Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Tulajdon

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2015. március 10.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A tulajdon a legfontosabb, legteljesebb, saját dolgon fennálló dologi jog. A tulajdonjogviszony tartalmát jogosultságok és kötelezettségek alkotják. Elemezzük a tulajdonjog részjogosítványait, mint például a használat, a hasznok szedésének jogát, foglalkozunk az ingók és ingatlanok tulajdonának megszerzésével, az ingatlanok tulajdonjogának származékos szerzésmódjaival (beépítés, ráépítés), valamint a tulajdonjog védelmével és megszűnésével.

Cikk:

Haszonélvezet és a használat joga

A haszonélvezet fogalma és a haszonélvező jogai
A haszonélvezet keletkezése
Mire nézve lehet haszonélvezetet gyakorolni?
A haszonélvező kötelezettségei
A tulajdonos jogai
Elszámolási jogviszony javítás, helyreállítás esetén
A haszonélvezet alakulása a dolog elpusztulása esetén
Rendhagyó haszonélvezet
A haszonélvezet megszűnésének esetei
Jog és követelés haszonélvezetére vonatkozó különös szabályok
A használat joga

A haszonélvezet fogalma és a haszonélvező jogai

A haszonélvezet olyan személyes szolgalmi jog, ami alapján a haszonélvező a más tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti §. A személyes jelleg azt jelenti, hogy a haszonélvezet mindig egy név szerint meghatározott személy (tipikusan egy természetes személy, kivételesen jogi személy) javára szól, ehhez a személyhez van kötve, tehát másra át nem ruházható.

Ha a haszonélvezeti jog egyidejűleg több haszonélvezőt illet meg, a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogára a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni. §

A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de a birtoklás, a használat és a hasznok szedése jogának gyakorlását átengedheti.

Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását a haszonélvező akkor engedheti át, ha a tulajdonos - azonos feltételek mellett - a dolog használatára, hasznosítására vagy a dolog hasznainak szedésére nem tart igényt. §

A tulajdonos személyében beálló változás a haszonélvezeti jogot nem érinti. A természetes személy megillető haszonélvezeti jog korlátlan vagy örök időkre nem létesíthető, az csak korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig ("holtig tartó haszonélvezeti jog") állhat fenn. Jogi személy javára haszonélvezeti jog korlátozott időre, de legfeljebb ötven évre engedhető; a határozatlan időre alapított haszonélvezeti jog ötven évig áll fenn. §

A haszonélvezeti jog nem terjed ki arra, amivel a haszonélvezeti jog tárgya a haszonélvezet keletkezését követően gyarapszik, kivéve, ha a gyarapodás a haszonélvezet tárgyának a rendes gazdálkodás körében való hasznosításából származik. §

A haszonélvezet keletkezése

Szerződés vagy más jogcím alapján:

Haszonélvezeti jog létrejöttéhez az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog birtokának átruházása; az ingatlanon vagy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon alapított haszonélvezeti jog esetén a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. §

Jogszabálynál fogva:

Ha az ingatlanon vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon jogszabálynál fogva keletkezik haszonélvezet, a haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni; ha ez elmarad, a haszonélvezeti jog a dolognak rosszhiszemű vagy ingyenes megszerzőjével szemben érvényesíthető. §

Mire nézve lehet haszonélvezetet gyakorolni?

A haszonélvezet tárgya rendszerint ingatlan és/vagy elhasználhatatlan ingó dolog, ezeket a haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles a tulajdonosnak visszaadni. Kivételesen a haszonélvezet tárgya lehet hasznot hajtó jog és követelés is, ezekre a dolgok haszonélvezetének szabályait kell megfelelően alkalmazni §. Az ilyen jogok (pl. kötvény, szerzői vagyoni jog) vagy követelések átruházása szintén nem érinti a fennálló haszonélvezeti jogot, megszüntetésük vagy hátrányos megváltoztatásuk pedig - a haszonélvezetre is kiterjedő hatállyal - csak a haszonélvező hozzájárulásával történhet. § A haszonélvezet kiterjedhet az egész dologra vagy annak meghatározott részére (pl. csak a kertre vagy a házra; a ház egyik lakására stb.), illetőleg az ingatlan és más vagyontárgyak eszmei hányadrészére (haszonélvezettel terhelt közös tulajdoni hányad). Egy dolgon több személyt is megillethet haszonélvezeti jog, ezek a jogukat vagy egyidejűleg, vagy a jogok keletkezésének sorrendjében gyakorolhatják. §

A haszonélvező kötelezettségei

A haszonélvezőnek nemcsak jogai, kötelezettségei is vannak. A haszonélvező köteles:

  1. a rendes gazdálkodás szabályait betartani;
  2. a dolog fenntartásával járó terheket viselni (a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével);
  3. a dolog használatához kapcsolódó kötelezettségeket teljesíteni (pl. közműdíjak, számlák kifizetése);
  4. a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról, a haszonélvezet gyakorlásának harmadik személy általi akadályozásáról értesíteni;
  5. tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására illetve a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye;
  6. tűrni, hogy a tulajdonos a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizze;
  7. a haszonélvezet megszűntével a dolgot visszaadni. §

A haszonélvező a tulajdonos hozzájárulása nélkül a haszonélvezet tárgyát képező dolog gazdasági rendeltetését annyiban változtathatja meg, illetve a dolgot annyiban alakíthatja át vagy változtathatja meg lényegesen, amennyiben a dolog gazdasági rendeltetésének fenntartása vagy eredeti formájában való hagyása a rendes gazdálkodás követelményeivel ellentétes. §

A tulajdonos jogai

A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni. Ha a haszonélvező a dolgot nem rendeltetésének megfelelő módon használja vagy rongálja, illetve rendeltetését meg nem engedett módon megváltoztatja, továbbá ha a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, a tulajdonos megfelelő biztosítékot követelhet, ha tiltakozása nem vezetett eredményre.

Ha a haszonélvező nem ad megfelelő biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti. A tulajdonost ezek a jogok azzal szemben is megilletik, akinek a haszonélvező a haszonélvezetből fakadó jogok gyakorlását átengedte. Ebben az esetben a megfelelő biztosíték elmaradása esetén a bíróság a harmadik személyt a haszonélvező által a részére átengedett jog gyakorlásától eltiltja.

A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. §

Elszámolási jogviszony javítás, helyreállítás esetén

A rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatok elvégzésére (elvégeztetésére) elvileg sem a haszonélvező, sem a tulajdonos nem köteles. A haszonélvező - ha érdeke a dolog megmaradása - ezeket elvégeztetheti, ha értesítése és felszólítása után a tulajdonos nem végzi el. Ilyen esetben a haszonélvezet megszűnésekor a felek között - meglehetősen bonyolult - elszámolási viszony keletkezik. A haszonélvezet megszűnésekor a haszonélvező a tulajdonostól a saját költségén elvégzett rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatok következtében a dologban beállott értéknövekedés megtérítését a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelheti. §

A haszonélvezet alakulása a dolog elpusztulása esetén

Ha a haszonélvezet fennállása alatt a dolog egészben vagy jelentős részben elpusztul, a tulajdonos nem köteles azt helyreállítani, de ha mégis megteszi, a helyreállított részen a haszonélvezeti jog feléled. Ilyenkor azonban a tulajdonos kérheti a haszonélvezeti jognak a helyreállításra fordított összeggel arányos korlátozását.

Ha az elpusztult dolgot a tulajdonos nem állítja helyre, a haszonélvezet megszűnik. Ha azonban a haszonélvezet tárgya helyébe más dolog vagy követelés lép (pl. a kisajátított ingatlan helyébe csereingatlan), a továbbiakban a haszonélvezet erre terjed ki. Ha a dolog helyébe nem más dolog, hanem pénzösszeg (pl. biztosítási összeg) vagy követelés lépett, a tulajdonos és a haszonélvező is követelheti ennek az összegnek a dolog helyreállítására vagy pótlására fordítását, ha ez a rendes gazdálkodás követelményeinek megfelel.

A tulajdonos a helyreállítást vagy a pótlást maga elvégezheti vagy a megtérítési összeget erre a célra a haszonélvezőnek átengedheti. §

A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni. A haszonélvező a dologban bekövetkezett károkért a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel. A rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést a haszonélvező nem köteles megtéríteni.

A haszonélvezeti jog megsértéséből eredő igényekre a tulajdonjog védelmére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. §

Rendhagyó haszonélvezet

Rendhagyó haszonélvezetről beszélhetünk akkor, ha annak tárgyai között például elhasználható dolgok, gazdasági felszerelés és állatállomány is található.

A haszonélvező a haszonélvezet keletkezésekor meglevő, természetüknél fogva elhasználható dolgokkal, gazdasági felszereléssel és állatállománnyal, árukészlettel és pénzzel a rendes gazdálkodás szabályai szerint indokolt mértékben rendelkezhet. A haszonélvezet megszűnésekor köteles ezeket pótolni; ha ez nem lehetséges, értéküket megtéríteni.

Ha a haszonélvezettel terhelt és értékesített vagy elhasznált dolog volt tulajdonosának a pótlás vagy az értékmegtérítés iránti követelése veszélyeztetve van, a tulajdonos megfelelő biztosítékot követelhet. §

A haszonélvezet megszűnésének esetei

A haszonélvezet megszűnik a határozott időtartam lejártával, a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, továbbá ha a haszonélvező szerzi meg a dolog tulajdonjogát.

A haszonélvezetnek jogügylettel való megszüntetéséhez a haszonélvező lemondó nyilatkozata; ingatlanon, illetve ingatlan-nyilvántartásba vagy más közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jogon fennálló haszonélvezet esetén a haszonélvezeti jognak a nyilvántartásból való törlése is szükséges.

A lemondó nyilatkozatot dolog haszonélvezete esetén a tulajdonoshoz, jog haszonélvezete esetén a haszonélvezet tárgyát képező jog jogosultjához vagy a jog megalapítójához kell intézni.

Ingatlanon, illetve ingatlan-nyilvántartásba vagy más közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jogon fennálló haszonélvezet esetén a lemondó nyilatkozatot írásban kell megtenni. §

Az ingatlanon fennállt haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásból is töröltetni kell, amihez megfelelő okirati forma szükséges. [Lásd: §

Jog és követelés haszonélvezetére vonatkozó különös szabályok

A hasznot hajtó jog és követelés haszonélvezetére a dolgok haszonélvezetének szabályait kell megfelelően alkalmazni. Haszonélvezettel terhelt jogot vagy követelést a haszonélvezetre kiterjedő hatállyal a haszonélvező hozzájárulásával lehet szerződéssel megszüntetni vagy a haszonélvező hátrányára megváltoztatni. §

Ha a haszonélvezetnek olyan jog a tárgya, amelynél fogva valaminek a szolgáltatását lehet követelni, a haszonélvező és a szolgáltatásra kötelezett közötti jogviszonyra megfelelően irányadók azok a szabályok, amelyek a jog átruházásának esetén a jog megszerzője és a kötelezett közötti jogviszonyra vonatkoznak. §

Követelés haszonélvezője jogosult a követelést érvényesíteni, és ha az esedékességhez a hitelező felmondása szükséges, a hitelezőt megillető felmondási jogot gyakorolni. Ha a követelést a haszonélvező hajtja be, a követelés érvényesítéséért a jogosulttal szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel. A haszonélvezőnek a követelésre vonatkozó más rendelkezése semmis. Az adós teljesítésével a szolgáltatás tárgyát a követelés jogosultja szerzi meg, azzal, hogy azon a haszonélvező a teljesítéssel egyidejűleg haszonélvezetet szerez. §

A használat joga

A használat joga valójában nem más, mint korlátozott haszonélvezet. A korlátozás egyrészt a joggyakorlás mértékében, másrészt személyhez kötöttségében nyilvánul meg. A használat joga alapján a jogosult a dolgot csak a saját, valamint a vele együtt élő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja, és ugyanilyen mértékben szedheti a hasznokat is. A jogosult a használat jogának gyakorlását másnak nem engedheti át. Jogi személy a használat jogánál fogva a dolgot a létesítő okiratában meghatározott céljával és tevékenységével összhangban használhatja és szedheti annak hasznait. A használat tárgya leggyakrabban ingatlan (termőföld vagy lakás), de miután a törvény "dologról" szól, ingó dolgok és hasznot hajtó jogok is szóba jöhetnek. Tipikus esete az ún. "lakáshasználati jog" (rokonok között gyakori), ami meghatározott személyt arra jogosít, hogy az épületet, épületrészt vagy csupán egy lakrészt lakás céljára használjon. Egyébként a használat jogára (keletkezés, tartalom, megszűnés) a haszonélvezet szabályait kell alkalmazni. §