Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

Értesítjük, hogy a Kormányzati Portálon és az Ügyfélkapun 2016.06.02-án (csütörtök) 20:00 órától 2016.06.03-án (péntek) 02:00 óráig karbantartást végzünk. Ezen időszak alatt a Kormányzati Portál, valamint az Ügyfélkapu alá tartozó honlapok és szolgáltatások nem lesznek elérhetőek. Szíves megértését és türelmét köszönjük.

MORZSÁK

TARTALOM:Munkaszerződés

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2016. február 25.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A munkaviszony létrejötte a munkaszerződés megkötésén alapszik, amely ennek értelmében szigorú tartalmi és formai követelményekhez kötött. A munkaszerződés kötelező és lényeges elemein, formai követelményein túl szó esik még a munkaszerződés módosulásáról és módosításának szabályairól, valamint a színlelt munkaszerződésről is.

Cikk:

Színlelt munkaszerződés

A munkavégzés alapjául szolgáló szerződések
Előnyök és hátrányok
Költségek
A munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítése
A munkaviszonyt leplező szerződések jogkövetkezményei
Munkaügyi bírság

Napjainkban egyre fontosabbá válik annak megítélése, hogy a felek között létrejött szerződés színlelt szerződésnek minősül-e. Gyakorlati jelentősége nemcsak a munkajog területén áll fenn, hiszen például a felek az adásvételt leplezhetik ajándékozási szerződéssel. Társadalmi hatásukat tekintve a munkaviszonyt leplező szerződések mindenképpen hangsúlyosabbak, a munkáltatókat a foglalkoztatás viszonylag magas költségei és a munkavállalót védő rendelkezések, míg a munkavállalókat a kisebb jövedelem egyáltalán nem teszik érdekeltté abban, hogy egymással munkaviszonyt létesítsenek, ezért egyre gyakoribb, hogy a felek megbízási vagy vállalkozási szerződést kötnek egymással. A színlelt szerződések tipikus esete az úgynevezett kényszervállalkozás, amikor a foglalkoztató erőfölényével visszaélve munkaviszony helyett vállalkozási jogviszony létesítését kényszeríti ki, és ettől teszi függővé a foglalkoztatást.

A munkavégzés alapjául szolgáló szerződések

A korábbi Mt. rendelkezett arról, hogy a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására, illetve csorbítására. A szerződés típusát elnevezésétől függetlenül, az eset összes körülményére - így különösen a felek szerződéskötést megelőző tárgyalásaira, a szerződés megkötésekor, illetve a munkavégzés során tett jognyilatkozataira, a tényleges munkavégzés jellegére, a munkáltató és a munkavállaló jogaira és kötelezettségeire -tekintettel kell megítélni, illetve megállapítani.

Az új Munka törvénykönyve ilyen rendelkezést nem tartalmaz, de az érvénytelenségi szabályok közt meghatározza, hogy semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre, vagy nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.

A színlelt megállapodás semmis, ha pedig más megállapodást leplez, azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni.

A semmis megállapodás érvénytelen, kivéve, ha ahhoz a rendelkezést megállapító munkaviszonyra vonatkozó szabály más jogkövetkezményt fűz. A semmisségre az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat, a megállapodás semmisségét a bíróság hivatalból észleli. §

A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre §, de munkát nemcsak munkaviszonyban, munkaszerződés alapján lehet végezni, hanem megbízási vagy vállalkozási szerződéssel is. Mindkét esetnek vannak előnyei és hátrányai, amelyek együttes értékelése után lehet csak eldönteni, hogy az adott foglalkoztatási jogviszony kedvezőbb-e a feleknek.

Előnyök és hátrányok

Ha munkavégzésről van szó, a munkajogviszonyban történő foglalkoztatást tekintjük alapesetnek. A munkaviszonyt két fél létesíti egymással, akik azonban - szemben a polgári jogi jogviszonnyal - nem egyenrangúak, a munkavállaló alárendelt a munkáltatónak. A munkáltatót széleskörű utasítási, irányítási és ellenőrzési jog illeti meg, meghatározza a munkarendet, a szabadság kiadását, beosztja a munkaidőt. A munkavállaló köteles rendelkezésre állni, a munkát a munkáltató által meghatározott helyen, személyesen elvégezni. Ezek a rendelkezések behatárolják a munkavállaló lehetőségeit.

A megbízott és a vállalkozó csak az eredmény létrehozására köteles, betartva természetesen a megrendelő utasításait, amelyek azonban egyáltalán nem olyan széleskörűek, mint a munkaviszonyban.

Alapvető jelentőségű a foglalkoztatásnál a munka ellenértéke. A munkavállalót a törvény alapján munkabér illeti meg, amely mindenképpen jár neki, és az nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbérnél. A megbízottat és a vállalkozót csak a megfelelő eredmény létrehozása esetén illeti meg a díj, amelynek kifizetése akár hónapokig is elhúzódhat, míg a munkabért a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni. §

Költségek

A munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló jóval többe kerül a munkáltatónak, mint a megbízott vagy a vállalkozó. A bruttó munkabérből meghatározott levonásokkal kell számolni, mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak.

A munkáltató által fizetendő:

  1. a 2012. január 1-jétől a társadalombiztosítási járulékot felváltó 27%-os mértékű szociális hozzájárulási adó, §
  2. az 1,5%-os szakképzési hozzájárulás, §
  3. az esetleges rehabilitációs hozzájárulás. §

A munkavállaló által fizetendő:

  1. a 10%-os nyugdíjjárulék, §
  2. a 8,5%-os egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék. §

Ezek a levonások sokkal költségesebbé teszik a munkajogviszonyt, amelyet a munkáltatók színlelt szerződéssel próbálnak kijátszani.

A munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítése

Az új munka törvénykönyve is lehetővé teszi a munkaviszony melletti további másodállás, mellékfoglalkozás létesítését viszont ennek tényét a munkavállalónak be kell jelentenie. § A munkavállaló ugyanis sem önállóan, sem mással jogviszonyba lépve nem folytathat olyan tevékenységet, amely versenyt teremt munkáltatójával. A feleknek lehetőségük van arra, hogy az újabb jogviszony létesítésének kizárását vagy korlátozását versenytilalmi megállapodásban kompenzálják.

A további jogviszony lehet munkaviszony, megbízási vagy vállalkozási jogviszony, illetve gazdasági társaság tagjaként történő személyes munkavégzés.

A további jogviszony létesítése akkor minősül színlelt szerződésnek, ha azért létesítik, hogy a munkaviszonyhoz kapcsolódó, a munkavállalót védő garanciális korlátokat kijátsszák. Például szolgálhat, hogy a munkavállaló napközben munkaviszonyban portás, éjszaka pedig egyéni vállalkozóként éjjeliőrként dolgozik ugyanazon a munkahelyen.

A munkaviszonyt leplező szerződések jogkövetkezményei

A munkaviszonyt leplező szerződéseket egyrészt a munkaügyi felügyelők munkaügyi ellenőrzés keretében, másrészt az adóhatóság adóellenőrzés során vizsgálják. A munkaügyi ellenőrzés során a felügyelő jogosult a tényállás alapján a foglalkoztató és a részére munkát végző személy között létrejött, az ellenőrzés megkezdésekor fennálló kapcsolat minősítésére. § A minősítést a tényleges állapotnak megfelelően a tényállás alapján kell elvégezni. Ebből következik, hogy nem a szerződést minősítik, hanem a felek közötti jogviszonyt. Lényeges feltétel, hogy a munkaügyi felügyelő csak az ellenőrzés megkezdésekor fennálló kapcsolatot vizsgálhatja és minősítheti. A már megszűnt foglalkoztatás (például megbízási szerződéssel leplezett munkaviszony) utólagos megállapítására nincs mód. Ez nem vonatkozik a bíróság előtti eljárásra, amelyben természetesen lehetőség van az utólagos megállapításra is.

Munkaviszonyt leplező színlelt szerződés esetén a munkaügyi felügyelő megállapítja a foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak a munkába lépés napjától történő fennállását és kötelezi a foglalkoztatót a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó szabályok betartására. §

Az adóhatóság utólagos adómegállapítás során az adózót a terhére megállapított adókülönbözet és a jogkövetkezmények megfizetésére kötelezi, valamint teljesítési határidő tűzésével rendelkezik az ellenőrzés során feltárt, könyvvezetési, nyilvántartási szabálytalanságok, illetve az adóköteles tevékenység ellenőrzése szempontjából jelentőséggel bíró mulasztások megszüntetéséről. § Nagy jelentőséggel bír, hogy az adókötelezettséget érintő jogviszony (szerződés, ügylet) alanyainak ellenőrzése során ugyanazon jogviszonyt az adóhatóság nem minősítheti adózónként eltérően, a jogviszony egyik alanyánál tett megállapításait hivatalból köteles figyelembe venni a jogviszony másik alanyának ellenőrzése során. §

Munkaügyi bírság

A megállapított jogsértések miatt - további jogkövetkezményként - munkaügyi bírság kiszabásának is helye lehet, hiszen a színlelt szerződés a munkavállalók garanciális jogait sérti.

A munkaügyi bírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni a jogszabály megsértésével okozott jogellenes állapot időtartamát, az okozott hátrány nagyságát, a megsértett jogszabályi előírások számát és hatását, valamint az érintett munkavállalók számát. A bírság mértékének alsó és felső határa a szerint meghatározott, hogy a munkáltató egy vagy több jogsértést követett el és az egy vagy több munkavállalót érint. Jelentősége van annak is, hogy ha egy korábban feltárt és szankcionált jogsértéssel azonos jogsértés megállapítására kerül sor. §

A munkaügyi bírság összege harmincezer forinttól tízmillió forintig terjedhet. Ha azonban az eljárás alá vont foglalkoztatónál az ellenőrzés megkezdésekor a foglalkoztatottak száma a húsz főt nem haladja meg, a munkaügyi bírság összege harmincezer forinttól ötmillió forintig terjedhet.

Természetes személy foglalkoztató által, nem egyéni vállalkozás keretében foglalkoztatott munkavállalót érintő jogsértés megállapítása esetén a munkaügyi bírság összege harmincezer forinttól egymillió forintig terjedhet.

Ugyanakkor a munkaügyi bírság mértéke az előbbiekben meghatározott bírság maximumának kétszereséig terjedhet, ha a korábbi munkaügyi ellenőrzés eredményeként meghozott, bírságot kiszabó közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül legalább egy, a korábbival azonos jogsértés megállapítására kerül sor. §

median