Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Munkaszerződés

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2016. február 25.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A munkaviszony létrejötte a munkaszerződés megkötésén alapszik, amely ennek értelmében szigorú tartalmi és formai követelményekhez kötött. A munkaszerződés kötelező és lényeges elemein, formai követelményein túl szó esik még a munkaszerződés módosulásáról és módosításának szabályairól, valamint a színlelt munkaszerződésről is.

Cikk:

A munkaszerződés automatikus módosulásai

A munkaszerződés az alábbi esetekben a munkáltató és a munkavállaló akaratától függetlenül, a módosítás írásba foglalása nélkül módosul.

A kollektív szerződés munkaviszonyra vonatkozó rendelkezésének hatálya a munkáltatóval munkaviszonyban álló valamennyi munkavállalóra kiterjed. § Ezért, ha kollektív szerződés lép hatályba a munkáltatónál, annak rendelkezései a munkavállalók korábban megkötött munkaszerződésének tartalmát automatikusan megváltoztatják.

A megkötött munkaszerződés módosításnak jogszabályba ütköző rendelkezése semmis, ezért ha a munkaszerződés módosításának valamely része érvénytelen, az érvénytelen rész helyébe automatikusan (külön munkaszerződés módosítás nélkül) a vonatkozó érvényes és hatályos jogszabályi rendelkezések lépnek. Kivéve azt az esetet, amikor a felek az érvénytelen rész nélkül nem is állapodtak volna meg, azaz a munkaszerződés módosítására nem is került volna sor.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az új Munka törvénykönyve nem tartja fenn azt a korábbi szabályt, amelynek értelmében a határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvé alakul át, ha a munkavállaló közvetlen vezetője tudtával a kikötött időtartam lejártát követően legalább egy munkanapot tovább dolgozik. Ugyanakkor - megfelelő tényállási elemek alapján - a korábbi szabállyal érintett esetekben megállapítható lesz, hogy a felek ráutaló magatartással a határozott idejű munkaviszonyt határozatlan idejűvé alakították át.

Az új szemléletű szabályozás célja a korábbinál kiegyensúlyozottabb megoldást alkalmazása, és a rendkívül nagyszámú ilyen tárgyú peres eljárás számának csökkentése.