Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználók!

A Hibrid kézbesítési és konverziós rendszerben Hivatali Kapuról történő küldeményletöltés rendszerkarbantartás miatt 2019.07.22 05:00 és 18:00 óra között szünetel.

A karbantartás a küldemények előállítási határidejét nem veszélyezteti, a Hivatali Kapura beérkezett küldemények a karbantartás után kerülnek letöltésre, ennek eredményeként a befogadási igazolások később kerülnek kiállításra.

A karbantartás az Igénybevevők részéről nem igényel semmilyen módosítást a beküldésben.

Üdvözlettel:

Magyar Posta Zrt.

MORZSÁK

TARTALOM:Önálló biztosítékok

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2014. április 3.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A zálogjog, pénzben meghatározott vagy meghatározható követelés jogosultja javára alapított olyan vagyoni biztosíték, amelynél fogva, arra az esetre, ha a kötelezett nem teljesít, a jogosult az e célra lekötött dologból, jogból, követelésből kielégítést szerezhet. Az önálló biztosítékok körében a kézizálogjog, a jelzálogjog és az önálló zálogjog témákat részletezzük.

Cikk:

Jelzálogjog

Hogyan keletkezik a jelzálogjog? A jelzálog jog nyilvántartása
Mit lehet jelzáloggal terhelni?
A jelzálogjog bejegyzése és mértéke
Kielégítési sorrend több jelzálogjog esetén
Több zálogtárgy ugyanannak a követelésnek a biztosítására
A jelzálogjog tárgyának birtoklása, használata és hasznosítása
A zálogfedezet védelme

A zálogjog célja az, hogy a hitelező az általa nyújtott szolgáltatást (például kölcsönt) visszakapja, illetve a szolgáltatásáért később járó ellenszolgáltatást megkapja. Abban az esetben, ha ez nem történik meg, a zálogjogosult a zálogtárgyból kereshet kielégítést.

Zálogjoga alapján a zálogjogosult a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a biztosított követelés kötelezettje nem teljesít. §

Jelzálogjog esetén a jogosult nem birtokolhatja a zálogtárgyat, az a zálogkötelezett birtokában marad úgy, hogy valamilyen "jelet" kap a zálogjog fennállásának bizonyítására (pl. ingatlan esetén a tulajdoni lapon jelzik, gépjármű esetében a forgalmi engedélyen szerepel a jog bejegyzése). A zálogjog bejegyzése bárki számára jelzi a zálogjog fennállását, ezért nevezik ezt a zálogjogot jelzálogjognak.

Hogyan keletkezik a jelzálogjog? A jelzálog jog nyilvántartása

Zálogjog megalapításához zálogszerződés és erre tekintettel a zálogjog megfelelő nyilvántartásba való bejegyzése (jelzálogjog) szükséges. §

A zálogszerződést pótolja a jogszabály olyan rendelkezése, amely alapján valamely követelés jogosultját zálogjog illet meg (törvényes zálogjog). §

A zálogjog fennállását a kívülállók számára félreérthetetlenül jelezni kell. A jelzálogjog nyilvántartásának rendszere a következő:

  1. ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba kell bejegyezni,
  2. ingó dolog, valamint jog és követelés esetén a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, valamint
  3. ha az ingó dolog tulajdonjogát vagy a jog fennállását közhiteles nyilvántartás (a továbbiakban: lajstrom) tanúsítja, a jelzálogjog megalapításához a megfelelő lajstromba való bejegyzés szükséges.

Az ingatlan-nyilvántartásba és a lajstromba való bejegyzésre a zálogszerződés vagy a zálogkötelezett bejegyzési engedélye alapján kerülhet sor, ha

  1. a zálogszerződés vagy a bejegyzési engedély egyedileg meghatározza a zálogtárgyat; és
  2. a zálogkötelezett a dolognak vagy jognak az ingatlan-nyilvántartás vagy lajstrom szerinti tulajdonosa vagy jogosultja.

A hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzésre egyedileg vagy körülírással meghatározott zálogtárgy tekintetében kerülhet sor. A bejegyzésnek nem akadálya, ha a bejegyezni kívánt zálogtárgy a bejegyzés időpontjában nem létezik, vagy azon a zálogkötelezettet nem illeti meg a rendelkezési jog. §

A hitelbiztosítéki nyilvántartás a zálogkötelezettek személyéhez kapcsolódóan tartalmazza a nem lajstromozott ingó dolgokon, jogokon és követeléseken alapított jelzálogjogokat, valamint a Polgári Törvénykönyvben meghatározott egyéb biztosítéki jogokat.

A hitelbiztosítéki nyilvántartás nyilvános, tartalmát az interneten bárki ingyen, személyazonosítás nélkül megtekintheti. §

A hitelbiztosítéki nyilvántartás alapjául szolgáló informatikai rendszert a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) működteti. §

A MOKK biztosítja, hogy a hitelbiztosítéki rendszer - az üzemszerű karbantartás időszakát kivéve - minden munkanapon legalább 8 órától 20 óráig elérhető legyen. §

A hitelbiztosítéki rendszer itt érhető el: Hitelbiztosítéki Nyilvántartás Rendszere (HBNYR)

A hitelbiztosítéki nyilvántartás és a hitelbiztosítéki nyilatkozatok technikai támogatását szolgáló rendszer részletes szabályait a 18/2014. (III. 13.) KIM rendelet tartalmazza. §

Mit lehet jelzáloggal terhelni?

Közös tulajdonban álló dolognak a zálogkötelezett tulajdonában lévő tulajdoni hányada, több személyt megillető jognak a zálogkötelezettet megillető hányada, továbbá osztható követelés meghatározott része kivételével dolog vagy jog egy részén nem lehet zálogjogot alapítani. §

A közös tulajdonban álló dolognak a kötelezett tulajdonában lévő része azonban - akár ingók esetében is - zálogba adható. Ingatlan esetében jelzálogjog csak a kötelezett (akár személyes, akár dologi kötelezett) tulajdonában álló, az ingatlan-nyilvántartásban önálló egységként §. nyilvántartott egész ingatlanra, illetőleg - közös tulajdon esetén - a kötelezett tulajdonában lévő egész tulajdoni illetőségre alapítható §.

A zálogjog a dolgot mindenkori alkotórészeivel együtt terheli. A zálogjog kétség esetén kiterjed a dolog mindenkori tartozékaira is.

A zálogjog kiterjed a dolog termékeire, terményeire, szaporulatára és a zálogtárgy egyéb hasznaira.

A zálogjog nem terjed ki a kielégítési jog megnyílása előtt az ingatlantól a rendes gazdálkodás szabályai szerint elvált alkotórészre, tartozékra és haszonra, ha annak tulajdonjogát átruházták és azt az ingatlanról elvitték. §

A jelzálogjog bejegyzése és mértéke

A bejegyzésből a jelzálogjog terjedelmének mindenki számára egyértelműen ki kell tűnnie. Ezért a nyilvántartásban fel kell tüntetni nemcsak a biztosított követelés összegét, de azoknak a járulékoknak (kamat és kötbér), valamint költségeknek a mértékét és keretösszegét is, amelyekre a jelzálogjog kiterjed.

Alapvető kérdés, hogy ha a követelés és járulékai összege növekszik vagy csökken, ez miként érinti a jelzálogjog bejegyzett terjedelmét.

A zálogtárggyal való helytállás terjedelme annak a követelésnek a mindenkori terjedelméhez igazodik, amelynek biztosítására a zálogtárgy szolgál. A zálogtárggyal való helytállás kiterjed a zálogjoggal biztosított követelés kamataira, a követelés és a zálogjog érvényesítésének szükséges költségeire és a zálogtárgyra fordított szükséges költségekre. Ha a felek meghatározták azt az összeget, amelynek erejéig a zálogjogosult kielégítést kereshet a zálogtárgyból, a zálogjog a követelést és járulékait annyiban biztosítja, amennyiben azok a keretösszeget nem haladják meg. §

Kielégítési sorrend több jelzálogjog esetén

Ha ugyanazt a zálogtárgyat több zálogjog terheli, a kielégítési jog a zálogjogosultakat a zálogjogok alapításának a sorrendjében illeti meg. §

A zálogtárgy helyébe lépő vagy a zálogfedezet kiegészítésére adott vagyontárgyon - hacsak azt egyéb zálogjogok nem terhelik - a zálogjog az eredeti zálogtárgyon alapított zálogjog ranghelye szerint áll fenn. §

Az eladónak az ingó zálogtárgy vételára iránti vagy a hitelezőnek az ingó zálogtárgy tulajdonjoga megszerzéséhez nyújtott kölcsön visszafizetése iránti követelését biztosító jelzálogjog megelőzi a vevő vagy az adós által korábban alapított jelzálogjogokat, ha a zálogtárgy átruházása előtt

  1. a zálogjogot bejegyzik a hitelbiztosítéki nyilvántartásba; és
  2. a zálogjogosult írásban értesíti a zálogjog megalapításáról azokat a korábbi zálogjogosultakat, akiknek a jelzálogjoga, a zálogkötelezett tulajdonába kerülése esetén, kiterjed az új zálogtárgyra. §

Ha ugyanazt a zálogtárgyat óvadék és jelzálogjog is terheli, az óvadék jogosultját kielégítési elsőbbség illeti meg a jelzálogjog jogosultjával szemben. §

A zálogjogok rangsora valamennyi érdekelt hozzájárulásával - ranghely-szerződés megkötésével - megváltoztatható. A rangsor megváltozásához a ranghely megváltozásának a bejegyzése, illetve feljegyzése szükséges.

A bejegyzések ranghelyével való rendelkezés nem járhat harmadik személy - a ranghely módosításának időpontjában bejegyzett - jogának sérelmével. §

Így például ha egy ingatlanra több jelzálogjog van bejegyezve, ezek kielégítési sorrendjét az ingatlan-nyilvántartási bejegyzések egymás közti sorrendje - a bejegyzési kérelmek, megkeresések iktatásának időrendje - szabja meg.

Ha a kérelem az ingatlanügyi hatóság több eltérő területi illetékességű szervét érinti, a bejegyzés ranghelyét az az időpont határozza meg, amikor a kérelem - a beadványok iktatási időpontját figyelembe véve - valamennyi érintett szervhez benyújtásra került.

A ranghellyel kapcsolatos további szabályokra vonatkozóan lásd: §

Több zálogtárgy ugyanannak a követelésnek a biztosítására

Ha a zálogjog ugyanannak a követelésnek biztosítására több zálogtárgyat terhel, a megfelelő nyilvántartásban fel kell tüntetni, hogy a jelzálogjog egyetemleges. Nem kell az egyetemlegességre külön utalni, ha valamennyi zálogtárgy tekintetében ugyanaz a zálogkötelezett, és a zálogjog a hitelbiztosítéki nyilvántartásba van bejegyezve. Egyetemleges zálogjog esetén minden zálogtárgy az egész követelés biztosítására szolgál. A zálogjogosult határozhatja meg a zálogjog érvényesítésének sorrendjét, azonban a kielégítési jog csupán annyi zálogtárgyra terjed ki, amennyi a biztosított követelés kielégítéséhez szükséges. §

A jelzálogjog tárgyának birtoklása, használata és hasznosítása

A zálogkötelezett jogosult a jelzálogjog tárgyát birtokában tartani, rendeltetésszerűen használni és hasznosítani, továbbá köteles a zálogtárgyat épségben megőrizni.

A hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog kötelezettje a rendes gazdálkodás körében jogosult a körülírással meghatározott zálogtárgyat feldolgozni, átalakítani, egyesíteni, vegyíteni és elidegeníteni. §

A zálogfedezet védelme

A zálogjogosult a zálogtárgy állagát és használatát ellenőrizheti.

Ha a zálogkötelezett vagy harmadik személy a zálogtárgy épségét veszélyezteti, a zálogjogosult gyakorolhatja a károsodás veszélye esetén a veszélyeztetettet megillető jogokat.

Ha a zálogtárgy értékének csökkenése a követelés kielégítését veszélyezteti, és a zálogkötelezett - a zálogjogosult megfelelő határidőt tartalmazó felszólítása ellenére - a zálogtárgy állapotát nem állítja helyre, nem ad megfelelő új zálogtárgyat vagy az értékcsökkenés mértékének megfelelő kiegészítő biztosítékot, a zálogjogosult a zálogtárgyat értékesítheti a további értékcsökkenés megelőzése érdekében.

A zálogkötelezett jogosult a zálogtárgy helyébe lépett biztosítási összeget, kártérítést vagy más értéket a zálogtárgy helyreállítására fordítani, ha ez a biztosított követelés kielégítését nem veszélyezteti. §