Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Munkaszerződés

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2017. február 22.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A munkaviszony létrejötte a munkaszerződés megkötésén alapszik, amely ennek értelmében szigorú tartalmi és formai követelményekhez kötött. A munkaszerződés kötelező és lényeges elemein, formai követelményein túl szó esik még a munkaszerződés módosulásáról és módosításának szabályairól, valamint a színlelt munkaszerződésről is.

Cikk:

Lényeges elemek

A munkaviszony kezdete és időtartama
Próbaidő kikötése
Bérpótlékok

Az új Munka törvénykönyve meghatározza, hogy a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében, ezek tehát a munkaszerződés mellőzhetetlen elemei. §

Az új Munka törvénykönyve a munkavégzés helyében (munkahely) történő megállapodást nem tekinti a létesítés mellőzhetetlen feltételének, ugyanakkor előírja, hogy a munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben meg kell határozni, ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi. §

A munkaszerződésben a kötelező tartalmi elemek mellett a munkáltató és a munkavállaló több más - a munkaviszonnyal kapcsolatos, lényegesnek tartott - kérdésben megszületett megállapodását is rögzítheti. Ezek nem kötelezőek, de a gyakorlatban rendszerint a munkaszerződésben szereplő lényeges tartalmi elemek. Körük nagymértékben függ attól is, hogy az adott munkáltatónál van-e kollektív szerződés.

Az új Munka törvénykönyve szerint a munkaviszony - eltérő megállapodás hiányában - általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre. A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. § Ebből eredően a felek megállapodhatnak munkaidő tartamáról és próbaidő kikötéséről. A munkaszerződés tartalmazhatja továbbá a felek megállapodását a munkába lépés napjáról, a bérpótlékokról, hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásáról - ez utóbbiról akkor, ha nincs hatályban a munkáltatónál kollektív szerződés.

A munkaviszony kezdete és időtartama

A munkaviszony kezdetének napját a munkaszerződésben kell meghatározni. Ha ebben nem születik megállapodás vagy ezt a munkaszerződés nem tartalmazza, a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap. §

Fontos tudni, hogy a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszakban nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a munkaviszony létrejöttét meghiúsítaná. Ezen időtartam alatt a munkaszerződéstől bármelyik fél elállhat, ha a munkaszerződés megkötését követően körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna. §

A munkaviszony tartamát a munkaszerződésben kell meghatározni, ha erre nem kerül sor, a munkaviszony határozatlan idejűnek tekintendő. §

A teljes napi munkaidő napi nyolc óra, ami a felek megállapodása alapján legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, vagy a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidő). A felek megállapodása az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőt is megállapíthat továbbá a felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben is megállapodhatnak (részmunkaidő). §

Próbaidő kikötése

Az új Munka törvénykönyve lényegében a korábbi szabályozással egyező tartalommal szabályozza a próbaidő intézményét. A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. § Ugyanakkor eltérés, hogyha a felek a törvényes maximumhoz képest rövidebb próbaidőt kötnek ki, lehetőségük van a próbaidő - legfeljebb egy alkalommal, közös megegyezéssel történő - meghosszabbítására is. Természetesen meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a próbaidő mértéke a törvényes, illetve a kollektív szerződésben kikötött felső mértéket. Kollektív szerződés a próbaidő tartamát legfeljebb hat hónapban is meghatározhatja. §

Próbaidő kikötését mind a munkáltató, mind a munkavállaló kérheti. Általában határozatlan időre szóló munkaszerződés esetén kerül sor a próbaidő kikötésére, de nincs jogszabályi akadálya annak sem, hogy határozott időre szóló alkalmazás esetén alkalmazzák ezt e jogintézményt.

A próbaidő alatt a felek bármelyike a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással indokolás nélkül megszüntetheti. A megszüntetésre irányuló jognyilatkozatot a próbaidő fennállása alatt kell a másik féllel közölni.

Bérpótlékok

A munkavállaló akkor jogosult bérpótlékra, ha azt a felek megállapodása rögzíti, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály előírja. A bérpótlék számítási alapja - a munkáltató és a munkavállaló eltérő megállapodása hiányában - a munkavállaló alapbére §. Ha a felek a bérpótlékról a munkaszerződésben rendelkeznek, az alapbér mint kötelező tartalmi elem mellett külön kell nevesíteni a bérpótlék mértékét, esetleg összegét. Bérpótlékként az új Munka törvénykönyve szerint:

  1. vasárnapi pótlék
  2. éjszakai pótlék,
  3. műszakpótlék,
  4. rendkívüli munkavégzés esetére járó díjazás,
  5. készenléti díj,
  6. ügyeleti pótlék jár a munkavállalónak.