Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Külföldiek magyarországi munkavállalása

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2015. szeptember 2.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Külföldi állampolgárok Magyarországon csak meghatározott feltételek mellett dolgozhatnak. Főszabály szerint a munkavállalás engedélyköteles, azonban vannak kivételek, amelyek részben a tevékenységhez, részben a személyhez kapcsolódnak. Ugyanakkor eltérő szabályok vonatkoznak az egyes EU tagállamok állampolgáraira is.

Cikk:

Külföldiek magyarországi munkavállalása

Milyen engedélyek léteznek?
Hogyan szerezhető be a munkavállalási engedély?
Milyen mellékletei vannak a kérelemnek?
Az engedély érvényessége
Mikor nem kell engedély?
Mi minősül munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatásnak?
Mi a munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatás következménye?
Az EU tagállamok állampolgárainak munkavállalása

Külföldi állampolgárok Magyarországon csak meghatározott feltételek mellett dolgozhatnak. Főszabály szerint a munkavállalás engedélyköteles, azonban vannak kivételek, amelyek részben a tevékenységhez, részben a személyhez kapcsolódnak. Ugyanakkor eltérő szabályok vonatkoznak az egyes EU tagállamok állampolgáraira is.

Milyen engedélyek léteznek?

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény törvény (a továbbiakban: Flt.) kimondja, hogy a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén - a jogszabályban meghatározott kivétellel -

  1. az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedély, vagy
  2. a nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodásra jogosító engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásához kiadott munkavállalási engedély

alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. §

Hogyan szerezhető be a munkavállalási engedély?

A munkavállalási engedély iránti kérelmet a foglalkoztatónak kell benyújtania a jogszabály mellékletében meghatározott formanyomtatványon a foglalkoztatás helye szerint illetékes járási hivatalnál.

Kivételek:

  1. a kérelmet a foglalkoztatás megkezdésének helye szerinti kormányhivatalnál, illetve járási hivatalnál kell benyújtani, ha a munka természetéből adódóan a foglalkoztatás több megye területére terjedhet ki,
  2. a kérelmet a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatalnál, illetve járási hivatalnál kell benyújtani, ha a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgárt több, különböző megye területén lévő telephelyén kívánja foglalkoztatni. §

A munkavállalási engedélyt akkor kell kiadni, ha

  1. a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, és
  2. a munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki részére kiközvetíthető munkaerőt, akit az Flt. és végrehajtási rendeletei alapján álláskeresőként tartanak nyilván, és aki rendelkezik a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel, és
  3. a harmadik országbeli állampolgár megfelel a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételeknek. §

Érvényes munkaerőigénynek azt a munkaerőigényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató a kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy

  1. a kérelem benyújtását megelőzően, de hatvan napnál nem régebben nyújtott be, vagy
  2. hatvan napnál régebben nyújtott be, de azt legalább a kérelem benyújtását megelőző hatvan napnál nem régebben meghosszabbította. §

Ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának helye több különböző megye területén található, a munkavállalási engedély kiadásának további feltétele, hogy a munkavégzéssel érintett többi megye területén ne álljon rendelkezésre olyan kiközvetíthető munkaerő, aki a tevékenység ellátására rendelkezik a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel. §

Milyen mellékletei vannak a kérelemnek?

A kérelemhez csatolni kell:

  1. a harmadik országbeli állampolgárnak a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét, iskolai végzettségét igazoló okirat hiteles másolatát, valamint annak hiteles magyar fordítását,
  2. a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélküli engedélyhez a jogosultság feltételeinek fennállását igazoló adatokat, okiratokat, valamint a hozzátartozói minőséget igazoló okirat hiteles másolatát. §

Az engedély érvényessége

A munkavállalási engedélyben meg kell határozni, hogy az engedély alapján a harmadik országbeli állampolgár mely foglalkoztatónál, melyik munkahelyen, milyen tevékenység, valamint FEOR-kóddal megjelölt munkakör keretében és milyen időtartamban foglalkoztatható.

Az egyéni engedély legfeljebb két évre adható. Az egyéni engedély meghosszabbítható.

Ettől eltérően a fogadási megállapodás alapján kutatást végző kutató esetében az engedélyt a fogadási megállapodásban meghatározott időtartamra kell kiadni, és az a fogadási megállapodás érvényességi időtartamának meghosszabbítása esetén hosszabbítható meg. §

Mikor nem kell engedély?

A menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek foglalkoztatásához nincs szükség munkavállalási engedélyre. A foglalkoztatási törvény felhatalmazása alapján törvény, valamint kormányrendelet e szabálytól a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tekintetében eltérő szabályokat állapíthat meg. §

A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatását érintő engedélyezési kötelezettség alóli mentesség szabályait kormányrendelet tartalmazza. §

Mi minősül munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatásnak?

Azokon az eseteken felül, amikor valaki nem rendelkezik munkavállalási engedéllyel, engedély nélkül történő foglalkoztatásnak kell tekinteni azt is,

  1. ha a harmadik országbeli állampolgár tevékenységét nem az engedélyben megjelölt foglalkoztatónál végzi, továbbá
  2. ha a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgárt nem az engedélyben megjelölt munkahelyen, illetve munkakörben foglalkoztatja. §

Mi a munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatás következménye?

A munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatásnak két jelentős következménye van:

  1. a munkaadó befizetési kötelezettsége,
  2. a harmadik országbeli állampolgár kiutasítása.

Az egyik következmény, hogy a munkaadónak a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége keletkezik. A kötelezettség a foglalkoztatót annyi esetben terheli, ahány harmadik országbeli állampolgár tekintetében az engedély nélkül történő foglalkoztatást megállapították. §

A befizetendő összeg mértéke aszerint differenciált , hogy első alkalommal megállapított vagy korábbi munkaügyi ellenőrzés lefolytatását követő három éven belül megvalósított ismételt engedély nélkül történő foglalkoztatás megállapítására került sor. §

Különböző mértékű a befizetési kötelezettség attól függően is, hogy egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személy foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárt munkavállalási engedély nélkül, vagy természetes személynek nem minősülő gazdálkodó szervezet, illetve egyéni vállalkozó követte-e el a jogsértést. §

Ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatott korábban érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkezett, azonban a munkaügyi ellenőrzés időpontjában a munkavállalási engedély érvényessége lejárt, a központi költségvetésbe történő befizetés mértéke kedvezőbb, feltéve, hogy a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár számára új munkavállalási engedély iránti kérelmet az illetékes hatósághoz a munkaügyi ellenőrzés kezdő időpontját megelőzően benyújtott, azonban a hatóság az ügyben még nem hozott határozatot. §

A másik következmény a harmadik országbeli állampolgárt érinti, az engedély nélkül történt foglalkoztatás esetén ugyanis a rendőrség vagy a határőrség által előállítható és kiutasítható az országból, amelyről a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal dönt. §

Az EU tagállamok állampolgárainak munkavállalása

Az EU/EGT államok állampolgárai, illetve a svájci állampolgárok munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak Magyarországon, ez azt jelenti, hogy Magyarország a közösségi jogot alkalmazza a munkavállalók szabad áramlása területén.

Szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek köre jelenleg a belga, bolgár, brit, ciprusi, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, izlandi, lengyel, lett, liechtensteini, litván, luxemburgi, máltai, német, norvég, olasz, osztrák, portugál, román, spanyol, svájci, svéd, szlovák, szlovén állampolgárokra és - állampolgárságtól függetlenül - hozzátartozóikra terjed ki.

A foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes kormányhivatalnak, illetve járási hivatalnak bejelenteni valamennyi szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy foglalkoztatását.

A bejelentésnek személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmaznia kell a foglalkoztatottak számát, állampolgárságát, a foglalkoztatási jogviszony formáját, hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, továbbá arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszűnt. §