Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Bérlakás

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2014. március 20.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő határozott, vagy határozatlan időre ill. feltétel bekövetkezéséig hozza létre. A téma kapcsán szó lesz a bérlő és bérbeadó jogairól és kötelezettségeiről, a bérleti jogviszony megszűnéséről, a lakásbérleti jog folytatásáról, továbbá az önkormányzati bérlakás bérletéről, elidegenítéséről. A lakásbérleti jogviszony önkormányzati lakások esetében is a bérbeadó és a bérlő megállapodása alapján jön létre, azonban az önkormányzati tulajdonban álló lakásra vonatkozó bérleti szerződés megkötésének különböző speciális szabályai vannak, így például a lakás bérlőjének kijelölése vagy kiválasztása megállapodás tárgya lehet.

Cikk:

Önkormányzati bérlakás bérlete

A jogviszony létrejötte
Bérlőkijelölés
Használat
Bérlőtársak, társbérlők
A lakásbérlet megszűnésének speciális esete

A jogviszony létrejötte

A lakásbérleti jogviszonyt - önkormányzati bérlakás (lakás) vonatkozásában is - a bérbeadó és a bérlő megállapodása hozza létre (határozott vagy határozatlan időre), az önkormányzati tulajdonban álló lakásra vonatkozó szerződést is írásba kell foglalni §, §.

Ez azt jelenti, hogy írásba foglalás nélkül semmis a megállapodás, abból nem keletkeznek jogok és kötelezettségek. §

Ezen túlmenően a helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakásra a tulajdonos önkormányzat - a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény § keretei között alkotott - rendeletében meghatározott feltételekkel lehet csak szerződést kötni. §

Önkormányzati lakás általában szociális helyzet alapján, költségelven (ebben az esetben a bérleti díj fedezi az önkormányzat ráfordításait), vagy piaci alapon is (ebben az esetben a bérleti díjból az önkormányzatnak a költségei megtérülésén felüli bevétele is származik) bérbe vehető. A törvény alapján az egyes önkormányzati rendeletek számos részletes feltételt tartalmazhatnak: például meg kell határozni az önkormányzati lakás különböző alapokon történő bérbeadásának feltételeit § és a lakbér mértékét §, a bérlőtársi szerződés megkötésének feltételeit §, a megüresedett társbérleti lakrészek kiadásának feltételeit §, vagy a rendeltetésszerű használat bérbeadó általi ellenőrzésének szabályait is (például az ellenőrzés lefolytatásának egy naptári éven belüli gyakoriságát). §

Bérleti szerződés alapján a bérbeadó meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő a dolog átvételére és bérleti díj fizetésére köteles. E szabályból következően a bérleti szerződés egyik alapvető eleme a fizetendő bérleti díj meghatározása. §

Bérlőkijelölés

A gyakorlatban előfordulhat, hogy a lakás bérlőjének kijelölésére vagy kiválasztására valamilyen megállapodás vagy a lakások és helyiségek bérletéről szóló törvény hatálybalépésekor jogszabály meghatározott szervet jogosít fel. Ilyen esetben a megállapodásban, illetőleg a jogszabályban megjelölt személlyel kell szerződést kötni §.

Használat

Önkormányzati rendelet a bérbeadás feltételeként meghatározhatja, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A rendeletben meghatározott ilyen feltételt a szerződésnek tartalmaznia kell azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. A bérlő által bejelentett - különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő - távolléte alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót - felhívására - írásban tájékoztatja. §

Bérlőtársak, társbérlők

A lakást több bérlő együttesen is bérelheti, ebben az esetben bérlőtársi jogviszony jön létre. Ennek jellemzője, hogy a bérelt ingatlan összes helyiségét minden bérlőtárs használhatja, azok költségeit és terheit közösen viselik. Önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződés önkormányzati rendeletben meghatározott feltételekkel köthető. A lakások és helyiségek bérletéről szóló törvény rendelkezései alapján - a bérlőkijelölésre jogosult eltérő rendelkezése hiányában - a házastársak közös kérelmére a bérlőtársi szerződés megkötése kötelező. Lényeges, hogy a bérlőtársak kötelezettsége a bérbeadóval szemben egyetemleges, azaz bármelyiküktől követelhető a teljes tartozás. §

Társbérlőkről - és nem bérlőtársakról - beszélünk, ha a szerződés alapján a bérlők a lakás meghatározott lakószobáit és egyes helyiségeit kizárólagosan, más helyiségét azonban közösen használják. A társbérlő önálló bérlőnek minősül. §.

A lakásbérlet megszűnésének speciális esete

Önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő lakás bérlete e törvény erejénél akkor szűnik meg, ha

  1. a lakás a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény alapján a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházással érintett területen helyezkedik el, és
  2. a bérleti jogviszony fennmaradása egyúttal a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósítását akadályozza. §.