Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Munkáltató jogai és kötelezettségei

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2014. július 17.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Egyebek közt a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésének szabályairól, a kollektív szerződésről, munkahelyi viták megoldásának lehetőségeiről és a felmondásról tájékozódhatnak az olvasók.

Cikk:

Munkahelyi viták

A munkajogi igény és kollektív munkaügyi vita elhatárolása
A munkaügyi jogvita
A keresetlevél előterjesztésének határideje
A munkaügyi bíróság eljárása
A kollektív munkaügyi vita

A munkajogi igény és kollektív munkaügyi vita elhatárolása

A munkaviszonyból származó igény bíróság előtt érvényesíthető. Az igényérvényesítés nem csupán meghatározott jog megállapítására és az ellenérdekű fél ebből eredő marasztalására, hanem a munkavállalónak a munkáltató egyoldalú intézkedésével szembeni eljárásra is irányulhat.

Az új Munka törvénykönyve mellőzi a törvény a "munkaügyi jogvita" kifejezés használatát. A munkaviszonyból eredő igények e címen való összefoglalása akkor indokolt, ha az igény érvényesítése sajátos eljárási szabályok mellett és szervezeti rendben történik. A "munkaügyi jogvita" kifejezés tehát ahhoz tapadt, hogy az igény bíróság előtti érvényesítését - a korábbi szabályozás szerint - általában megelőzte a munkaügyi döntőbizottság eljárása. Ennek az előzetes eljárásnak az elhagyása a fogalom használatát értelmetlenné tette.

A munkáltató és a munkavállaló közötti jogvitában munkajogi igény érvényesítéséről természetesen elsősorban abban az esetben lehet szó, ha a felek között munkaviszony áll (állt) fenn és az érvényesített igény e munkaviszonyból ered.

A kollektív munkaügyi vita jogvitának nem minősülő munkaviszonyból származó érdekvita. Létrejöhet a munkáltató és az üzemi tanács, a munkáltató és a szakszervezet valamint a munkáltatói érdekképviseleti szervezet és a szakszervezet között. A munka világának bármely területét érintheti, a vita tárgya azonban tipikusan nincs szabályozva munkaszerződésben, kollektív szerződésben, egyéb szabályban vagy megállapodásban, a vita célja éppen az, hogy ilyen szabályozás vagy megállapodás létrejöjjön a jövőben, azaz a kollektív munkaügyi vita az eltérő álláspontok közelítésére, végső soron valamilyen jog megszerzésére irányul.

A munkaügyi jogvita

A Munka törvénykönyve mellett a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp. vagy 1952. évi III. tv.) is foglalkozik a munkaviszonyból (és a munkaviszony jellegű jogviszonyból) származó perekkel.

A Pp. értelmében munkaügyi pernek minősülnek:

  1. a munkajogi igény [Mt. 285. § (1) bekezdés] érvényesítésével kapcsolatos, továbbá
  2. a közalkalmazotti,
  3. kormányzati szolgálati és közszolgálati,
  4. a szolgálati és
  5. a munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági

jogviszonyból (a továbbiakban: munkaviszony) származó perek.

Törvény a fentieken túl más ügyekben is a munkaügyi perre vonatkozó szabályok alkalmazását írhatja elő. A munkavállaló és a munkáltató közötti, a munkaviszonnyal közvetlen kapcsolatban lévő jogra alapított igény munkaügyi perben is érvényesíthető. §.

A munkáltató munkaügyi per helyett a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meg nem haladó igényét fizetési felszólítással is érvényesítheti.

A munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntésével szemben igény továbbra is csak abban az esetben érvényesíthető, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabályokat megsértette. §.

A keresetlevél előterjesztésének határideje

A munkajogi igény három év alatt évül el. Ugyanakkor a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére vagy a személyiségi jogsértéssel összefüggő sérelemdíj megfizetésére irányuló igény öt év; ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Az elévülésre egyebekben a polgári jogi szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a munkavállaló igényének érvényesítésével kapcsolatos elévülési időt a felek nem rövidíthetik le. §.

A munkavállaló 40. § szerinti felmondásával, vagy 78. § szerinti azonnali hatályú felmondásával kapcsolatos igény az elévülési időn belül érvényesíthető.

Bizonyos esetekben a törvény a keresetlevél előterjesztésére rövidebb határidőt szab.

A keresetlevelet a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított harminc napon belül kell előterjeszteni

  1. az egyoldalú munkaszerződés-módosítással,
  2. a munkaviszony megszüntetésének jogellenességével,
  3. a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezménnyel,
  4. a fizetési felszólítással, továbbá
  5. a munkáltatói értékelés valótlan ténymegállapításaival (81. § (2) bek.)

kapcsolatos igény érvényesítése iránt.

A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó megállapodás vagy egyoldalú jognyilatkozat megtámadása esetén a keresetlevelet a megtámadás eredménytelenségének megállapításától számított harminc napon belül lehet előterjeszteni. A megtámadás eredménytelen, ha a másik fél annak közlésétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, vagy azt nem fogadja el.

A keresetlevél beadására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták. Az igényt érvényesítő igazolással élhet, ha a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja. Az igény hat hónap elteltével nem érvényesíthető. §

Az előbbi határidőket nem érinti, ha a kollektív szerződés vagy a felek megállapodása a jogvita feloldása érdekében békéltetés lefolytatását rendeli. §

A munkaügyi bíróság eljárása

A határidőben benyújtott keresetlevél alapján a munkaügyi bíróságnak a tárgyalást - ha külön intézkedésre (előkészítés, iratbeszerzés, hiánypótlás stb.) nincs szükség - legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz történő megérkezésétől számított 15 napon belül kell kitűznie, de a megszüntetett munkaviszony helyreállítására irányuló perben a bíróságnak soron kívül kell eljárnia §. Ha a tárgyaláson a felek személyesen vagy képviselőik útján megjelentek, a tárgyalás a felek megegyezésére irányuló egyeztetéssel kezdődik. Ebből a célból az elnök a jogvita egészét - az összes körülmény szabad mérlegelésével - a felekkel megtárgyalja. §

A pert indító fél a keresetétől bármikor - a másik fél hozzájárulása nélkül - elállhat. A költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban igazságügyminiszteri rendelet kimondja, hogy a munkaviszonyból származó perekben az érintetteket tárgyi költségmentesség illeti meg.

A kollektív munkaügyi vita

A munkáltató és az üzemi tanács vagy a szakszervezet a közöttük felmerült viták feloldására egyeztető bizottságot alakíthat, mely a munkáltató és az üzemi tanács vagy a szakszervezet által azonos számban delegált tagból és független elnökből áll. Az üzemi megállapodás vagy a kollektív szerződés állandó bizottság megalakításáról is rendelkezhet. §

Az egyeztető bizottság nem dönt az adott vitás kérdésben, hanem megkísérli a felek álláspontját közelíteni, kompromisszumon alapuló eredményt elérni. A törvény értelmében az eljárással kapcsolatban felmerült költségek a munkáltatót terhelik. §

A kollektív érdekkonfliktusok feloldásában elsősorban az egyeztetés, illetve a közvetítés játszik nagyobb szerepet, indokolt esetben azonban előfordul a döntőbíráskodás. Ennek két esetét különbözteti meg a törvény, nevezetesen az önkéntes és a kötelező döntőbíráskodást.

Az első esetben az egyeztető bizottság valójában döntőbizottság, amely az adott ügyben döntést hoz. Ebben kiemelkedő szerepe van a független elnöknek, mert szavazategyenlőség esetén az ő álláspontja, illetve szavazata dönt.

A második megoldást viszonylag ritkábban alkalmazzák, abban az esetben, amikor a vitafeloldásához valamilyen nyomós érdek fűződik. Az egyik, az üzemi tanácsi választással és az üzemi tanács működésével kapcsolatos költségek viselése tekintetében a mérték kérdése, a másik a jóléti célú pénzeszközök és ilyen jellegű ingatlanok hasznosítása, amelyben a munkáltató és az üzemi tanács közösen dönt - megegyezés hiánya esetén.

A kötelező döntőbírói eljárás alól a felek nem vonhatják ki magukat. A gyakorlati tapasztalatokra tekintettel a törvény úgy rendelkezik, hogy az döntőbíró személye - a felek egyetértése hiányában - a jelöltek között sorsolással dől el.

A törvény szerint a bizottság vagy a döntőbíró eljárásának tartama alatt a felek nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a megállapodást vagy a döntés végrehajtását meghiúsítaná. §

median