Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Munkaszerződés

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2016. február 25.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A munkaviszony létrejötte a munkaszerződés megkötésén alapszik, amely ennek értelmében szigorú tartalmi és formai követelményekhez kötött. A munkaszerződés kötelező és lényeges elemein, formai követelményein túl szó esik még a munkaszerződés módosulásáról és módosításának szabályairól, valamint a színlelt munkaszerződésről is.

Cikk:

A munkaszerződés módosításának szabályai

Munkaszerződés módosítása esetén alkalmazandó általános szabályok
Az írásba foglalás követelménye
A munkaszerződés módosításának leggyakoribb esetkörei
A szerződés módosítás kötelező kezdeményezése

Munkaszerződés módosítása esetén alkalmazandó általános szabályok

A felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják. Tehát a munkaszerződés egyoldalú módosítása továbbra is tilos, erre csak kivételesen, a törvény által meghatározott esetekben kerülhet sor. §

2013. január 1-jétől nem minősül a munkaszerződés egyoldalú módosításának a munkaszerződéstől átmenetileg eltérő foglalkoztatás: A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni, melynek tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. § Amennyiben a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra ennél hosszabb időtartamban kerülne sor, a munkaszerződést közös megegyezéssel módosítani kell.

Nem minősül a munkaszerződés egyoldalú módosításának továbbá a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés vagy munkaszerződés alapján kirótt hátrányos jogkövetkezmény. §

A munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlás a munkaviszonyt nem érinti, így a munkaviszony módosítás nélkül változatlan tartalommal fennáll, és új munkaszerződés megkötése is.

A munkaszerződés módosítása határozott időre is történhet. A határozott időtartam lejártát követően - amennyiben újabb munkaszerződés módosításra nem kerül sor - az eredeti munkaszerződés szabályai szerint kell a munkavállalót foglalkoztatni.

A munkaszerződést nemcsak annak mellőzhetetlen elemeinek megváltoztatása esetén szükséges módosítani, hanem bármely más szerződéses kikötés megváltoztatása esetén is.

A munkaszerződés módosítására vonatkozó ajánlat munkavállaló részéről történő elutasítása önmagában nem lehet felmentési ok, viszont a felmondás alapjául szolgálhat az a körülmény, amire tekintettel a munkáltató a szerződés módosítását kezdeményezte, pl. a munkakör megszűnése.

Az írásba foglalás követelménye

A munkaszerződés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. § Eszerint a munkaszerződés módosítása csak írásban érvényes. Az írásba foglalás elmaradására mint érvénytelenségi okra csak a munkavállaló hivatkozhat a módosítást követő 30 napon belül.

A módosítás eredményeként a munkaszerződésnek (módosított munkaszerződésnek) továbbra is tartalmaznia kell legalább a kötelező elemeket (a felek megnevezését, a munkakört, az alapbért, a munkavégzés helyét), és rendelkezni kell a módosítás hatálybalépésének időpontjáról is.

A munkaszerződés módosításának leggyakoribb esetkörei

Ha a munkaszerződés módosításra nem azért kerül sor, mert az jogszabály rendelkezése folytán kötelező, akkor azt vagy a munkáltató vagy a munkavállaló kezdeményezi valamely érdekkörében felmerült okból. A munkaszerződés módosítások leggyakoribb esetei azok, amelyek a munkaszerződés legfontosabb tartalmi elemeiben bekövetkező (vagy kívánt) változás miatt valósulnak meg.

A munkaszerződés módosításának leggyakoribb esetkörei a következők.

Amennyiben a munkáltató a munkaviszonyban olyan tevékenység, feladat elvégzését várja el a munkavállalótól, ami nem tartozik annak munkakörébe, úgy szükségessé válik a munkaszerződés módosítása, amely tehát kiterjedhet az adott munkavállaló munkakörére, a munkavállaló által elvégzendő tevékenység jellegére, a konkrét feladatokra. Például gyakran előfordul, hogy más munkakörbe helyezik a munkavállalót, mert magasabb végzettséget ért el. Annak eldöntése, hogy valamely feladat a munkavállaló munkakörébe tartozónak minősül-e, avagy sem - különösen munkaköri leírás alapulvételével - rendszerint nem okoz problémát.

A munkavállaló munkabére (alapbére) a munkaszerződés megkötését követően gyakran változik, rendszerint emelkedik. Tekintettel arra, hogy az alapbér a munkaszerződés kötelező tartalmi eleme, így annak módosulása munkaszerződés módosítást von maga után.

A munkaszerződést módosítani kell, ha az abban meghatározott munkahely megváltozik.

Közös megegyezés szükséges a munkaszerződés egyéb elemeinek, pl. a munkaidőre vonatkozó rendelkezések módosításához is. Például, ha a teljes munkaidő részmunkaidőre változik, vagy fordítva.

A szerződés módosítás kötelező kezdeményezése

Az új Munka törvénykönyve a korábbi Mt.-vel egyezően kötelezi a törvény a munkáltatót arra, hogy a gyermeke gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadságról visszatért munkavállaló alapbérét az időközben bekövetkezett változáshoz igazítsa. A módosítás mértéke elsődlegesen az érintett munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók, ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértékétől függ. §

Ugyancsak a korábbi Mt.-vel egyező módon kötelezi a törvény a munkáltatót arra, hogy a nőt terhessége megállapításától gyermeke egy éves koráig a számára állapotának egészségügyi szempontból megfelelő körülmények között foglalkoztassa. Ez az adott esetben a munkaszerződés módosítására irányuló ajánlati kötelezettséget is jelent. Amennyiben ilyen ajánlatot a munkáltató nem tesz, a munkavállalót a munkavégzés alól fel kell menteni, akit erre az időre alapbére illeti meg. Nem jár viszont az alapbér abban az esetben, ha a felajánlott munkakört az érintett munkavállaló alapos ok nélkül nem fogadja el. §

Az új törvény fenntartja a munkáltató azon általános tájékoztatási kötelezettségét, amely az egyes, atipikus munkavégzési formák (például részmunkaidő) elterjedését szolgálja. A hatályos szabályozást ugyanakkor kiterjeszti a távmunka-végzés lehetőségére irányuló tájékoztatásra is. Amennyiben a munkavállaló ilyen irányú ajánlatot tesz a munkaszerződés módosítására, azt a munkáltató tizenöt napon belül tartozik megvizsgálni és az ajánlat elfogadása, illetve el nem fogadása felől a munkavállalót tájékoztatni. A munkáltató mérlegelési körében dönt az ajánlatról.

A gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló kérelmére a törvény munkaszerződés részmunkaidőre irányuló módosítását kötelezővé teszi. A munkaszerződés módosításának kötelezettsége azon munkavállaló tekintetében is fennáll, aki a fizetés nélküli szabadság idejére járó juttatásokra nem volt jogosult. Ez a kötelezettség a gyermek legfeljebb hároméves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig - áll fenn, természetesen a felek ennél hosszabb időtartamra is módosíthatják a munkaszerződést. Eltérhetnek a felek attól a rendelkezéstől is, miszerint a részmunkaidő mértéke csak a törvényes munkaidő fele részére határozható meg. §

median