Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Hagyaték

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2016. január 22.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Hagyaték az a vagyon, amely az örökhagyóról halála esetén jogutódaira átszáll mint egész. Vagyon alatt értendő a vagyontárgyak (aktív) és a polgári jogi jellegű vagyoni jogok és kötelezettségek összessége. Ebben a blokkban az olvasó a hagyatéki eljárás kapcsán képet kap a hagyatéki tartozásokért való felelősségről, a hagyaték leltározásáról, a hagyatéki tárgyalásról a hagyaték átadásáról, valamint a hagyatékkal kapcsolatos költségekről és tartozásokról.

Cikk:

Hagyatékkal kapcsolatos költségek és tartozások

Temetési költségek
A temetési költségre vonatkozó különleges szabályok
A hagyaték megszerzésével összefüggő költségek
Az örökhagyó tartozásai
Az örökhagyó halála által megszűnt szerződésekért való helytállás
Hagyományon, meghagyáson alapuló követelés
Hagyatéki tartozások köre
A hagyatéki tartozások kielégítésének egyéb szabályai

A hagyatéki tartozások az alábbiak szerint csoportosíthatók:

  1. az örökhagyó halála folytán felmerülő költségek:
    • az örökhagyó illő eltemetésének költségei;
    • a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek (hagyatéki költségek), valamint a hagyatéki eljárás költségei;
  2. az örökhagyót terhelő költségek
    • az örökhagyó tartozásai
  3. az örököst terhelő költségek
    • a kötelesrészen alapuló kötelezettségek;
    • a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek.

A fentieken kívüli egyéb tartozások nem minősülnek hagyatéki tartozásnak §.

Temetési költségek

Temetési költségnek minősülnek azok a kiadások, amelyek az örökhagyó temetésével kapcsolatban merültek fel, illetve a tényleges költségekből annyi, amennyit az adott körülmények között az általános szokások, valamint a kegyeleti szempontok megkívánnak. Ide tartozik minden, ami a temetéshez, hamvasztáshoz szükséges, továbbá a temetéshez szorosan kapcsolódik. A helyi szokáshoz igazodó halotti tor és sírkőállítás költsége az illő eltemetés költségei körébe vonható, s így a hagyatékot terheli, de a bírói gyakorlat a gyászruhák beszerzését már nem sorolja ebbe a körbe.

A temetési költségre vonatkozó különleges szabályok

Az említett költségek csak akkor terhelik a hagyatékot, ha az örökhagyó a temetéséről másként nem rendelkezett (például egy egyszerű élők közötti megbízási szerződésben, vagy a végrendeletében meghagyással valamely örököse, hagyományosa terhére), vagy nincs olyan személy, aki más jogalapból eredően a temetési költségek viselésére köteles.

Nem hagyatéki teher az a temetési költség sem, amelynek viselésére az öröklési szerződés alapján a szerződéses örökös köteles. Ha a temetésről más gondoskodott, a költségek megtérítését a szerződéses örököstől kérheti, de nem érvényesítheti mint hagyatéki terhet.

Az örökhagyó temettetési költségeinek meghatározásánál érvényesülnek bizonyos korlátok a hagyatéki hitelezői oldalon is. Ha a síremlék állításáról az örökösök előzetes megkérdezése nélkül olyan hozzátartozó dönt, aki maga nem örökös, akkor csak a szokásos méretű és minőségű síremlék állításának költségei és csak olyan mértékben számíthatók fel, amilyen mértékben azok az örökhagyó emlékének megőrzését szolgálják (Bírósági Határozatok 1996/367.).

A temetésre kötelezettek sorrendjét a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény határozza meg.

A temetésről sorrendben a következők kötelesek gondoskodni:

  1. aki a temetést szerződésben vállalta;
  2. akit arra az elhunyt végrendelete kötelez;
  3. végintézkedés hiányában elhunyt temetéséről az elhalálozása előtt vele együtt élő házastársa vagy élettársa;
  4. az elhunyt egyéb, közeli hozzátartozója a törvényes öröklés rendje szerint.

Temetésre kötelezett személy hiányában, ismeretlen helyen tartózkodása vagy temetésre vonatkozó kötelezettsége nem teljesítése esetén a temetésről az elhalálozás helye szerint illetékes települési, fővárosi kerületi önkormányzat polgármestere - vagy ha az elhalálozás a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott területen történt, a főpolgármester - köteles gondoskodni. §

A hagyaték megszerzésével összefüggő költségek

Ebbe a csoportba - a temetési költségekhez hasonlóan - olyan kiadások tartoznak, amelyek az örökhagyó halála után merülnek fel. További hasonlóság, hogy a törvény ebben az esetben is csak a szükséges kiadások felszámítását teszi lehetővé.

Ide tartoznak például

  1. a hagyaték megszerzése érdekében indított perrel kapcsolatban felmerült per-, bizonyítási-, posta- és képviseleti költségek;
  2. a hagyaték biztosításával kapcsolatos kiadások, melyeket még azelőtt bejelentenek, mielőtt a hagyatéki eljárás kezdetét venné. Ilyenek - egyebek mellett - a letétbe helyezés vagy a hagyatéki vagyontárgyak őrzéséről való gondoskodás;
  3. a hagyaték kezelésével járó költségek, például a végrendeleti végrehajtó illetve különböző gondnoki költségek és díjak. Ezek mértékét a mindenkori hatályos jogszabályok határozzák meg.

Az öröklési illeték fogalmilag ugyan a hagyaték megszerzéséhez kapcsolható, ám nem minősül sem hagyatéki, sem hagyatéki eljárási költségnek.

Az örökös a hagyatéki költségekért és a hagyatéki eljárás költségeiért saját vagyonával is felel. §

Az örökhagyó tartozásai

Az örökhagyó tartozásai hagyatéki tartozásnak minősülnek, amelyekért az örököstársak mind a hagyaték felosztása előtt (hagyatéki osztály), mind pedig azt követően egyetemlegesen felelnek. §. A hagyatéki hitelező ezáltal a hagyaték felosztása előtt és után mindegyik örököstől vagy bármelyiktől az egész tartozást követelheti. A hitelező választásán múlik, hogy a tartozás behajtása érdekében az összes örököst, egyeseket, vagy egyetlen személyt perel-e.

Az örökhagyó tartozásai az örökösre jogutódként átszállnak abban az állapotban, ahogy az örökhagyót halálakor terhelték. Az esedékesség és a hitelezőkkel szembeni kötelezettség jellege nem változik, csupán az adós személye a halál ténye folytán.

Az örökhagyó halála által megszűnt szerződésekért való helytállás

Minden olyan követelésért, amely az örökhagyót a halálakor fennállott jogviszonyból terhelte, az örökös köteles helytállni, kivéve, ha az örökhagyó halála a szerződés megszűnését eredményezte. Például, ha az örökhagyó életében tartási és életjáradéki szerződést kötött, akkor a jogviszony megszűnik az örökhagyó halálával. Feltéve persze, hogy a jogosulti oldalon állt, hiszen ha kötelezettje volt a tartási szerződésnek, akkor ennek teljesítési kötelezettsége ugyanúgy átszáll az örökösre, mint az örökhagyó összes többi tartozása. Ebben az esetben az említett kötelezettség csupán az örökhagyó életében ki nem elégített rész erejéig terhel bármely örököst az adott jogviszony alapján.

Hagyományon, meghagyáson alapuló követelés

A hagyomány lehet pénzbeli, vagy természetbeni juttatás, amelyet az örökös a hagyaték terhére köteles kielégíteni. Amennyiben a végrendelet örökösnevezést nem, csak hagyományrendelést tartalmaz, a hagyományon alapuló kötelezettségek kielégítése után a megmaradó hagyaték a törvényes örökösöket illeti.

Az örökhagyó meghagyással akár az örökösét, akár a hagyományost terhelheti. § Utóbbi esetben a hagyományos a meghagyást a hagyomány költségére köteles teljesíteni, ennek okán külön terhet felszámítani nem lehet. A hagyományos tehát nem veheti számba a hagyatéki terhek között a meghagyást, mert ez az általa kapott hagyományt terheli, abból kell azt kielégíteni.

Az örökös a meghagyásokat akkor is teljesíteni tartozik, ha ezeknek az összegeknek a hagyatékból történt levonása, illetve félretétele után felosztható örökség nem marad.

Ha feltehető, hogy az örökhagyó a hagyatékban való részesítést a meghagyás teljesítéséhez kívánja kötni, a meghagyást nem teljesítő, vagy a meghagyást teljesítését neki felróható okból lehetetlenné tevő részesített elesik a részesítéstől. §

Hagyatéki tartozások köre

A hagyatéki tartozás független a hitelező személyétől - így annak rendezési kötelezettsége akkor is fennáll, ha az az örökös, mint hitelező javára keletkezett - és attól is, hogy az öröklés megnyílta előtt vagy utóbb képződött. Például, ha az egyik örökös egyedül gondoskodott az örökhagyó eltemettetéséről, vagy akár szeretné megkapni az általa nyújtott tartás, gondozás ellenértékét, akkor hagyatéki tartozásként érvényesíthet igényét a többi örökössel szemben §. A hagyatékba tartozó ingatlanra fordított beruházások megtérítése iránti követelés is hagyatéki tartozásnak minősül (Forrás: Polgári Jogi Döntvénytár 1971-1972. 228. jogeset, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1973.).

A hagyatéki tartozások kielégítésének egyéb szabályai

A hagyatéki tartozások sorrendjében az előbb lévő csoportba tartozó tartozások mindegyike megelőzi a hátrább álló csoportba sorolt tartozásokat, ha azonban egy csoporton belül nincs lehetőség az adott csoportba tartozó összes tartozás kielégítésére, a tartozások kielégítésének azok arányában van helye. §