Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Munkavállalói érdekképviselet

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2014. március 27.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A munkavállalók szociális és gazdasági érdekeinek védelme, továbbá a munkabéke fenntartása érdekében törvény szabályozza a munkavállalók és a munkáltatók, illetve ezek érdekképviseleti szervezeteinek kapcsolatrendszerét. Ennek keretében biztosítja a szervezkedés szabadságát, a munkavállalók részvételét a munkafeltételek alakításában, meghatározza a kollektív tárgyalások rendjét, illetve a munkaügyi konfliktusok megelőzésére, feloldására irányuló eljárást.

Cikk:

A munkahely munkavédelmi követelményei

Általános követelmények a munkahely kialakítása és üzemeltetése során
A munkahelyek helyiségeinek kialakítása
A munkavégzés helye
A pihenőhely
Öltözőhelyiségek
Tisztálkodó helyek és mellékhelyiségek
Elsősegélyhelyek
A munkahelyek térkövetelményei
Közlekedési útvonalak
Menekülési utak, vészkijárat
Tűzoltó készülékek
Veszélyes területek
Nyílászárók
Veszélyes hulladék kezelése
Ivóvíz

Az egészségre nem veszélyes és a biztonságos munkavégzés követelményeit minden esetben a munkáltatónak kell biztosítania. E kötelezettségének csak akkor tud maradéktalanul eleget tenni, ha a munkahelyek kialakítása és üzemeltetése során a munkahelyekre előírt minimális munkavédelmi követelményeket is betartja. A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló jogszabály (50/1999. (XI. 3.) EüM rend.), a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló norma (3/2002. (II. 8.) SZCSM-EüM együttes rend.), valamint az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló rendelet (4/2002. (II. 20.) SZCSM-EüM együttes rend.) megalkotásakor az uniós irányelvekkel összeegyeztethető szabályozás kialakítása volt a cél .

A munkavédelmi követelmények tekintetében munkahelynek minősül minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a föld alatti létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. A munkavégzés hatókörében tartózkodók tekintetében (pl. járókelők, látogatók, szolgáltatást igénybe vevők) munkahelynek kell tekinteni a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozó munkavégzési helyét is. Meg kell jegyezni, hogy az ideiglenes vagy változó telepítésű munkahelyekre, a meghatározott bányászati tevékenységekre, a halászhajókra, a telephelyen kívül, mezőkön, erdőkben és más földterületeken, valamint a járműveken lévő munkahelyekre külön jogszabályok állapítják meg a minimális munkavédelmi követelményeket.

Általános követelmények a munkahely kialakítása és üzemeltetése során

Veszélyes munkahelyek kialakításakor az üzemeltető munkáltató köteles egy munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot lefolytatni. Térképezni kell a várható veszélyeket és azt is, hogy milyen munkakörökben dolgozók lesznek kitéve ezeknek a veszélyeknek, illetve meg kell határozni a veszélyeztetettség mértékét. Az adatok ismeretében még az üzembe helyezés előtt meg kell állapítani a szükséges szervezési és egészségügyi megelőzési intézkedéseket, valamint a védekezés leghatékonyabb módját. Veszélyes munkahelynek minősül minden olyan létesítmény, ahol a munkavállalók egészsége, testi épsége megfelelő védelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve.

A munkáltatók felelőssége nem csak a munkahelyeken alkalmazandó eszközökért és berendezésekért áll fenn (pl. villamos berendezések, védőberendezések rendszeres felülvizsgálata, karbantartása), hanem azért is, hogy a munkahelyek épülete (építménye) a funkciónak megfelelő szilárdságú és szerkezetű legyen. A munkahelyek higiénés követelményeiről (rendszeres takarítását, tisztítását), valamint az ergonómiai szempontok érvényesüléséről is a munkáltató tartozik gondoskodni. A fenti követelmények együttes érvényesülése esetén biztosítható, hogy a munkavállalók egészségükre veszélytelen és biztonságos körülmények között dolgozhassanak. §

A munkahelyek helyiségeinek kialakítása

A munkahelyeken kialakítandó helyiségekkel szemben támasztott általános követelmény, hogy azok elegendő padlófelülettel, belmagassággal és légtérrel rendelkezzenek. § A munkahelyeken csak olyan csúszást gátló padlózat alkalmazható, amely rögzített és szilárd, illetve nem találhatók rajta veszélyes kiemelkedések, mélyedések vagy lejtők. További követelmény, hogy a szükséges higiéniát tisztításukkal, felújításukkal biztosítani lehessen.

Azokban a helyiségekben, ahol a mennyezet nem párhuzamos a padlózattal, a közlekedési útvonal mentén biztosítandó szabad függőleges méret 2,2 méternél nem lehet kisebb. §

A légtér kialakításánál fő szempontként azt kell érvényesíteni, hogy a zárt munkahelyeken mindenkor biztosítva legyen az elegendő mennyiségű és minőségű, az egészséget nem károsító levegő. §

A munkahelyen a munkáltató köteles biztosítani az öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőséget. Ennek megfelelően a munkavégzés helye mellett ki kell alakítani pihenőhelyeket, öltözőhelyiségeket, tisztálkodó és mellékhelyiségeket, elsősegélyhelyeket.

A munkavégzés helye

A munkavégzéshez szükséges mozgástér biztosítása elengedhetetlen feltétele az adott munkakör biztonságos, egészséget nem veszélyeztető ellátásának. A munkavégzés helyén történő mozgáshoz legalább 2 négyzetméter szabad területet kell kialakítani, ha ez műszaki okból nem valósítható meg, akkor az alsó határ 1 négyzetméter. Előfordulhat, hogy a műszaki ok ennek a minimális területnek a kialakítását sem engedi, ilyenkor a munkahely közvetlen közelében legalább 1,5 négyzetméter helyet kell biztosítani a szabad mozgáshoz. A munkavégzés helyén ülőhelyet is kötelező elhelyezni, ha a munka akár részben akár teljes egészében ülve is végezhető. Ott, ahol a munka jellege miatt ez nem lehetséges, az ülőhelyről a munkahely közelében kell gondoskodni.

A munkahelyek kialakításánál a megváltozott munkaképességű munkavállalók adottságait is figyelembe kell venni. Ahol ilyen munkavállalókat szeretnének foglalkoztatni, mind a helyiségeket, mind a közlekedési útvonalakat, ajtókat úgy kell ki- illetve átalakítani, hogy azokat a megváltozott munkaképességű személyek is használni tudják. Ha az egészséges és biztonságos munkavégzésükhöz szükséges, a munkahelyet általuk felismerhető jelzésekkel is el kell látni. §

A szabadtéri munkahelyek kialakításakor különös figyelmet kell szentelni a munkavégzés közelében történő biztonságos közlekedésre. Biztosítani kell, hogy a munkavállalók védve legyenek az időjárás káros következményeitől, a biológiai kórokozóktól, a lehulló tárgyaktól, valamint a légtérben található káros anyagoktól is. A munkavállalókat védeni kell az elcsúszás és az elesés veszélyétől és lehetővé kell tenni számukra, hogy veszély esetén minél gyorsabban el tudják hagyni a munkavégzés helyét vagy minél gyorsabban segítséget kaphassanak. §

A pihenőhely

A pihenőhelyet azokon a munkahelyeken kell kialakítani, ahol 10 főnél több munkavállalót alkalmaznak vagy az elvégzendő tevékenység (pl. veszélyes anyag felhasználása) ezt szükségessé teszi. A fenti feltételek ellenére sincs szükség pihenőhelyre olyan irodai vagy ehhez hasonló munkahelyeken, ahol a munkaközi szünetek idején a pihenési lehetőség megfelelően biztosítható. A pihenőhelynek legalább 6 négyzetméter alapterülettel kell rendelkezniük de arra is figyelemmel kell lenni a kialakításakor, hogy az előreláthatóan egyidejűleg ott tartózkodóknak fejenként legalább 1 négyzetméter álljon rendelkezésére. A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SZCSM-EüM együttes rendelet szabályozza a pihenőhelyek felszereltségi követelményeit, valamint rögzíti a nemdohányzók védelmét is §. Az uniós előírásokhoz igazodva, a terhes nők és a szoptatós anyák részére fekvőhellyel ellátott pihenőhelyiséget is biztosítani kell, hogy a munkaközi szünetben - esetleg munkaidő alatt is - ott pihenni tudjanak. §

Öltözőhelyiségek

Az öltözőhelyiségek kialakítása abban az esetben kötelező, ha a munkahelyen olyan tevékenységet végeznek, amelyhez munkaruhát vagy védőruhát kell viselni és a munkavállalóktól nem várható el, hogy máshol öltözzenek át. Minden öltözőt ülőhelyekkel kell ellátni. Az ún. kettős öltözők kialakítása kötelező a különösen tiszta; erősen szennyezett; fertőző, mérgező tevékenységek esetén. Az öltöző minimális alapterülete 6 négyzetméter, de legalább akkorának kell lennie, hogy az ott öltözők egymás zavarása nélkül tudjanak öltözködni. Az öltözők kialakításakor a férfiak és a nők külön-külön történő öltözését biztosítani kell.

Ahol nincs szükség öltözőre, ott olyan zárható helyet kell kialakítani, ahol a munkahelyen kívül viselt ruhákat tartani lehet, ilyenkor a munkavállalók részére értéktárgyaik megőrzéséhez zárható fiókot kell fenntartani. §

Tisztálkodó helyek és mellékhelyiségek

Ha a munkavégzés vagy valamilyen egészségügyi ok miatt szükséges, mosdóhelyiséget - s ha lehet zuhanyzóhelyiséget - is ki kell alakítani a munkahelyen. A mosdóhelyiségekkel szemben támasztott minimális követelmény, hogy alkalmasnak kell lennie a higiénés körülményeknek megfelelő tisztálkodásra. Zuhanyzók esetén követelmény a hideg és a meleg folyóvíz biztosítása, valamint lehetővé kell tenni, hogy a férfiak és a nők elkülönítve használhassák. A munkahely környezetében a folyóvizes kézmosási lehetőséget, a kézszárításhoz szükséges eszközt vagy berendezést akkor is biztosítani kell, ha zuhanyzó kialakítására nincs szükség. §

A munkahelyek, a pihenőhelyiségek, az öltözők illetve a zuhanyzók és mosdók közelében - a férfiak és a nők részére elkülönített - mellékhelyiségeket is ki kell alakítani. A mellékhelyiségekben elegendő számú wc-t és kézmosót is biztosítani kell. §

Elsősegélyhelyek

A munkahelyen történő balesetek gyors és szakszerű ellátása érdekében minden munkahelyen és minden műszakban kötelező elsősegélynyújtó felszerelést vagy mentődobozt tartani, és a munkavállalók közül egy kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személyt biztosítani. Egy vagy több elsősegélynyújtásra szolgáló - hordággyal is könnyen megközelíthető - helyiséget kell biztosítani ott, ahol a helyiségek mérete, a végzett tevékenység jellege és a balesetek gyakorisága ezt indokolja. A munkáltató felelős azért, hogy az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelés mindig megfelelő mennyiségben és minőségben álljon rendelkezésre. Mind az elsősegélynyújtó helyet, mind az oda vezető utat külön jelzéssel kell ellátni. §

A munkahelyek térkövetelményei

A munkahelyek minimális munkavédelmi térkövetelményei közé nem csak a munkavégzéshez szükséges szabad terület biztosítása tartozik, hanem a megvilágítással, a klímával és a zajjal kapcsolatos előírások is.

A munkahelyek kialakításakor arra kell törekedni, hogy az ott végzendő tevékenység - egészséget nem károsító és biztonságos - ellátásához szükséges megvilágítást lehetőleg természetes fény biztosítsa. Amennyiben ez nem elegendő, illetve a munka jellege és körülményei szükségessé teszik, mesterséges megvilágítást kell alkalmazni. Az állandó munkavégzés helyén a tevékenység jellegétől, körülményeitől és a helyiség rendeltetésétől függően kell kialakítani a megfelelő világítást. A világítás mennyiségi és minőségi jellemzőit nemzeti szabvány határozza meg. Ha belső térben mesterséges megvilágítást alkalmaznak, a fenti világítástechnikai jellemzőket rendszeresen ellenőrizni kell. Az automatikusan működésbe lépő, megfelelő erősségű biztonsági világítás kialakítása csak ott szükséges, ahol a mesterséges megvilágítás váratlan megszűnése a munkavállalókat is veszélyezteti. §

Az emberi szervezet számára megfelelő hőmérsékletet a munkavégzés teljes időtartama alatt biztosítani kell. Az egyes munkahelyek - a munka jellegétől és az évszaktól függő - hőmérsékleti követelményeit a 3/2002. (II. 8.) SZCSM-EüM együttes rend. 2. számú melléklete tartalmazza §. Az egyéb helyiségek (pl. pihenőhelyek, öltözők) esetében a rendeltetésüknek megfelelő hőmérsékletet kell biztosítani. Általános követelmény, hogy a munkavállalót a munkahelyen nagy fokú hőhatás nem érheti. A munkahelyi ablakokat, üvegfalakat úgy kell kialakítani, hogy a dolgozók ne legyenek kitéve az erős napsugárzás hatásainak. Az alkalmazott fűtőtestek nem szennyezhetik a légteret, és nem idézhetik elő a dolgozók felmelegedését vagy lehűlését.

A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásait munkaszervezési intézkedésekkel kell megelőzni. Például óránként 5-10 perces pihenőt kell közbeiktatni, ha a zárttéri munkahelyen a klíma hidegnek minősül. A munkahely akkor minősül hidegnek, ha a várható napi középhőmérséklet a szabadtéri munkahelyen a plusz négy fokot, zárttéri munkahelyen a plusz tíz fokot nem éri el a munkaidő felénél hosszabb időtartamban. A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megakadályozását szolgálja a védőital (14-16 fokos ivóvíz, illetve más alkoholmentes ital, vagy plusz ötven fok hőmérsékletű tea), amelyhez egyéni használatra kiadott ivópoharakról is gondoskodnia kell a munkáltatónak.

A munkahelyi zaj- és rezgések elleni védelem érdekében a zaj hangnyomás szintje, az egész testre ható mechanikai rezgés értéke, valamint a helyi rezgésterhelés mértéke nem haladhatja meg a 3/2002. (II. 8.) SZCSM-EüM együttes rend. 5. számú mellékletében és más jogszabályokban meghatározott értéket §. Ezeket a követelményeket már a munkaeszközök típusainak kiválasztásánál is figyelembe kell venni. Szükség esetén a munkavállalónak egyéni védőeszközt is biztosítani kell.

Közlekedési útvonalak

A munkahelyeken található közlekedési útvonalakat - a lehetséges használók számától és a munkáltatói tevékenységtől függően - úgy kell kialakítani, méretezni, hogy a gyalogosok és a járművek könnyen és biztonságosan közlekedhessenek rajta. További biztonsági feltétel, hogy ezek az útvonalak és a rajta közlekedő személyek és járművek nem veszélyeztethetik a közelben dolgozó munkavállalókat. A baleseti kockázatok csökkentése érdekében a munkahelyi közlekedési útvonalakat minden esetben egyértelműen jelölni kell. Ha a munkahelyen mozgólépcső vagy mozgójárda üzemel, a biztonságos működtetésükről, illetve a szükséges biztonsági berendezésekről (pl. vészleállító berendezés) a munkáltatónak kell gondoskodnia.

Menekülési utak, vészkijárat

A menekülési utakat és a vészkijáratokat minden munkahelyen úgy kell kialakítani, hogy azok a lehető legrövidebb úton a szabadba vagy más biztonságos helyre vezessenek. Az útvonal kijelölésekor azt kell figyelembe venni, hogy a dolgozók minél gyorsabban és biztonságosabban el tudják hagyni a munkahelyet, illetve gyorsan kimenekíthetőek legyenek. A menekülési útvonalat és a vészkijáratot jelzésekkel kell ellátni, illetve olyan vészvilágítást kell alkalmazni, amely áramkimaradás esetén is biztosítja az útvonal szükséges megvilágítását. Csak olyan vészkijárat alkalmazható, amely kifelé, a menekülés irányába nyitható, ezért a toló vagy forgóajtó sem használható. A menekülési utakat és a vészkijáratot mindig szabadon kell hagyni, s a vészkijárati ajtókat nem lehet kulcsra zárni. §

Tűzoltó készülékek

Az emberi életet is veszélyeztető tűzesetek megelőzése és gyors megfékezése érdekében a munkahelyi épületek méretétől, használatától, az ott lévő berendezésektől, anyagoktól, a dolgozók számától függően, a munkahelyet nem automatikus, egyszerűen használható tűzoltó készülékekkel szükséges felszerelni. Ezeket a készülékeket úgy kell elhelyezni, hogy mindenkor könnyen hozzáférhetőek legyenek. A munkahelyeken tűzérzékelő, jelző- és riasztóberendezést vagy rendszert is ki kell építeni. §

Veszélyes területek

A munkavállalók érdekében minden szükséges intézkedést meg kell tenni a balesetek elkerüléséért az olyan munkahelyeken, ahol a munkavégzés során, a munkából adódóan a munkavállaló lezuhanásának vagy az általa használt munkaeszköz vagy egyéb tárgy leesésének veszélye fennáll. Az ilyen munkahelyi veszélyes területeket le kell határolni, vagy más olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, amely meg tudja akadályozni, hogy erre a területre illetéktelenek is bejussanak. Ezeket a területeket feltűnő jelzéssel is el kell látni. §

Nyílászárók

A munkahelyeken alkalmazott nyílászárókra vonatkozó meghatározott követelmények a munkahelyi balesetek megakadályozását szolgálják. Így előírás az ablakok, tetőablakok könnyen, biztonságos módon történő kezelésének és veszély nélküli tisztításának a biztosítása. A különböző ajtókra, kapukra szintén munkavédelmi szabályok vonatkoznak. Például a lengőajtóknak és a kapuknak átlátszóknak kell lenniük vagy szemmagasságban átlátszó betéttel kell rendelkezniük. Az átlátszó ajtókat pedig szemmagasságban, jól láthatóan meg kell jelölni .

Veszélyes hulladék kezelése

A munkahelyek higiénés követelményei nem merülnek ki a rendszeres takarítás és tisztítás - munkáltatókat terhelő - általános kötelezettségében. A környezetvédelmi előírásokat is szem előtt tartva, a munkahelyi hulladékkezelés során, a termelési és a települési szilárd hulladékot elkülönítve kell gyűjteni és tárolni. A munkahelyeken keletkező veszélyes hulladékok kezelésének szabályait a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet határozza meg §. A hulladék tárolására szolgáló tartályokat és konténereket - a bennük tárolt anyagtól függően - meghatározott időközönként össze kell gyűjteni, és el kell szállíttatni. A tárolóhely tisztántartásáról a munkáltató köteles gondoskodni, mert a tárolóhelyen elhelyezett hulladék nem szennyezheti a környezetet.

Ivóvíz

A munkavédelemről szóló törvény (1993. évi XCIII. tv.) alapján minden munkavállaló részére biztosítani kell a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvizet. A munkáltató ezért köteles arról is gondoskodni, hogy minden munkahelyen ivóvízcsapot, ivókutat, vezetékes ivóvíz hiányában pedig ivóvíztartályt szereljenek fel, vagy köteles egyéb módon a munkavállalók ivóvíz minőségű vízzel történő ellátását biztosítani. Ipari vízszolgáltatás esetén a csapokat piktogramokkal és "ivóvíz", "nem ivóvíz" feliratokkal kell ellátni.