Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Gépjárművel kapcsolatos eljárások

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2019. március 1.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Írásunkban egyebek között a vásárlásra (személygépkocsik magánimportja), átíratásra, eredetiségvizsgálatra vonatkozó alapvető szabályokat taglaljuk. Új és használt jármű forgalomba helyezéséről és forgalomból történő kivonásáról, a műszaki vizsgáról, valamint a környezetvédelmi felülvizsgálat díjairól is szó esik.

Cikk:

Gépjármű vásárlása, átíratása, eredetiségvizsgálata

Új vagy használt gépjármű
Milyen dokumentumokat kell megkapnia az autó vevőjének?
Bejelentési kötelezettség
Használt gépjármű tulajdonjogának átírása
A tulajdonosváltozás költségei
Eredetiségvizsgálat
Az eredetiségvizsgálat hatósági díjai
A járműkísérő lap

Új vagy használt gépjármű

A 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet szerint új járműnek minősül a gyártótól, forgalmazótól vagy kereskedelmi szervezettől közvetlenül megszerzett, a nyilvántartásba még ideiglenesen sem vett jármű. §

A használt jármű az új járműnek nem minősülő jármű. §

Milyen dokumentumokat kell megkapnia az autó vevőjének?

A jármű elidegenítése esetén a jármű jogszerű megszerzőjének (a vevőnek) át kell adni:

  1. a törzskönyvet,
  2. a forgalmi engedélyt, és
  3. a már korábban felhasznált járműkísérő lapot. §

Bejelentési kötelezettség

A közlekedési igazgatási hatóság a járművet hivatalból, határozattal kivonja a forgalomból, és ezt a tényt a döntés véglegessé válását követően nyilvántartásba bejegyzi, ha a nyilvántartás szerinti tulajdonos bejelenti, hogy a járművet elidegenítette vagy a közlekedési igazgatási hatóság egyéb okból észleli ezt a változást, és

  1. az új tulajdonos a bejelentési kötelezettségének a jogszabályban megjelölt határidőn belül nem tett eleget, vagy
  2. az új tulajdonos személye nem állapítható meg. §

A bejelentés (a gépkocsi tulajdonjogának átírása) már csak azért is fontos (főleg a régi tulajdonosnak), mert az önkormányzat felé fizetendő egész éves gépjármúűadó alanya az a személy, aki/amely a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett járműnyilvántartásban (hatósági nyilvántartás) az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként (együtt: tulajdonos) szerepel. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az adó alanya az, akinek/amelynek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították. §

Használt gépjármű tulajdonjogának átírása

A tulajdonjog-változást az okmányiroda nyilvántartásba veszi, amelyről törzskönyvet állít ki, ha a kérelem, és a csatolt, illetve bemutatott okiratokban foglaltak megfelelnek a jogszabályban előírtaknak. § A nyilvántartásban nem szereplő, a bejelentést elmulasztó korábbi tulajdonos(ok) tulajdonjogát az okmányiroda a törzskönyv kiállítása nélkül jegyzi be a nyilvántartásba. §

A közlekedési igazgatási hatóság a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg nem állít ki forgalmi engedélyt, ha a kérelmező nem tudja igazolni a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét vagy a jármű műszaki alkalmasságát. Ezt a tényt a bemutatott forgalmi engedély "Hivatalos feljegyzések" rovatában jelölni kell. §

A tulajdonosváltozás költségei

A forgalmi engedély és a törzskönyv kiadásáért 6000-6000 forint illetéket kell fizetni. Az ideiglenes forgalmi engedély kiadására irányuló eljárás illetéke 2500 forint.

Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértékét a jármű hajtómotorjának hatósági nyilvántartásban feltüntetett - kilowattban kifejezett - teljesítménye, és a jármű gyártástól számított kora alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

Jármű Jármű gyártási évétől számított kora

hajtómotorjának

0-40 550 Ft/kW 450 Ft/kW 300 Ft/kW

41-80 650 Ft/kW 550 Ft/kW 450 Ft/kW

81-120 750 Ft/kW 650 Ft/kW 550 Ft/kW

120 felett 850 Ft/kW 750 Ft/kW 650 Ft/kW

Ha a hatósági nyilvántartásban a gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani és az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Ha a hatósági nyilvántartás a gépjármű teljesítményét nem tartalmazza, akkor az adóhatóság a gépjármű azonosító adataival megkeresi az illetékes közlekedési hatóságot a gépjármű teljesítménye közlése végett. Ez esetben ezt az adatot kell a gépjármű tulajdonjogának megszerzése után fizetendő illeték alapjának tekinteni.

Amennyiben gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának megszerzésével egyidejűleg haszonélvezeti, használati vagy üzembentartói jog alapítása történik, illetve gépjármű, pótkocsi tulajdonjogát az azon fennálló használati, haszonélvezeti, illetve üzembentartói jog jogosítottja szerzi meg, a tulajdonjog megszerzőjét terhelő illeték megállapítása során a megállapított illetéket csökkenteni kell a haszonélvezeti, használati, illetve üzembentartói jog megszerzéséért fizetendő illeték összegével. §

Az illetéket főszabály szerint az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni - többek között - az alábbi kivétellel.

A közigazgatási hatósági eljárási illetéket

  1. az eljárás megindításakor - a technikai feltételek megléte esetén - elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül, vagy az eljárást kezdeményező iraton illetékbélyeggel, vagy
  2. átutalással, az átutalás közleményrovatában az ügyfél neve, lakcíme vagy székhelye, valamint a 2. alpont esetén az ügyszám feltüntetésével
    • az eljárás kezdeményezését megelőzően vagy
    • az eljáró hatóság felhívására

kell megfizetni a tövényben foglaltak kivételével.

A fővárosi és megyei kormányhivatalnál, járási (fővárosi kerületi) hivatalnál és a kormányablaknál nem elektronikus úton kezdeményezett közigazgatási hatósági eljárás illetékét - ha jogszabály másként nem rendelkezik -

  1. az eljárás megindítását megelőzően készpénz-átutalási megbízás útján, vagy
  2. amennyiben a járási hivatalban vagy a kormányablakban erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg
    • elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül,
    • bankkártyával vagy
    • házipénztárba készpénzzel, vagy
  3. az eljárás megindítását megelőzően átutalással, az átutalás közlemény rovatában a kormányablakokról szóló kormányrendeletben meghatározott adatok feltüntetésével kell megfizetni az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében megjelölt számla javára azzal, hogy a házipénztárba fizetett illetéket készpénz-átutalási megbízással a járási hivatal és a kormányablak naponta fizeti meg az említett számla javára.

A fenti rendelkezések irányadóak abban az esetben is, ha a kormányablak közreműködő hatóságként jár el. §

A közlekedési igazgatási hatóság intézkedik a jármű tulajdonjogát igazoló hatósági okmány (törzskönyv) kiállítására, cseréjére, pótlására irányuló kérelem alapján a törzskönyv kiállításáról és az ügyfél részére történő kiadásáról, továbbá ellátja a jármű közúti forgalomban tarthatóságát igazoló okmány kiállításával, cseréjével, pótlásával és az ügyfél részére történő átadásával kapcsolatos feladatokat. §

Eredetiségvizsgálat

Az előzetes eredetiségvizsgálatot kell végezni:

  1. használt jármű, továbbá a gyártótól származó járműkísérő lappal nem rendelkező új jármű, valamint a járműnyilvántartásba korábban még nem vett lassú jármű, vagy egyéb jármű első forgalomba helyezésekor;
  2. a forgalomból végleg vagy átmeneti időszakra kivont jármű ismételt forgalomba helyezésekor;
  3. a jármű alvázszámának megváltoztatásával járó műszaki beavatkozást (alvázszámot hordozó szerkezeti elem, alváz vagy karosszéria cseréje) megelőzően;
  4. a jármű - kivéve a lassú járművet és a lassú jármű pótkocsiját - tulajdonjogában bekövetkezett változás nyilvántartásba vételekor. §

Az előzetes eredetiségvizsgálat elvégzése nélkül is nyilvántartásba kell venni a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változást, ha annak jogalapja

  1. öröklés;
  2. jogi személyek átalakulásával, egyesülésével, szétválásával bekövetkezett vagyonszerzés, feltéve, hogy az újonnan létrejött gazdálkodó szervezet a korábbinak általános jogutódja lesz;
  3. a közös tulajdon megszüntetése, ha a jármű valamelyik tulajdonostárs tulajdonába kerül vagy annak jogalapja közös tulajdon létesítése, ha az egyik tulajdonostárs korábban a jármű tulajdonosa volt;
  4. a pénzügyi lízingszerződés teljesítése, amelynek során a jármű nyilvántartott üzemben tartója a jármű tulajdonjogát megszerzi;
  5. állami vagy önkormányzati szerv, vagy önkormányzat kezelésében lévő jármű más állami vagy önkormányzati szerv, vagy önkormányzat részére történő átadása;
  6. a használt jármű cégjegyzék vagy vállalkozói igazolvány alapján az adásvétel időpontjában fő tevékenysége szerint gépjármű-kereskedelemre jogosult szervezet vagy vállalkozó tulajdonába kerülése, kivéve a rendeltetésszerű használat céljából történő tulajdonszerzést;
  7. a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott közeli hozzátartozók egymás közötti tulajdonjog átruházása, feltéve, hogy a tulajdonjogot átruházó a járműnyilvántartásba bejegyzett tulajdonos. §

A muzeális jellegű járművekkel kapcsolatos közlekedési igazgatási eljáráshoz, továbbá a négykerekű segédmotoros kerékpárok első magyarországi forgalomba helyezésére irányuló közlekedési igazgatási eljáráshoz az előzetes eredetiségvizsgálatot nem kell elvégezni. §

Az eredetiségvizsgálat hatósági díjai

A személygépkocsik előzetes eredetiség ellenőrzésének elvégzéséért fizetendő díjak (Ft/db) §:

  1. a személygépkocsik:
    • kis kategória (1400 ccm hengerűrtartalomig és tisztán elektromos hajtású személygépkocsik): 17 000 forint,
    • közép kategória (1401-2000 ccm hengerűrtartalomig): 18 500 forint,
    • felső kategória (2001 ccm hengerűrtartalom felett): 20 000 forint;
  2. motorkerékpárok:
    • 500 ccm hengerűrtartalomig: 15 500 forint,
    • 500 ccm hengerűrtartalom felett: 17 000 forint;
  3. négykerekű segédmotoros kerékpárok: 14 000 forint;
  4. kis tehergépkocsik (megengedett legnagyobb össztömeg: 3,5 t-ig): 20 000 forint;
  5. tehergépkocsik:
    • megengedett legnagyobb össztömeg 3,5-7,5 t-ig: 21 000 forint,
    • megengedett legnagyobb össztömeg 7,5 t-tól: 22 000 forint;
  6. autóbusz:
    • szállítható személyek száma 20 főig: 21 000 forint,
    • szállítható személyek száma 20 fő felett: 22 000 forint;
  7. mezőgazdasági vontató, lassú jármű: 20 000 forint;
  8. pótkocsi:
    • könnyű pótkocsi (lakókocsi): 16 000 forint,
    • nehéz pótkocsi 17 500 forint,
    • különleges pótkocsi (felépítménnyel ellátott): 19 000 forint.

A járműkísérő lap

A járműkísérő lap a járműforgalmazók és a járműgyártók (gépjármű-forgalmazók) által Magyarországra behozott, továbbá a Magyarországon gyártott új járművekre kiadott szigorú számadású okmány, amely kitöltése után a jármű belföldi nyilvántartásba vételéig igazolja a jármű feletti rendelkezési jogot (15. melléklet).

A gépjármű-forgalmazókat kérelemre, a XIII. kerületi Hivatal vagy megbízottja látja el járműkísérő lappal.

A XIII. kerületi Hivatal a járműkísérő lapot a kiadás előtt nyilvántartásba veszi, annak felhasználását folyamatosan ellenőrzi.

A XIII. kerületi Hivatal a nyilvántartásban kezelt járműkísérő lap adatainak ellenőrzése alapján a feltárt adathibák megszüntetése érdekében intézkedik a nyilvántartás adatainak javításáról.

A járműkísérő lapot a jármű belföldi értékesítésekor a vevőnek át kell adni, amit a közlekedési igazgatási hatóság a nyilvántartásba vételt követően, kitöltve visszaad az ügyfél részére. Az eljárás során bemutatott járműkísérő lap sorszáma alapján meg kell győződni arról, hogy azt az arra jogosult vállalkozás állította-e ki. §