Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Munkaszerződés

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2016. február 25.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A munkaviszony létrejötte a munkaszerződés megkötésén alapszik, amely ennek értelmében szigorú tartalmi és formai követelményekhez kötött. A munkaszerződés kötelező és lényeges elemein, formai követelményein túl szó esik még a munkaszerződés módosulásáról és módosításának szabályairól, valamint a színlelt munkaszerződésről is.

Cikk:

A munkaviszony alanyai

A munkáltató
A munkavállaló
Fiatalkorú sport-, művészeti,- modell- vagy hirdetési célú foglalkoztatása
Gondnokság alatt állók munkavállalása

A korábbi Mt. megoldásától eltérően az új Munka törvénykönyve meghatározza a munkáltató és a munkavállaló fogalmát, illetve azzal azonosan az egyes alanyi pozíciókhoz kapcsolódó alanyi kellékeket, azaz a munkavállalói és munkáltatói képesség kellékeit. §

A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló.

A munkáltató

Munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat. Ennek megfelelően munkáltatói pozícióban lehet:

  1. természetes személy (magánszemély, egyéni vállalkozó)
  2. jogi személy (állami vállalat, tröszt, egyéb állami gazdálkodó szerv, szövetkezet, jogi személy gazdasági társaság)
  3. jogi személyiséggel nem rendelkező társaság.

A munkáltatói képességnek egyéb kelléke nincs. Egyes munkaviszony-típusokban azonban a munkáltatónak többlet-kellékekkel is rendelkeznie kell. Ilyen szabályozást találunk a munkaviszony egyes típusaira vonatkozó különös szabályok körében is, hiszen a közigazgatási szerv (magán)munkáltatói minősége külön jogszabályi rendelkezés alapján áll fenn, azaz e munkaviszony-típus csak közigazgatási szervvel jöhet létre.

Mivel a munkáltatói képesség egyetlen kelléke a jogképesség, a munkáltató általában képviseletre szorul. Jogainak gyakorlása, illetve kötelességeinek teljesítése természetes személy, személyek vagy testület közbejöttével lehetséges. Ezzel kapcsolatos rendelkezést tartalmaz a Munka törvénykönyve a képviselet általános szabályai körében a munkáltatói jogkörre, illetve annak gyakorlására vonatkozóan §

A cselekvőképes természetes személy munkáltató esetében lehetséges csupán az, hogy a munkáltató személye - az esetek döntő többségében - egybeessék a munkáltatói jogkör gyakorlójával, azaz a munkáltató képviselő nélkül (személyesen) gyakorolja a munkáltatói jogkört.

A munkavállaló

Munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez. A munkavállalói képesség, azaz a természetes személynek az a jogi képessége, hogy munkavállalóként munkajogviszonyban álljon - hasonlóan a korábbi megoldással, illetve igazodva Magyarország nemzetközi kötelezettségeihez - általános szabályként meghatározott életkorhoz kötődik. Munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet - az iskolai szünet alatt - az a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat.

Fiatalkorú sport-, művészeti,- modell- vagy hirdetési célú foglalkoztatása

A tanköteles fiatal munkavállaló a gyámhatóság engedélye alapján, a külön jogszabályban meghatározott művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében a 16. életéve betöltését megelőzően, és nem kizárólag az iskolai szünet időtartama alatt is foglalkoztatható §

E külön jogszabályok közül a tanköteles fiatal munkavállaló sportcélú foglalkoztatásáról szóló rendeletben § kimondták, hogy tanköteles fiatal munkavállaló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban - hivatásos sportolóként - csak azokban a sportágakban foglalkoztatható, amelyekben hivatásos versenyrendszer működik, továbbá az ilyen sportcélú foglalkoztatáshoz a gyámhatóság, valamint - a 16. életévét be nem töltött fiatal esetén - a törvényes képviselő hozzájárulása is szükséges §. A gyámhatóság engedélyének, illetőleg a törvényes képviselő hozzájárulásának hiányában a fiatal munkavállalóval munkaszerződés nem köthető.

Gondnokság alatt állók munkavállalása

Az Alkotmánybíróság 39/2011. (V. 31.) AB határozata megállapította, hogy a jogalkotó mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet valósított meg azáltal, hogy nem teremtette meg a cselekvőképtelen nagykorú személyek munka- vagy egyéb jogviszonyon alapuló foglalkoztatásának törvényi feltételeit és garanciáit és felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának tegyen eleget. Az új Munka törvénykönyve a munkaviszony egyes típusaira vonatkozó különös szabályok körében eleget tesz az Alkotmánybíróság felhívásának.

A cselekvőképtelen vagy a cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott munkavállaló csak olyan munkakörre létesíthet munkaviszonyt, amelyet egészségi állapotánál fogva tartósan és folyamatosan képes ellátni. A munkavállaló munkakörét az ahhoz tartozó feladatok részletes leírásával kell meghatározni. A munkavállalóra vonatkozó egészségügyi alkalmassági vizsgálat kiterjed a részletes munkaköri feladatok ellátására. A munkavállaló munkavégzését folyamatosan és oly módon kell felügyelni, hogy az az egészséges és biztonságos munkafeltételek megtartását biztosítsa. A munkavállalóra a fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók azzal, hogy kártérítésre vagy sérelemdíj megfizetésére nem kötelezhető. §

Cselekvőképességében részlegesen korlátozott az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. A bíróság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - mentális zavara következtében - tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, és emiatt - egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel - meghatározott ügycsoportban gondnokság alá helyezése indokolt. A cselekvőképességet részlegesen korlátozó ítéletben a bíróságnak meg kell határoznia azokat a személyi, illetve vagyoni jellegű ügycsoportokat, amelyekben a cselekvőképességet korlátozza.

A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy minden olyan ügyben önállóan tehet érvényes jognyilatkozatot, amely nem tartozik abba az ügycsoportba, amelyben cselekvőképességét a bíróság korlátozta.

A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személynek a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportokra vonatkozó jognyilatkozatának érvényességéhez gondnokának hozzájárulása szükséges. Ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatainak érvényességéről.

A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportok tekintetében a gondnoka hozzájárulása nélkül

  1. tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja;
  2. megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket;
  3. rendelkezhet jövedelme bíróság által meghatározott hányadával; annak erejéig kötelezettséget is vállalhat;
  4. köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; és
  5. ajándékozhat a szokásos mértékben. §

Felhívjuk a figyelmet, hogy szemben a korábbi Mt-vel az új Munka törvénykönyve a megváltozott munkaképességű munkavállalókra eltérő szabályokat nem tartalmaz.

A munkaviszony alanyaira vonatkozó törvényi szabályozás kógens természetű, attól sem munkaszerződésben, sem kollektív szerződésben eltérni nem lehet, illetve e szabályok tekintetében nem értelmezhető a munkavállaló javára való eltérés lehetősége sem.

median