Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Munkabér

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2016. február 25.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A munkabér kapcsán annak formáiról (személyi alapbér, átlagkereset, minimálbér, időbér, teljesítménybér és a garantált bér) írunk. Szólunk a munkabér kifizetésének szabályairól - levonások a munkabérből - a bérpótlékokról és a téves kifizetés visszakövetelhetőségéről. Itt kapunk választ a prémium és jutalom, valamint a távolléti díj és állásidő kapcsán felmerülő kérdésekre is.

Cikk:

A minimálbér

Mi az a minimálbér?
Mikor kötelező a minimálbér megállapítása?
A garantált bérminimum
A minimálbér összege
Példa a részmunkaidős órabér megállapítására
Mi történik akkor, ha a munkavállaló nem teljesíti az előírt feltételeket?
Mikor lehet eltérni a minimálbértől?
A minimálbérnél alacsonyabb munkabér következményei

Mi az a minimálbér?

A kötelező legkisebb munkabér, azaz a minimálbér a kötelezően fizetendő legkisebb munkabér. A minimálbér összegét évente a kormány állapítja meg. A Munka törvénykönyve lehetővé teszi, hogy a kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű kötelező legkisebb munkabért állapítson meg.

A kötelező legkisebb munkabér összegének és hatályának megállapításánál figyelembe kell venni különösen a munkakör ellátásához szükséges követelményeket, a nemzeti munkaerőpiac jellemzőit, a nemzetgazdaság helyzetét, az egyes nemzetgazdasági ágazatok és az egyes földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait. §

Mikor kötelező a minimálbér megállapítása?

A Munka törvénykönyve szerint legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni alapbérként. §

Teljesítménybér alkalmazása esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménybér-tényezőt úgy kell megállapítani, hogy a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a kötelező legkisebb munkabér mértékét elérje. §

Alapbéren közalkalmazottak esetében az illetményt, közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét kell érteni. §

A garantált bérminimum

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2016. január 1-jétől

  1. havibér alkalmazása esetén 129 000forint,
  2. hetibér alkalmazása esetén 29 690 forint,
  3. napibér alkalmazása esetén 5 940 forint,
  4. órabér alkalmazása esetén 742 forint. §

A garantált bérminimum megállapításának feltétele, hogy a munkavállaló igazolható módon rendelkezzen azzal a végzettséggel, illetőleg szakképesítéssel, amelyet jogszabály vagy a munkáltató megkíván, valamint a munkakör ellátásához szükséges legyen az adott végzettség.

A minimálbér összege

A 2016. évben a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított minimálbér a teljes munkaidő teljesítése és

  1. havibér alkalmazása esetén 111 000 forint,
  2. hetibér alkalmazása esetén 25 550 forint,
  3. napibér alkalmazása esetén 5 110 forint,
  4. órabér alkalmazása esetén 639 forint. §

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének - ideértve a tiszta teljesítménybért, illetve az esetleges biztosított (garantált) munkabért is - abban az esetben kell elérnie a minimálbér összegét, ha a dolgozó mind a megállapított teljes munkaidőt, mind pedig a teljesítmény-követelmény 100%-át teljesítette. §

Az órabért arányosan növelt mértékben kell figyelembe venni, ha a teljes munkaidő napi 8 óránál hosszabb, és arányosan csökkentett mértékben kell számolni, ha a teljes munkaidő napi 8 óránál rövidebb. §

Részmunkaidős munkakör esetén - ahol a tényleges munkaidő a teljes munkaidőnél rövidebb - az előzőekben említett, hónapra, hétre, napra megállapított minimálbértételt a tényleges munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni. Az órabértételt a kötelező legkisebb órabér összegének alapulvételével, annak az előzőekben ismertetettek szerint arányosan változó összegével kell számolni. §

Példa a részmunkaidős órabér megállapítására

Ha egy adott munkakörre megállapított teljes munkaidő nem 8, hanem 6 óra, és 4 óra képezi a szerződéses részmunkaidőt, akkor először a 6 órás teljes munkaidőnek megfelelően kell kiszámítani az órabértételt. Ezt követően kell a teljes és a részmunkaidő arányában meghatározni a részmunkaidőre fizetendő bért.

Így tehát 6 órás teljes munkaidő esetén a legkisebb munkabér órabértétele 639 forint helyett 852 forint, mely alapján a munkavállalót 2016-ban 4 órás részmunkaidő esetén 3408 forintnyi díjazás illeti meg naponta. Ha a teljes munkaidő 10 óra, és a részmunkaidő 5, úgy a legkisebb munkabér órabértétele 511 forint, így a munkavállaló az 5 órás részmunkaidejéért 2555 forintot kap naponta.

Mi történik akkor, ha a munkavállaló nem teljesíti az előírt feltételeket?

Amennyiben a munkavállaló a minimálbérnél előírt két feltétel valamelyikét nem teljesíti, annak az alábbi következményei lehetnek:

  1. A havi teljes munkaidő olyan nem teljesítése, amikor a kiesett munkaidőre munkabér nem jár, önmagában nem fosztja meg a munkavállalót attól, hogy a legkisebb munkabér alapján munkabért követeljen. Ez azonban azzal a következménnyel jár, hogy a követelhető legkisebb munkabér összegét a nem teljesített munkaidő arányában csökkenteni kell. A teljes munkaidő olyan tényleges nem teljesítése, amikor a kiesett időre munkabér jár, a teljes összegű legkisebb munkabérre való jogot nem érinti.
  2. A teljes munkaidő teljesítése mellett a teljesítménykövetelmény el nem érése esetén a munkavállaló nem hivatkozhat a legkisebb munkabérre, és annak összegét nem igényelheti. Ha ilyen esetre a munkavállalónak biztosított (garantált) bért állapítottak meg, annak összege a legkisebb munkabérnél kevesebb is lehet (Bírósági Határozatok 1999. év 474. szám; a továbbiakban: BH 1999/474.).

Mikor lehet eltérni a minimálbértől?

A munkáltató, a felek közötti megállapodás és a kollektív szerződés sem térhet el a munkavállalóra hátrányosan a minimálbérre vonatkozó rendelkezések alól. §

A minimálbérnél alacsonyabb munkabér következményei

A minimálbérre vonatkozó rendelkezések megtartását munkaügyi ellenőrzés keretében lehet vizsgálni. Ha a munkáltató a kötelező legkisebb munkabérrel kapcsolatos rendelkezéseket akár egyetlen munkavállaló vonatkozásában is megsérti, munkaügyi bírsággal sújtható. A munkaügyi bírság összege harmincezer forinttól tízmillió forintig terjedhet.

Ha az eljárás alá vont foglalkoztatónál az ellenőrzés megkezdésekor a foglalkoztatottak száma a húsz főt nem haladja meg, a munkaügyi bírság összege harmincezer forinttól ötmillió forintig terjedhet.

Természetes személy foglalkoztató által, nem egyéni vállalkozás keretében foglalkoztatott munkavállalót érintő jogsértés megállapítása esetén a munkaügyi bírság összege harmincezer forinttól egymillió forintig terjedhet.

Ugyanakkor a munkaügyi bírság mértéke az előbbiekben meghatározott bírság maximumának kétszereséig terjedhet, ha a korábbi munkaügyi ellenőrzés eredményeként meghozott, bírságot kiszabó közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül legalább egy, a korábbival azonos jogsértés megállapítására kerül sor. §

median