Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Munkakeresés

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2019. február 5.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Az állam különféle támogatásokkal segíti, ösztönzi az állampolgárokat és a munkáltatókat, hogy minél többen jussanak munkához. Ezek közé tartoznak pl.: az álláskeresési járadék, álláskeresési segély és az álláskeresők költségtérítése, a foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások, a képzések elősegítése. Írunk még a munkavállalás lehetőségeiről az EU-ban, a pályáztatási rendszerekről, az aktív korúak ellátásáról, valamint a munkanélküliek támogatásáról.

Cikk:

Álláskeresési járadék

Kik jogosultak álláskeresési járadékra?
Ki számít hivatalosan álláskeresőnek?
Mit nevezünk kereső tevékenységnek?
Mikor tekinthető megfelelőnek a munkahely?
Az álláskeresési járadék alapja
Mennyi az álláskeresési járadék összege?
A járadékfolyósítás időtartama
A járadék folyósításának kezdő napja
Milyen esetben szűnik meg a járadék folyósítása?
Milyen esetben szüntetik meg a járadék folyósítását?
Milyen esetben szünetel a járadék folyósítása?

Kik jogosultak álláskeresési járadékra?

Álláskeresési járadékban csak az a személy részesülhet, aki

  1. álláskereső, és
  2. a munkanélkülivé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, valamint
  3. munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre és az illetékes állami foglalkoztatási szerv sem tud számára megfelelő munkahelyet felajánlani. §

Ki számít hivatalosan álláskeresőnek?

Álláskeresőnek az a személy tekinthető, aki

  1. munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik a szabad beutazási és tartózkodási jogával rendelkező személy álláskeresőként akkor is nyilvántartásba vehető, ha Magyarországon engedély alapján végezhet munkát),
  2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat,
  3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül,
  4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb keresőtevékenységet sem folytat,
  5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik,
  6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántartja. §

Az itt megállapított valamennyi feltételnek teljesülnie kell.

Mit nevezünk kereső tevékenységnek?

Kereső tevékenységnek minősül minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési, illetve munkavégzési kötelezettsége, illetőleg joga fel van tüntetve.

Nem minősül kereső tevékenységnek a közérdekű önkéntes tevékenység. §

A munkanélküli járadékra való jogosultság feltételeként említett, legalább 360 nap jogosultsági időbe nem számít be a fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó időtartama - kivéve a GYES, gyermekgondozást segítő ellátás, GYED ideje, valamint a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek otthoni gondozása, tizenkét évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása, hozzátartozó ápolása, valamint az önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatteljesítés. §

Mikor tekinthető megfelelőnek a munkahely?

Az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott munkahely akkor megfelelő, ha

  1. az álláskereső egészségi állapota szerint alkalmas a munka elvégzésére;
  2. foglalkoztatása munkaviszonyban történik;
  3. várható keresete eléri az álláskeresési járadék összegét, illetve a minimálbért (ha a járadék ennél alacsonyabb); végül, ha
  4. a munkahely és a lakóhely közötti oda-visszautazás legfeljebb három óra, tíz éven aluli gyermeket nevelő nő, illetve ilyen gyermeket egyedül nevelő férfi esetben pedig két óra. §

Az álláskereső részére a fenti feltételeknek megfelelő, rövid időtartamú munkalehetőség is felajánlható. §

Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama alatt folytatott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony időtartama az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését vagy megszüntetését követően megállapított álláskeresési járadék esetében nem vehető figyelembe jogosultsági időként. §

Az álláskeresési járadék alapja

Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző, vagy - ha az álláskeresőként való nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor - az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért munkaerő-piaci járulékalap havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme. Ha az álláskereső adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni.

Ha az álláskereső ez idő alatt több munkaadóval állt munkaviszonyban az adott időszakban, akkor valamennyi munkáltatónál elért társadalombiztosítási járulékalap alapján kell a járadék összegét kiszámítani.

Megelőző négy naptári negyedévi járulékalap hiányában a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege. Ha a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka. §

Az egy napra járó álláskeresési járadék alapja a fentiekben meghatározott összeg harmincad része. §

Mennyi az álláskeresési járadék összege?

A járadék összege a járadékalap 60%-a, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének megfelelő összeg. § 2019. január 1-jétől a minimálbér havi összege 149 000 Ft, napi összege 6860 Ft. §

A járadékfolyósítás időtartama

A folyósítás időtartamának megállapításánál az álláskeresővé válást megelőző három év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött időt kell vizsgálni. Figyelembe kell venni továbbá az egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenység folytatásának időtartamát. A munkaviszony időtartamába nem számítható be az az időszak, amely alatt az állástalan álláskeresési járadékban, vagy vállalkozói járadékban részesült.

Ez az időtartam meghosszabbodik abban az esetben ha ezek alatt nem állt fenn munkaviszony, közfoglalkoztatási jogviszony, vagy az álláskereső jogosultsági időnek minősülő vállalkozói tevékenységet nem folytatott:

  1. keresőképtelen betegség,
  2. beteg gyermek ápolására igénybe vett táppénzes állomány,
  3. terhességi gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, GYES, gyermekgondozást segítő ellátás, GYED folyósítása,
  4. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának ideje,
  5. előzetes letartóztatás, szabadságvesztés és elzárás büntetés,
  6. a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása,
  7. a nappali tagozaton történő tanulmányok folytatásának

időtartamával.

Az álláskeresési járadék folyósítási idejét oly módon kell kiszámítani, hogy tíz nap jogosultsági idő egy nap járadék-folyósítási időnek felel meg. Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik, a kerekítés szabályait kell alkalmazni. Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 90 nap. §

2017. július 1-jétől jogosultsági időnek minősül az önkéntes tartalékos katona tényleges szolgálatteljesítésének időtartama abban az esetben is, ha az önkéntes tartalékos katona ezen időtartam alatt nem áll munkaviszonyban. §

A folyósítási idő számítása szempontjából a jogosultsági idő csak egyszer vehető figyelembe. Ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósításának számára meghatározott időtartamát teljes mértékben nem vette igénybe, az ismételt folyósításnál a járadékfolyósítás időtartamának alapját képező jogosultsági időt a tényleges járadékfolyósítási időtartamnak megfelelően csökkenteni kell. §

Ha a járadékban részesülő a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű, részmunkaidős munkaviszonyt létesít, kérelmére, a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének egy bizonyos százalékát egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kifizetés napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon, ezt a munkaadónak kell igazolnia. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, és a juttatást a kérelem benyújtásától két hónapon belül kell kifizetni.

Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően nem a lakó- vagy tartózkodási helyén létesít munkaviszonyt, a folyósítási időből még fennmaradó időre járó juttatás meghatározott százalékát - kérelmére - egy összegben a kereső tevékenységre vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítését követő legközelebbi számfejtés alkalmával kell kifizetni.

Ez a lehetőség nem alkalmazható akkor, ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítása alatt ugyanazzal a munkaadóval létesít munkaviszonyt, amellyel az álláskeresési járadék megállapítását megelőzően utoljára munkaviszonyban állt.

Ha ez a juttatás kifizetésre kerül, úgy kell tekinteni, hogy az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette. Az egy összegben kifizetendő juttatás mértéke a még hátralévő időtartamra járó juttatás összegének 80 százaléka. §

A járadék folyósításának kezdő napja

A folyósítás kezdő napja az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezésének napja. Ha az álláskereső a személyes adatait - az állami foglalkoztatási szerv részére - a személyes jelentkezését megelőzően - elektronikus ügyintézés § útján küldte meg, az álláskeresési járadék folyósításának kezdő napja az adatoknak az állami foglalkoztatási szervhez történő megérkezésének a napja. §

Milyen esetben szűnik meg a járadék folyósítása?

Megszűnik a járadék folyósítása, ha az álláskereső

  1. kéri, a kérelemben megjelölt időponttól,
  2. megváltozott munkaképességű személyek ellátására válik jogosulttá, a jogosultság kezdő napjától,
  3. oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, a tanulói, hallgatói jogviszony kezdő napjától,
  4. meghalt, a halál bekövetkezését követő naptól,
  5. az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette, a folyósítási idő utolsó napját követő naptól,
  6. olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül, a támogatás folyósításának kezdő napjától,
  7. kereső tevékenységet folytat - kivéve ha ennek bejelentését elmulasztotta, a rövid időtartamú, legfeljebb 120 napig tartó kereső tevékenységet, mert ekkor szüneteltetni kell a folyósítást, valamint az alkalmi munkavégzést - a kereső tevékenység kezdő napjától.

Ezekben az esetekben a munkaügyi hatóságnak nem kell külön megszüntető határozatot hoznia. Az egyértelmű, tényszerű körülmények bekövetkezése, vagy az álláskereső egyértelmű, megszűnésre irányuló szándéka esetén az ellátás folyósítása, erről szóló hatósági döntés nélkül, a törvény erejénél fogva szűnik meg.

Milyen esetben szüntetik meg a járadék folyósítását?

Meg kell szüntetni az álláskeresési járadék folyósítását, ha

  1. az álláskeresőt törlik a nyilvántartásból, a nyilvántartásból való törlés napjától,
  2. az álláskereső kereső tevékenységet folytat, és bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a kereső tevékenység kezdő napjától, ha ez nem állapítható meg, a kereső tevékenység megállapításának napjától.

Határozat hozatalára csak abban az esetben kerül sor, amikor a megszűnési ok fennállásának megállapítása valóban a hatóság mérlegelését, döntését igényli.

Ha az álláskeresési járadék folyósításának megszüntetése a kereső tevékenység bejelentésének elmulasztása miatt történik, az álláskereső részére álláskeresési járadék csak a folyósítás megszüntetésének kezdő napjától számított 90 nap elteltével folyósítható még akkor is, ha a jogosultsághoz szükséges feltételekkel rendelkezik. §

A bejelentési kötelezettség azt jelenti, hogy a munkanélküli ellátásban részesülő a körülmények megváltozásáról a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. Ezen kötelezettségének az álláskereső elektronikus levél útján is eleget tehet. §

Milyen esetben szünetel a járadék folyósítása?

Szünetel a járadék folyósítása, ha az álláskereső §:

  1. terhességi-gyermekágyi segélyre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre, gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságának megállapítását jelenti be, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás esetén a jogosultság megállapításának napjától,
  2. letartóztatásban van, elzárás büntetését vagy szabadságvesztés büntetését tölti, a kényszerintézkedés vagy büntetés megkezdésének napjától, kivéve, ha
    • a szabadságvesztés büntetést közérdekű munka vagy pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg, vagy
    • reintegrációs őrizetben van,
  3. a közfoglalkoztatás alatt, a közfoglalkoztatási jogviszony kezdő napjától,
  4. rövid időtartamú, legfeljebb 120 napig tartó kereső tevékenységet folytat - az alkalmi foglalkoztatásnak § minősülő munkaviszony kivételével -, feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett, a kereső tevékenység végzésére irányuló jogviszony kezdő napjától,
  5. keresetpótló juttatásban részesül, a keresetpótló juttatás kezdőnapjától, vagy olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban részesül, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás folyósítása alatt, §
  6. az önkéntes tartalékos katonai szolgálat keretében tényleges szolgálatot teljesít, ezen időszak teljes időtartamára.

Ezekben az esetekben külön hatósági döntés nélkül, a törvény erejénél fogva áll be a szünetelés.

Ha a szünetelés oka megszűnik, az egyéb feltételek fennállása esetén a járadékot tovább kell folyósítani.