Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:A munkavállaló szabadsága

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2016. február 25.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A munkavégzés során elengedhetetlen olyan hosszabb szabadidő biztosítása, amelyre minden munkaviszonyban álló munkavállalónak alanyi joga van. Ilyen szabadidő a rendes szabadság-alapszabadság és a bizonyos esetekben járó pótszabadság. Itt tárgyaljuk a szabadság kiadásának és pénzbeli megváltásának szabályait is. Szó lesz továbbá a rendkívüli és a fizetés nélküli szabadságról is.

Cikk:

Fizetés nélküli szabadság

Szülési szabadság
Gyermekgondozási és ápolási szabadság
Hozzátartozó ápolásával kapcsolatos szabadság
Önkéntes tartalékos katonai szolgálat tartamára járó szabadság 2012. július 1-jétől
A fizetés nélküli szabadság igénybevétele
Országgyűlési képviselő(jelölt) szabadsága

Az új Munka törvénykönyve újraszabályozta a fizetés nélküli szabadságok rendszerét, az új szabályok az önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára járó fizetés nélküli szabadság esetét kivéve 2013. január 1-jén léptek hatályba.

Az új Munka törvénykönyve hatályba lépését (2012. július 1-jét) megelőzően igénybe vett fizetés nélküli szabadságra a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénynek a fizetés nélküli szabadság igénybevételekor hatályos szabályait kell alkalmazni.

2013. január 1-jétől a fizetés nélküli szabadság igénybevételének esetei:

  1. 24 hét szülési szabadság,
  2. a munkavállaló gyermeke gondozása céljából a gyermek 3 éves koráig,
  3. a gyes, a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartamára a gyermek 10 éves koráig,
  4. hozzátartozó ápolása idejére legfeljebb két évre.

2012. július 1-jétől fizetés nélküli szabadság jár a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára. §

A gyakorlati tapasztalatok alapján (az igénybevétel hiánya miatt) a törvény 2013-tól megszüntette a magánerős építkezéssel kapcsolatos kötelező fizetés nélküli szabadságot.

Szülési szabadság

Az anya egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult, melyből az anya két hetet köteles igénybe venni. Csecsemő örökbefogadásakor a szülő nőkre vonatkozó kedvezmények az örökbe fogadó nőt illetik meg, ezért a szülési szabadság annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette.

A szülési szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen. A munkavállaló és a munkáltató ebből következően megállapodhatnak úgy is, hogy pl. a munkavállaló a szülés előtt egyáltalán nem vesz igénybe szülési szabadságot.

A szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

A szülési szabadság tartamát a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve, munkában töltött időnek kell tekinteni. §

A szülési szabadság megszűnik

  1. a gyermek halva születése esetén,
  2. ha a gyermek meghal, a halált követő tizenötödik napon,
  3. ha a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon.

Ezekben az esetekben a szülési szabadság tartama - a szülést követően - hat hétnél rövidebb nem lehet. §

A szülési szabadság tartamára terhességi gyermekágyi segély jár. A szülési szabadság csak az anyát vagy az örökbefogadó anyát illeti meg.

Gyermekgondozási és ápolási szabadság

A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. §

A gyermek gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság megszűnik

  1. a gyermek halva születése esetén,
  2. ha a gyermek meghal, a halált követő tizenötödik napon,
  3. ha a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon. §

A gyermek gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság a munkavállalónak jár, azt az apa és az anya is igénybe veheti akár egyidejűleg is.

A fentieken túl a munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozást segítő ellátás § folyósításának tartama alatt. § A gyermek 10 éves koráig gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás akkor jár, ha a gyerek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos. Ebben az esetben a fizetés nélküli szabadság annak a munkavállalónak jár, akinek a részére gyermeke után a gyes-t folyósítják.

A korábbiaktól eltérően a törvény nem tartalmazza a gyermek betegsége esetére, a gyermek 12 éves koráig az otthoni ápolás érdekében járó fizetés nélküli szabadságot. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény értelmében keresőképtelen az a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli, ezért ebben az esetben a munkavállaló keresőképtelenség alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.

Hozzátartozó ápolásával kapcsolatos szabadság

Ápolásra nemcsak a munkavállaló kiskorú gyermeke, hanem más családtagja is rászorulhat. Ezért írja elő a törvény, hogy a munkavállalónak - kérelmére - a tartós (előreláthatólag harminc napot meghaladó) ápolásra szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb két évre a munkáltató fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni, ha a munkavállaló az ápolást személyesen végzi. A tartós otthoni ápolást illetőleg annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. §

A munka törvénykönyve szerint hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a házastárs egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs. § Más rokonok ápolására tekintettel akkor sem lehet igénybe venni a fizetés nélküli szabadságot, ha azok a munkavállalóval egy háztartásban élnek. A fizetés nélküli szabadság igénylésének feltétele hogy az ápolás a munkavállaló vagy az ápolt hozzátartozó otthonában történjen és azt a munkavállaló személyesen végezze. Az ápolás indokoltságának eldöntése orvosszakmai kérdés, az erről kiadott igazolást a munkáltató nem kérdőjelezheti meg.

A fizetés nélküli szabadság megszűnik, ha az ápolt hozzátartozó otthoni ápolása megszűnik, mert pl. kórházba vagy más bentlakásos intézménybe utalják.

Önkéntes tartalékos katonai szolgálat tartamára járó szabadság 2012. július 1-jétől

A munkavállalónak fizetés nélküli szabadság jár a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára, melyet a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül is jogosult igénybe venni, és ennek tartama alatt felmondási tilalom alatt áll. §

A fizetés nélküli szabadság igénybevétele

A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.

A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.

E szabályok határidőre vonatkozó rendelkezéseit a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára járó fizetés nélküli szabadság esetén nem kell alkalmazni. §

Országgyűlési képviselő(jelölt) szabadsága

A képviselőjelöltet jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás napjáig, vagy megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig a munkáltató - kérésére - köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni. A fizetés nélküli szabadság időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít. §