Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Társasház

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2017. február 22.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A társasház a közös tulajdon speciális formája, amelyben a tulajdonostársakat az épület meghatározott önálló részei (lakások) tekintetében külön, míg az ingatlan egyéb részei (lépcsőház stb.) tekintetében együttesen illeti meg a tulajdonjog. Alapításáról, szervezetéről és a társasházi tulajdon korlátairól szól ez a témakör.

Cikk:

Társasház alapítása

A társasház létesítésének módjai
Az alapító okirat
Hogyan jön létre társasház?
A társasház ingatlanügyi hatósági nyilvántartása

A társasház létesítésének módjai

Társasház jön létre, ha az ingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába, a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, helyiség, illetve lakás viszont a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül. §

A társasházi tulajdon lényege, hogy bizonyos épületrészek külön tulajdonban, mások pedig közös tulajdonban vannak, és használatuk a tulajdonostársak közötti megállapodás szerint valósul meg.

Társasházat fennálló vagy felépítendő épületre lehet létrehozni, ha abban legalább két önállóan bejegyezhető lakás, illetve lakás céljára nem szolgáló helyiség van, vagy alakítható ki. § Ez utóbbi azt jelenti, hogy a jövőben létesítendő épületekre is létesíthető társasház, amely ténylegesen csak akkor jön létre, amikor az építésügyi hatóság kiadta az épületre vonatkozó használatbavételi engedélyt.

A társasház létesítése a tulajdonosok által elfogadott alapító okirattal történik. §

Gyakran előfordul, hogy a már meglévő épületet bővítik, átalakítják, tetőteret építenek be, hozzáépítenek, és így az épület alkalmassá válik a társasházi formára. Ebben az esetben a tulajdonostársak elhatározhatják társasház létrehozását, és alapító okirat aláírásával szerződhetnek erről.

A közös tulajdon társasháztulajdonná alakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti. Az alapító okiratot ilyenkor a bírósági határozat pótolja. Több épületből álló társasház esetén az egy vagy több épületben levő lakások tulajdonosainak többsége kérheti a bíróságtól önálló társasház alapítását, ha az nem sérti a megmaradó társasház tulajdonosainak méltányos érdekét. §

Az alapító okirat

Társasház alapító okirattal hozható létre, ez lehet két vagy többoldalú szerződés és egyoldalú nyilatkozat egyaránt. Nincs alapító okirat, ha az alapításra a közös tulajdon megszüntetésének eredményeként kerül sor, mert ilyenkor a bírósági határozat pótolja azt, ám a keresetlevélhez ettől függetlenül is mellékelni kell az alapító okirat, illetőleg az alapító okiratok tervezetét és a szükséges hatósági engedélyt. §

Az alapító okiratban meg kell határozni:

  1. a külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket,
  2. a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető - a külön tulajdonba kerülő lakáshoz tartozó - tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját,
  3. a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását,
  4. az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatot, jogot és tényt,
  5. a közösség közös nevét, amely egyéb megjelölés hiányában a társasház címe, a társasház megjelöléssel együtt. §

Az alapító okirat szigorú alakszerűséghez kötött, azt valamennyi tulajdonostársnak alá kell írnia és közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. §

Az alapító okirat módosításához valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges, az alapítást és a módosítást az ingatlanügyi hatóságnak is be kell jelenteni. §

Hogyan jön létre társasház?

A társasház az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. §

A bejegyzési kérelmet az alapító okirat aláírásától számított 30 napon belül kell benyújtani két eredeti és egy másolati példányban az ingatlanügyi hatósághoz. §

Társasház felépítendő épületre úgy alapítható, hogy a földrészlet tulajdonosa vagy valamennyi tulajdonostársa az alapítási szándékot alapító okiratba foglalja, és az előzetes alapítás tényét az ingatlan-nyilvántartásban a földrészlet tulajdoni lapjára feljegyzik.

A feljegyzett alapítás ténye kihat arra is, aki később az ingatlanra nézve jogot szerez.

Az épület felépítését követően kérhető a társasház ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése. Ha a felépült épület nem felel meg az előbbiek szerinti alapító okiratban foglaltaknak, a társasház ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez az alapító okirat megfelelő módosítása szükséges. §

A társasház ingatlanügyi hatósági nyilvántartása

A társasházat ún. tulajdoni törzslapon és különlapokon tartják nyilván. A társasház tulajdoni törzslapján a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket a földrészlettel együtt tüntetik fel. A tulajdoni különlapon a külön tulajdonban álló lakást és az ahhoz tartozó külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket a hozzájuk tartozó közös tulajdoni hányaddal együtt tüntetik fel. §