Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

Értesítjük, hogy a Kormányzati Portálon és az Ügyfélkapun 2016.06.02-án (csütörtök) 20:00 órától 2016.06.03-án (péntek) 02:00 óráig karbantartást végzünk. Ezen időszak alatt a Kormányzati Portál, valamint az Ügyfélkapu alá tartozó honlapok és szolgáltatások nem lesznek elérhetőek. Szíves megértését és türelmét köszönjük.

MORZSÁK

TARTALOM:A munkavállaló szabadsága

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2016. február 25.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A munkavégzés során elengedhetetlen olyan hosszabb szabadidő biztosítása, amelyre minden munkaviszonyban álló munkavállalónak alanyi joga van. Ilyen szabadidő a rendes szabadság-alapszabadság és a bizonyos esetekben járó pótszabadság. Itt tárgyaljuk a szabadság kiadásának és pénzbeli megváltásának szabályait is. Szó lesz továbbá a rendkívüli és a fizetés nélküli szabadságról is.

Cikk:

A pótszabadság

Életkor szerinti pótszabadság
Gyermeket nevelők pótszabadsága
Fiatalkorúak pótszabadsága
Föld alatti munkavégzés esetén járó pótszabadság
Egészségkárosodás esetén járó pótszabadság
A szabadság arányosítása

Az új munka törvénykönyve újraszabályozta a pótszabadságok rendszerét, az új szabályok 2013. január 1-jén léptek hatályba. A változások lényege: a törvény megőrzi gyermekek után járó pótszabadságot, ennek igénybevételére mindkét szülő jogosult, illetve plusz két nap jár fogyatékos gyermekenként.

Az új törvény 2013-tól új, évi 5 munkanapos pótszabadságot is megállapít a nagyobb regenerációs igényre tekintettel az egészségkárosodást szenvedett munkavállalók részére, ha az egészségkárosodása legalább 50%-os mértékű.

A korábbi szabályoktól eltérően a munkavállalót életkora alapján pótszabadság illeti meg és nem az alapszabadsága mértéke nő (az alap-és pótszabadság együttes tartama megegyezik a korábbi szabályok szerint járó szabadsággal).

Életkor szerinti pótszabadság

Az alapszabadság mértéke húsz munkanap. A munkavállalónak

  1. huszonötödik életévétől egy,
  2. huszonnyolcadik életévétől kettő,
  3. harmincegyedik életévétől három,
  4. harmincharmadik életévétől négy,
  5. harmincötödik életévétől öt,
  6. harminchetedik életévétől hat,
  7. harminckilencedik életévétől hét,
  8. negyvenegyedik életévétől nyolc,
  9. negyvenharmadik életévétől kilenc,
  10. negyvenötödik életévétől tíz

munkanap pótszabadság jár. A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben a pótszabadságra jogosító életkort betölti. §.

Gyermeket nevelők pótszabadsága

A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb

  1. egy gyermeke után kettő,
  2. két gyermeke után négy,
  3. kettőnél több gyermeke után összesen hét

munkanap pótszabadság jár.

A pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.

A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. §.

Fiatalkorúak pótszabadsága

A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti. §. Fiatal munkavállaló: a tizennyolcadik életévét be nem töltött munkavállaló.

A bírósági gyakorlat szerint a fiatalkorúaknak járó pótszabadság a tizennyolcadik életévének betöltése után a naptári évből hátralevő, munkaviszonyban töltött időre - arányosan - azt a munkavállalót is megilleti, akinek munkaviszonya az említett életkorának elérése után keletkezett. (MK. 120.)

Föld alatti munkavégzés esetén járó pótszabadság

A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár. §

Egészségkárosodás esetén járó pótszabadság

A munkavállalónak, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, évenként öt munkanap pótszabadság jár. § A pótszabadság megilleti azt is, aki fogyatékossági támogatásra vagy vakok személyi járadékára jogosult. Az új munka törvénykönyve a korábban csak a vak munkavállalók számára járó pótszabadságra való jogosultságot kiterjesztette az egészségkárosodott munkavállalókra is.

A szabadság arányosítása

A munkavállalónak járó szabadság szempontjából sajátos a helyzet akkor, ha a munkavállaló nem egy egész évet, hanem az adott évből csak néhány hónapot tölt a munkaadójánál. Ebben az esetben, tehát ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. A 2013. augusztus 1-jét követően született gyermek esetében a törvény kifejezetten kimondja, hogy az apák pótszabadságát nem kell arányosítani. §

median