2015]

A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum legfeljebb öt évig érvényes.

3 hónapot (180 napon belül 90 napot) meghaladó tartózkodás:

180 napon belül 90 napot meghaladó tartózkodás céljából az a harmadik országbeli állampolgár utazhat be, illetve száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó időtartamig az a harmadik országbeli állampolgár tartózkodhat Magyarország területén, aki

  1. rendelkezik érvényes úti okmánnyal;
  2. rendelkezik
    • száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal,
    • tartózkodási engedéllyel,
    • bevándorlási engedéllyel,
    • letelepedési engedéllyel,
    • ideiglenes letelepedési engedéllyel,
    • nemzeti letelepedési engedéllyel,
    • EK letelepedési engedéllyel, vagy
  3. rendelkezik a vissza- vagy továbbutazáshoz szükséges engedéllyel;
  4. igazolja beutazása és tartózkodása célját;
  5. Magyarország területén rendelkezik szálláshellyel vagy lakóhellyel;
  6. tartózkodása teljes időtartamára rendelkezik a lakhatását és megélhetését, valamint a kiutazás költségeit is biztosító anyagi fedezettel;
  7. az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy egészségügyi ellátásának költségeit biztosítani tudja;
  8. nem áll kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt, illetve beutazása és tartózkodása nem veszélyezteti Magyarország közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekeit;
  9. nem áll beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt. §

Ezen feltételek hiányában a beutazás és tartózkodás csak kivételesen, nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből engedélyezhető. §

Az a harmadik országbeli állampolgár, aki rendelkezik valamilyen engedéllyel a fent felsoroltak közül, a beutazáskor mentesül a további feltételek igazolása alól. §

A kiskorú harmadik országbeli állampolgárnak az előbbieken túl igazolnia kell, hogy szülője vagy törvényes képviselője magyarországi tartózkodásához - a tervezett tartózkodás időtartamára - hozzájárult. §

A 180 napon belül 90 napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumok:

  1. tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum, amely egyszeri, tartózkodási engedély átvétele céljából történő beutazásra és legfeljebb harminc napos tartózkodásra jogosít Magyarország területén - érvényességi ideje legfeljebb egy év;
  2. nemzeti vízum, amely - nemzetközi szerződés alapján - többszöri beutazásra és három hónapot meghaladó időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén - érvényességi ideje legfeljebb öt év. §

A vízum igénylése

Vízumot igényelni - általában csak személyesen - az adott ország külképviseletén (konzuli irodájában) lehet. Ha a meglátogatni kívánt országnak nincs Magyarországon külképviselete, akkor tájékozódnunk kell, hogy van-e olyan harmadik ország, amelyik az adott ország érdekeit nálunk képviseli, s átveszi a vízumkérelmeket. Ha ilyen ország (külképviselet) nincs, akkor csak külföldön (az adott ország egy harmadik országban lévő) külképviseletén kérhetünk vízumot. Megjegyezzük, hogy több utazási iroda is vállalja vízumok beszerzését; ezért természetesen - a vízum díján (illetékén) felül - díjat kell fizetnünk.

A vízum igényléséhez (esetenként igen részletes) kérdőívet kell kitölteni, s ahhoz csatolni kell az útlevelet, valamint (általában két) arcfényképet, továbbá be kell fizetni a vízum díját (illetékét). Ennek összege országonként és a vízum fajtájától függően eltérő. Sok esetben a vízum kiadásához az utazásunk célját igazoló dokumentumot vagy hatósági engedélyt is csatolni kell (pl. meghívólevél, munkavállalási engedély). A vízumkérelmet gyakran nem lehet magyar nyelven kitölteni; azt vagy a fogadó ország hivatalos nyelvén, vagy egy - nemzetközi kapcsolatokban rendszeresen használt - harmadik nyelven (pl. angol, francia) lehet csak kitölteni. Vízumot csak érvényes útlevél birtokában kérhetünk, sőt sok ország esetében további feltétel, hogy az útlevélnek még legalább 6-12 hónapig érvényesnek kell lennie.

Fontos tudni, hogy a vízum (vagy vízummentes beutazás lehetősége esetén az útlevél) nem jogosít automatikusan az adott ország területére történő belépésre. Az idegenrendészeti hatóság jogosult a beutazásunk célját igazoló további dokumentumot kérni (munkavállalási engedély), illetve azt ellenőrizni, hogy az ott tartózkodásunkhoz és a visszautazásunkhoz szükséges anyagi feltételekkel rendelkezünk-e (meghívólevél, készpénz vagy csekk, érvényes menetjegy, szobafoglalás szállodában stb.). Ezek hiányában beutazásunk engedélyezését akkor is megtilthatják, ha egyébként érvényes úti okmánnyal és vízummal rendelkezünk.

Országok, melyekbe vízummentesen utazhatunk

A Külügyminisztérium honlapján lehet tájékozódni arról, hogy magyar állampolgárok útlevéllel, mely országokba utazhatnak vízummentesen.