Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Ingatlannal kapcsolatos engedélyek

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2018. január 5.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Az ingatlannal kapcsolatos engedélyek témakörben az (elvi) építési és bontási engedélyen kívül szó lesz az építmények fennmaradási és használatbavételi engedélyével kapcsolatos eljárásról, valamint a külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezéséről.

Cikk:

Bontási engedély

A fennmaradási engedély
A bontási engedély iránti kérelem és mellékletei
A bontási engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala
A bontási engedély hatálya
Mennyibe kerül az engedély iránti kérelem?
Hol és milyen feltételekkel lehet fellebbezni az építésügyi hatóság döntése ellen?
Az engedély nélküli bontás következménye: építésügyi bírság

Az építésügyi hatóság bontási engedélyezési eljárásokat folytat, és jogszabályban meghatározott esetben és módon építésügyi hatósági szolgáltatást nyújt. §

A fennmaradási engedély

Az építésügyi hatóság az alábbi esetekben adhat fennmaradási engedélyt.

A bontás tudomásulvétele nélkül és a tudomásulvételtől eltérően végzett jogszerűtlen bontási tevékenységek kivételével az építésügyi törvényben meghatározott jogszerűtlen építési tevékenységek esetében, így különösen:

  1. ha a jogszabály alapján hatósági engedélyhez vagy tudomásulvételhez kötött építési vagy bontási tevékenységet
    • engedély vagy tudomásulvétel nélkül,
    • az engedélytől vagy tudomásulvételtől eltérően,
    • az engedély jogerőssé válása nélkül - kivéve, ha a döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá válik -, vagy
    • a jogerős engedély végrehajthatóságának felfüggesztése ellenére;
  2. ha az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet
    • bejelentés nélkül, vagy
    • a bejelentett és a kormányrendeletben meghatározott mértékű változás bejelentésétől eltérően;
  3. ha ahhoz jogszabály alapján építési napló vezetése szükséges és a tevékenységet építési napló hiányában végzik;
  4. és a szakszerűtlen építési tevékenységek esetében, amennyiben például azt a helyi építési szabályzat rendelkezéseitől eltérően végzik, vagy az alapvető követelmények, a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások megsértésével végzik, vagy a tevékenység végzése az életet, az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotot vagy használatot eredményez, amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak, az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére fennmaradási engedélyt ad. §

A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során, valamint a hivatalból történő intézkedés esetén az építésügyi hatóság a tényállás tisztázása, így különösen a készültségi fok megállapítása érdekében helyszíni szemlét tart.

Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedélyezési eljárásban a tényállás tisztázása érdekében az építésügyi monitoring alkalmazásból (ÉMO) adatokat szerez be.

Ha az építtető vagy a tulajdonos a kérelmet hiányosan nyújtotta be és a hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tett eleget, az építésügyi hatóság elrendeli az építmény bontását.

A fennmaradási engedélyben elrendelt szabályossá tételi vagy bontási kötelezettség teljesítésének határideje a döntés jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított legfeljebb hat hónap, mely határidő a kötelezett kérelmére indokolt esetben egyszer három hónappal meghosszabbítható.

A szabályossá tételi kötelezettség nem teljesítése esetén az építésügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a bontásról. §

A bontási engedély iránti kérelem és mellékletei

Bontási engedély alapján végezhető

  1. a műemléket érintő,
  2. a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érintő,
  3. a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét is érintő

bontási tevékenység.

A bontási engedély iránti kérelemhez elektronikus formátumban mellékelni kell

  1. a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. mellékletében meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt, valamint
  2. az eljárási illeték befizetésének igazolását.

A kérelemhez mellékelni lehet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, illetve az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát. §

A bontási engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala

A bontási engedélyezési eljárás során az építésügyi hatóság helyszíni szemle megtartása mellett méri fel, hogy

  1. adottak-e a döntés meghozatalának feltételei,
  2. az érintett telken megkezdték-e a bontási tevékenységet,
  3. a tervezett bontási tevékenység nem veszélyeztetheti-e a csatlakozó építmény, építményrész vagy a szomszédos telkeken lévő építmények állapotát.

A bontási engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság a kérelem és mellékletei, valamint a helyszíni szemle tapasztalatai alapján vizsgálja, hogy

  1. a tervezett bontási munka kielégíti-e a vonatkozó biztonsági, környezetvédelmi, építészeti, örökségvédelmi, műszaki és egyéb követelményeket,
  2. az építmény, építményrész elbontását jogszabály vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem tiltja-e,
  3. a tervezett bontási tevékenység nem veszélyezteti-e a csatlakozó építmény, építményrész, vagy a szomszédos telkeken lévő építmények állapotát,
  4. a tervezőként megjelölt személy, vállalkozás jogosult-e a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos dokumentáció elkészítésére,
  5. az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban előírt mellékletei rendelkezésre állnak-e és tartalmuk megfelel-e az 1-4. pont előírásainak.

Az építésügyi hatóság, ha a bontási kérelem a fenti feltételeket megsérti, a kérelmet határozattal elutasítja.

Az építésügyi hatóság azt a személyt, aki tervezői jogosultság nélkül végez bontási engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervezési tevékenységet, 100 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja.

Ha az építésügyi hatóság a helyszíni szemlén megállapítja, hogy a tervezett bontási tevékenységet engedély nélkül megkezdték, a bontási engedély iránti kérelmet elutasítja és

  1. teljes építménybontás esetén, az engedély nélküli bontási tevékenység elvégzésének tényét tizenöt napon belül tudomásul veszi és egyidejűleg építésügyi bírságot szab ki,
  2. részleges építménybontás esetén az engedély nélküli bontási tevékenység elvégzésének tényét tizenöt napon belül tudomásul veszi és építésügyi bírságot szab ki, a fennmaradt bontási tevékenységre - ha annak a feltételei fennállnak - bontási engedélyt ad ki.

Az építésügyi hatóság a fenti döntéseit egybefoglalja. §

A határozat rendelkező része a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, az engedély tárgyától függően tartalmazza:

  1. az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
  2. a bontási tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,
  3. a bontási tevékenység rövid leírását, az építmény rendeltetését, az önálló rendeltetési egység számát és rendeltetésének megjelölését,
  4. az engedély hatályát, meghosszabbításának módját, feltételeit.

A határozat indokolási része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, az engedély tárgyától függően tartalmazza:

  1. összefoglalóan az elfogadott, figyelembe vett szakértői véleményt,
  2. az ügyféli kör megállapításának módját, indokolását.

A határozat tájékoztatást tartalmaz arról, hogy

  1. az építésügyi hatósági engedély nem mentesíti az építtetőt, a bontási tevékenység megkezdéséhez az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól,
  2. a bontási engedély polgári jogi igényt nem dönt el,
  3. a jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az ügyfél az engedélyezés tárgyát képező építészeti-műszaki dokumentációba milyen módon tekinthet be,
  4. az építtető a bontási tevékenységet csak a jogerős és végrehajtható bontási engedély és az ahhoz tartozó - engedélyezési záradékkal ellátott - építészeti-műszaki dokumentáció alapján, az engedély hatályának időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére végezhet,
  5. tájékoztatást arról, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozik-e,
  6. az építtető a bontási tevékenység befejezését követően - a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén - köteles elkészíteni a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania,
  7. a bontási tevékenység befejezését követően harminc napon belül az ingatlan-nyilvántartási változás átvezetése, valamint az OÉNY-ben történő feltüntetés érdekében a megvalósult állapotról hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajzot kell az OÉNY-be feltölteni.

Az építésügyi hatóság a bontás tényéről és a 7. pont teljesítéséről a változás átvezetése iránt végzéssel megkeresi az első fokú ingatlanügyi hatóságot. §

A bontási engedély hatálya

A bontási engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított egy évig hatályos. A bontási engedély hatálya meghosszabbodik, ha a hatályossága alatt

  1. a bontási engedély hatályát az építésügyi hatóság meghosszabbította, vagy
  2. a tényleges bontási tevékenységet megkezdték, azt folyamatosan végzik és a bontási tevékenység megkezdésétől számított három éven belül befejezik.

Az építtetőnek a bontási tevékenység befejezését a befejezéstől számított tizenöt napon belül közölnie kell az építésügyi hatósággal, amelyhez a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. melléklete szerint kitöltött adatlapot mellékelni kell.

Az építésügyi hatóság jogosult a bontási tevékenység elvégzését a bontási tevékenység befejezésének közlésétől, de legkésőbb a bontási engedély hatályának lejártát követő tizenöt napon belül helyszíni szemlén ellenőrizni. §

Mennyibe kerül az engedély iránti kérelem?

A bontási engedélyezési eljárás esetén a bontandó építmény hasznos alapterülete 100 m2-ként 10 000 forint, vagy folyóméterenként 1000, vagy darabonként 10 000 forint.

A fennmaradási engedélyezési eljárás (engedély nélkül végzett bontás tudomásulvétele) esetén az illeték az 1990. évi XCIII. tv. Melléklet XV. 1. pont, a 3-5. pont vagy a 7. pont szerint megállapított illeték másfélszerese.

A bontás tudomásul vételi eljárása esetén 5 000 forint.

Illetékmentes és igazgatási szolgáltatási díjmentes

  1. a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő bontási, építési, módosított építési és használatbavételi engedélyezési eljárás, valamint az eljárásban közreműködő szakhatóságok eljárása,
  2. az engedély alapján épített, legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépület használatbavételi engedélyezési, a használatbavétel tudomásulvételi eljárása, valamint az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóság eljárása. §

Hol és milyen feltételekkel lehet fellebbezni az építésügyi hatóság döntése ellen?

A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül az azt meghozó hatóságnál lehet előterjeszteni. §

Az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági eljárásban hozott döntés elleni fellebbezés illetéke 30 000 forint. §

A fellebbezés halasztó hatálya:

Ha a hatóság a döntést nem nyilvánította azonnal végrehajthatónak, a fellebbezésnek - az alábbi kivételekkel - a döntés végrehajtására halasztó hatálya van.

Az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló, valamint az iratbetekintési jog korlátozása iránti kérelemnek helyt adó végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. §

A közigazgatási per lehetősége:

Az ügyfél - az önálló fellebbezéssel nem támadható végzések kivételével - a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat. Fellebbezéssel támadható döntés esetén közigazgatási per akkor indítható, ha az arra jogosultak valamelyike fellebbezett és a fellebbezést elbírálták.

Ha a jogsértés megszüntetésére felszólító ügyészi felhívásban megállapított határidő eredménytelenül eltelt, az ügyész közigazgatási pert indíthat a hatóság véglegessé vált döntése ellen, vagy a hatóság eljárási kötelezettségének elmulasztása esetén a hatóság eljárásra kötelezése iránt. §

Az engedély nélküli bontás következménye: építésügyi bírság

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság a jogszerűtlen, vagy szakszerűtlen építési tevékenység esetében építésügyi bírsággal sújtja az építtetőt vagy az ingatlan tulajdonosát.

A nyilvántartott műemléki értéket, műemléket érintő és örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységet megvalósító, engedély nélkül vagy attól eltérően végzett építési és bontási tevékenység esetén az építésügyi bírság mértékét az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet mérlegelési szempontrendszere szerint, annak megfelelő módon és mértékben kell megállapítani. §

A bírság megfizetésének határideje legfeljebb 60 nap. A határidő kezdő napja a bírságot kiszabó határozat jogerőssé válásának napja. A teljesítési határidő előtt benyújtott kérelemre halasztás egy alkalommal engedélyezhető legfeljebb 60 napra. §