Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Munkáltató jogai és kötelezettségei

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2014. július 17.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Egyebek közt a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésének szabályairól, a kollektív szerződésről, munkahelyi viták megoldásának lehetőségeiről és a felmondásról tájékozódhatnak az olvasók.

Cikk:

Kollektív szerződés

A kollektív szerződés kötésére jogosultak köre
A kollektív szerződést kötő szakszervezet
A kollektív szerződés megkötése
A kollektív szerződés tartalma
A kollektív szerződés hatálya
Ágazati hatály
Kollektív szerződés módosítása
A kollektív szerződés felmondása

A kollektív szerződés kötésére jogosultak köre

Az új Munka törvénykönyve erősíteni kívánja a munkajog szerződéses jogforrásainak jelentőségét, befolyását a munkaviszony tartalmának alakításában. A felek megállapodása jobban kifejezi érdeküket, mint az állam szabályozása, a megállapodás tartalma rugalmas, könnyebben változtatható, aktualizálható. A munkajog szerződéses jogforrásai jól alkalmazkodnak a felek között felmerülhető érdekellentétek rendezéséhez.

Lényeges változás a korábbi szabályokhoz képest, hogy a törvény nem az ún. minimál követelményeket rögzíti, amelytől a kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el, hanem meghatározza a felek - elsősorban a munkavállaló - szempontjából garanciális normákat, amelyek kivételével a kollektív szerződés a jogi normától a munkavállaló javára, ugyanakkor terhére is eltérhet. A törvény törekszik a felek közötti egyensúly fenntartására, amelynek lényeges eszköze a kollektív szerződés.

Kollektív szerződést egyrészről a munkáltató, illetve több munkáltató vagy munkáltatói érdekképviseleti szervezet köthet. A munkáltató csak egy kollektív szerződést köthet, azaz több munkáltató által kötött kollektív szerződés esetében a munkáltató további kollektív szerződés kötésére nem jogosult. §

A kollektív szerződést kötő szakszervezet

Másik oldalról kollektív szerződés megkötésére jogosult a szakszervezet. Ez esetben is egy vagy több szakszervezet is lehet szerződő fél. A jogalkotó szakít azzal a megoldással, hogy eltérő elvek alapján határozza meg a szakszervezet kollektív szerződéskötési jogát a munkáltató feletti szinten, illetve a munkáltatónál kötött kollektív szerződés esetében. A szabályozás továbbá a kollektív szerződéskötési képességet nem az üzemi tanács választása eredményéhez, hanem a munkavállalók szakszervezeti tagságához, illetve ennek létszámához köti. Ennek értelmében az a szakszervezet jogosult kollektív szerződés kötésére, amelynek tagjai száma eléri a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának tíz százalékát.

Ennek értelmében az a szakszervezet jogosult kollektív szerződés kötésére, amelynek tagjai száma eléri a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának tíz százalékát. Kollektív szerződéskötésre jogosult a szakszervezeti szövetség is, ha a munkáltatónál képviselettel rendelkező legalább egy tagszervezete megfelel a tagságra vonatkozó feltételnek és tagszervezetei erre felhatalmazzák. §

A kollektív szerződés megkötése

A korábbi szabályozáshoz képest változást jelent a kollektív szerződés kötésére irányuló ajánlat szabályozása. A törvény az ajánlattételhez való jogot, illetve az ezzel összefüggő tárgyalási kötelezettséget nem korlátozza, ennek tárgyalását nem lehet visszautasítani.

A kollektív szerződés tartalma

Az új Munka törvénykönyve a kollektív szerződés tartalmát a korábbi szabályozáshoz hasonlóképpen rendezi. A kollektív szerződés így továbbra is két részből, úgymint a normatív és a kötelmi részből áll.

A normatív rész a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket szabályozza. A normatív rész jelentőségét a törvényben az adja meg, a kollektív szerződéskötő felek megállapodása - törvény kizáró rendelkezése hiányában - a törvénytől eltérhet. (A törvény ennek megfelelően a munkaviszonyt szabályozó minden fejezet végén meghatározza az eltérés lehetőségét, illetve ennek kizárását.)

Az utóbbi a kollektív szerződést kötő felek kapcsolatát tartalmazza, azaz a munkáltató, a munkáltatói érdekképviseleti szervezet, valamint a szakszervezet, illetve a szakszervezetek közötti kapcsolatot. Ebből következően a kollektív szerződés kötelmi részének egyik lényeges vonása, hogy hatálya nem terjed ki harmadik személyre, így a munkavállalóra sem. §

A kollektív szerződés hatálya

A kollektív szerződés személyi hatálya kiterjed arra a munkáltatóra, amely a kollektív szerződést kötötte vagy amely a kollektív szerződést kötő munkáltatói érdek-képviseleti szervezet tagja. A törvény a hatályos szabályozással egyezően rögzíti, hogy a kollektív szerződés kötelmi része csak a kollektív szerződést kötő felekre terjed ki, illetve a kollektív szerződés időbeli hatályával összefüggésben úgy rendelkezik, hogy az kihirdetésével lép hatályba. Ez utóbbi rendelkezéstől el lehet térni. A kollektív szerződésnek a felek kapcsolatát szabályozó rendelkezése hatálya a kollektív szerződést kötő felekre terjed ki. §

Ágazati hatály

Az ágazati párbeszéd bizottság (ÁPB) a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati munkáltatói érdekképviseletek és az ágazati szakszervezetek részvételével működő kétoldalú szociális párbeszédet folytató testület. ÁPB hozható létre egy vagy több nemzetgazdasági ágra, ágazatra, alágazatra, szakágazatra kiterjedően. Egy nemzetgazdasági ágban, ágazatban, alágazatban, szakágazatban egy bizottság jöhet létre.

Az ÁPB kollektív tárgyalásokat folytathat kollektív szerződés létrehozása érdekében §

Egy ÁPB-ben egy nemzetgazdasági ágra, ágazatra, al- vagy szakágazatra vonatkozóan adott szinten csak egy kollektív szerződés köthető. A kollektív szerződés kötésére irányuló tárgyalásokon az ÁPB valamennyi tagja tanácskozási joggal részt vehet. Az ÁPB-ben kollektív szerződés megkötésére az ÁPB egyes oldalain részt vevő valamennyi érdekképviselet együttesen jogosult. Ha ez nem lehetséges, annak megkötésére az egyes oldalakon azok a reprezentatív ágazati érdekképviseletek jogosultak, amelyek együttesen megszerezték az oldalon szereplő reprezentatív érdekképviseletek összpontszámának kétharmadát.

A kollektív szerződés - eltérő megállapodás hiányában - a megkötését követő tizenöt nap eltelte után következő hónap első napján lép hatályba. A munkáltatói érdekképviselet köteles elősegíteni, hogy a kollektív szerződést a tagjai által foglalkoztatott munkavállalók megismerjék. §

Az ÁPB-ben kötött kollektív szerződés hatálya kiterjed a kollektív szerződést kötő munkáltatói érdekképviselet tagjára és a vele munkaviszonyban álló munkavállalókra és ahhoz csatlakozni is lehet. §

Kollektív szerződés módosítása

Azok a szervezetek kezdeményezhetik és hagyhatják jóvá a változtatást, amelyek az eredeti megállapodáshoz hasonlóan új szerződés kötésére is jogosultak lennének. A kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatása céljából a szerződés hatályossága ideje alatt szervezett sztrájk jogellenes §.

A kollektív szerződés felmondása

A szerződés megszűnését a kontraktusra lépők bármelyike egyoldalú nyilatkozatával elérheti, ahhoz a partnernek sem jóváhagyása, sem beleegyezése nem szükséges, és a felmondási idő leteltével a megállapodásból eredő jogok és kötelezettségek a jövőre nézve megszűnnek. Az a tény, hogy a kollektív szerződést több szakszervezet vagy több munkáltató, illetve munkáltatói érdekképviseleti szervezet együttesen kötötte, még nem ok arra, hogy a szerződésből bármelyikük is ne léphetne ki szabadon.

Az új Munka törvénykönyve a korábbi szabályozással egyezően rendelkezik a kollektív szerződés felmondásáról. Ennek értelmében a kollektív szerződést három hónapos határidővel lehet felmondani. A kollektív szerződés rendeltetése, valamint stabilitása érdekében a felmondás joga a megkötéstől számított hat hónapon belül nem gyakorolható. A határozott időre kötött kollektív szerződés megszűnik a határozott idő lejártával. §