Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

Értesítjük, hogy a Kormányzati Portálhoz és az Ügyfélkapuhoz kapcsolódóan 2017.09.23-án (szombat) 13:00 órától 2017.09.24-én (vasárnap) 01:00 óráig karbantartást végzünk. Ezen időszak alatt a Kormányzati Portál, valamint az Ügyfélkapu azonosítással elérhető szolgáltatások nem lesznek elérhetőek.

Szíves megértését és türelmét köszönjük.

MORZSÁK

TARTALOM:Munkajogi felelősség

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2017. szeptember 4.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A munkaviszonyból fakadó kötelezettségek megszegésének következményei kapcsán kitérünk a leltárhiányért való felelősségre, a munkavállalók együttes károkozására és a munkavállaló kártérítési felelősségére.

Cikk:

A munkaviszonyból fakadó kötelezettségek megszegésének következményei

A munkáltatói kötelezettségek megszegésének jogkövetkezményei
A munkavállalói kötelezettségek megszegésének jogkövetkezményei
Formai követelmények
Időbeli korlát
Kapcsolódó lehetőségek

A munkáltatói kötelezettségek megszegésének jogkövetkezményei

A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) - az elháríthatatlan külső okot kivéve - alapbér illeti meg. §

Ha a munkáltató a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi, a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti. §

A munkavállalói kötelezettségek megszegésének jogkövetkezményei

A munkavállaló munkaviszonyból származó kötelezettsége vétkes megszegése esetére kollektív szerződés vagy - ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt - munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg. Újdonság a korábbi Munka törvénykönyvéhez képest, hogy nem csupán a kollektív szerződés, hanem - ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt - munkaszerződés is megállapíthat ilyen jogkövetkezményeket.

Hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható meg, amely a munkavállaló személyiségi jogát és emberi méltóságát nem sérti. A vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló - a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó - egyhavi alapbére összegét.

A munkavállaló kötelezettsége megszegésének jogkövetkezménye lehet még a rendes felmondás, melynek lehet indoka például a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő ok. §

A munkáltató a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. §

Formai követelmények

A hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést írásba kell foglalni és indokolni kell.

A bírói gyakorlat nem tartja jogszerűnek a rendes vagy rendkívüli felmondás indokolását abban az esetben, ha ugyanezen ok miatt a munkáltató már hátrányos jogkövetkezményt alkalmazott. E gyakorlatot erősíti meg az új törvény is, mert kimondja, hogy hátrányos jogkövetkezmény nem állapítható meg olyan kötelezettségszegés miatt, amelyet a munkáltató a munkaviszony megszüntetésének indokaként is megjelöl. §.

Időbeli korlát

A hátrányos jogkövetkezmény alkalmazását az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A tudomásszerzés időpontjának, ha az azonnali hatályú felmondás jogát testület jogosult gyakorolni, azt kell tekinteni, amikor az azonnali hatályú felmondás okáról a testületet - mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet - tájékoztatják.

Kapcsolódó lehetőségek

Emellett, ha a munkáltató hátrányos jogkövetkezményt alkalmaz valamely munkavállalójával szemben, mindez - a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma állásfoglalása értelmében - nem zárja ki a kártérítési felelősség egyidejű megállapítását, azaz ezek egymás mellett és egymástól függetlenül érvényesülhetnek. Ha ugyanis a munkavállaló vétkes magatartásával a munkáltatónak anyagi kárt is okozott, és vele szemben - a kollektív szerződés rendelkezései szerint - anyagi hátránnyal járó egyéb joghátrányt szabtak ki, ez nem akadálya a kártérítési felelősségre vonásának, a munkavállaló kártérítési felelősségét nem szünteti meg (MK 20.).

A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, továbbá ha megőrzési vagy leltárfelelőssége van, ezek alapján is felelősségre vonható. §