Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Munkavállalói érdekképviselet

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2014. március 27.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A munkavállalók szociális és gazdasági érdekeinek védelme, továbbá a munkabéke fenntartása érdekében törvény szabályozza a munkavállalók és a munkáltatók, illetve ezek érdekképviseleti szervezeteinek kapcsolatrendszerét. Ennek keretében biztosítja a szervezkedés szabadságát, a munkavállalók részvételét a munkafeltételek alakításában, meghatározza a kollektív tárgyalások rendjét, illetve a munkaügyi konfliktusok megelőzésére, feloldására irányuló eljárást.

Cikk:

Üzemi tanács

Az üzemi tanács választása
Az üzemi tanács működése
Az üzemi tanács tevékenysége
Az üzemi megállapodás

Az üzemi tanács a munkavállalók közösségének a munkáltató döntéseiben való részvételét és az együttműködést szolgálja. A munkavállalókat az üzemi megbízott, az üzemi tanács, a központi üzemi tanács, valamint a vállalatcsoport szintű üzemi tanács képviseli. §

Az új Munka törvénykönyve a munkáltató és a munkavállalók közösségének együttműködése, illetve a munkavállalóknak a munkáltató döntéseiben való részvétele érdekében a korábbi szabályozáshoz képest eltérő tartalommal rendelkezik a részvételi jogokról. Számos kérdésben feloldja a kötelező szabályokat és teret enged a felek megállapodásának.

Az új törvény - pontosan meghatározott feltételekkel és korlátokkal - lehetővé teszi olyan üzemi megállapodás megkötését, amely a munka díjazására vonatkozó rendelkezések kivételével szabályozza a munkaviszonyból származó jogokat és kötelességeket. A jogalkotónak ezzel az acélja, hogy erősítse a munkajog megállapodáson alapuló jogforrásait.

Az üzemi tanács választása

A munkavállalók a munkáltatónál vagy a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél, ha a munkavállalóknak a választási bizottság megalakítását megelőző félévre számított átlagos létszáma a tizenöt főt meghaladja, üzemi megbízottat, ha az ötven főt meghaladja, üzemi tanácsot választanak. Az üzemi tanácsot öt évre választják. Az üzemi tanács választásával és működésével kapcsolatos indokolt költségek a munkáltatót terhelik. §

Az üzemi tanács tagjainak száma a munkavállalók számától függően meghatározott. Üzemi tanácstaggá az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki - az újonnan alakult munkáltatót kivéve - legalább hat hónapja a munkáltatóval munkaviszonyban áll és az adott telephelyen dolgozik. Nem választható üzemi tanácstaggá az, aki

  1. munkáltatói jogot gyakorol,
  2. a vezető hozzátartozója,
  3. a választási bizottság tagja. §

Az üzemi tanács választásának lebonyolítása a választási bizottság feladata. Az új Munka törvénykönyve nem tér ki a választás minden részletére, azt a választási bizottság feladatai közé tartozónak tekinti és csak a választás lebonyolításához szükséges garanciális szabályokat tartalmazza, így többek között a választási bizottság megalakításának módjáról és minimális létszámáról is rendelkezik.

A választási eljárás első fázisa a választásra jogosult és a választható munkavállalók névsorának összeállítása. Az ehhez szükséges adatokat a választási bizottság kérésére a munkáltató bocsátja rendelkezésre. A névsorokat a választási bizottság a választást megelőzően legalább ötven nappal közzéteszi.

Jelöltet állíthat a választásra jogosult munkavállalók legalább tíz százaléka vagy ötven választásra jogosult munkavállaló vagy a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet.

A jelöltállítás akkor eredményes, ha a jelöltek száma az üzemi tanácsba választható tagok számát eléri. Eredménytelen jelöltállítás esetén a jelöltállítási időszakot meg kell hosszabbítani. §

Az üzemi tanács tagjait titkos és közvetlen szavazással választják. § Az üzemi tanács megválasztott tagjának azokat kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték. Szavazategyenlőség esetén a munkáltatóval fennálló hosszabb munkaviszonyt kell figyelembe venni. §

A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele részt vett. Ebből a szempontból - feltéve, ha a választáson nem vett részt - nem kell figyelembe venni azt a választásra jogosult munkavállalót, aki a választás időpontjában

  1. keresőképtelen beteg,
  2. fizetés nélküli szabadságon van. §

Az üzemi tanács működése

Az üzemi tanács a megválasztását követő tizenöt napon belül összeül, első ülésén - tagjai közül - elnököt választ. Az ülésen a tag csak személyesen vehet részt. Az üzemi tanács működésének szabályait ügyrendje állapítja meg.

Az üzemi tanács elnökét beosztás szerinti havi munkaideje tizenöt, tagját beosztás szerinti havi munkaideje tíz százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg. A munkaidő-kedvezmény igénybevételét - előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve - legalább öt nappal korábban be kell jelenteni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár. §

Az üzemi tanács tevékenysége

Az üzemi tanács feladata a munkaviszonyra vonatkozó szabályok megtartásának figyelemmel kisérése. Az üzemi tanács feladatának ellátása érdekében jogosult tájékoztatást kérni és az ok megjelölésével tárgyalást kezdeményezni, amelyet a munkáltató nem utasíthat el.

A munkáltató félévente tájékoztatja az üzemi tanácsot

  1. a gazdasági helyzetét érintő kérdésekről,
  2. a munkabérek változásáról, a bérkifizetéssel összefüggő likviditásról, a foglalkoztatás jellemzőiről, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzőiről,
  3. a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók számáról és munkakörük megnevezéséről.

Az üzemi tanács félévente tájékoztatja tevékenységéről a munkavállalókat. §

A munkáltató és az üzemi tanács közösen dönt a jóléti célú pénzeszközök felhasználása tekintetében. §

A munkáltató döntése előtt legalább tizenöt nappal kikéri az üzemi tanács véleményét a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések és szabályzatok tervezetéről. Ilyen munkáltatói intézkedésnek minősül különösen

  1. a munkáltató átszervezése, átalakítása, szervezeti egység önálló szervezetté alakítása,
  2. termelési, beruházási program, új technológia bevezetése, a meglévő korszerűsítése,
  3. a munkavállalóra vonatkozó személyes adatok kezelése és védelme,
  4. a munkavállaló ellenőrzésére szolgáló technikai eszköz alkalmazása,
  5. az egészséges és biztonságos munkafeltételek kialakítására szolgáló, a munkabalesetek, valamint a foglalkozási megbetegedések megelőzését elősegítő intézkedés,
  6. az új munkaszervezési módszer, valamint a teljesítménykövetelmény bevezetése, módosítása,
  7. a képzéssel összefüggő tervek,
  8. a foglalkoztatást elősegítő támogatások igénybevétele,
  9. az egészségkárosodást szenvedett vagy a megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációjára vonatkozó intézkedések tervezete,
  10. a munkarend meghatározása,
  11. a munka díjazása elveinek meghatározása,
  12. a munkáltató működésével összefüggő környezetvédelmi intézkedés,
  13. az egyenlő bánásmód követelményének megtartására és az esélyegyenlőség biztosítására irányuló intézkedés,
  14. a családi élet és a munkatevékenység összehangolása,
  15. munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egyéb intézkedés. §

A munkáltatónál szervezett sztrájkkal kapcsolatban az üzemi tanács pártatlan magatartásra köteles, sztrájkot nem szervezhet, a sztrájkot nem támogathatja, és nem akadályozhatja. A sztrájkban részt vevő tagjának megbízatása a sztrájk idejére szünetel. §

Az üzemi megállapodás

Az új Munka törvénykönyve a korábbi szabályozáshoz képest nagyobb jelentőséget tulajdonít az üzemi tanács és a munkáltató megállapodásának és az üzemi megállapodásnak két típusáról rendelkezik. Az egyik a tevékenysége végrehajtására, a munkáltató és az üzemi tanács együttműködésének előmozdítására szolgál. Lényeges, hogy az üzemi megállapodás nem korlátozhatja az üzemi tanácsnak az e törvényben meghatározott jogait. §

A törvény szabályozza az üzemi megállapodásnak azt a típusát is, amely alkalmas arra, hogy a kollektív szerződést meghatározott feltételek fennállása esetén és megfelelő tartalmi korlátozással legalábbis részben pótolhassa. Az ilyen típusú (ún. normatív hatályú) üzemi megállapodás megkötésének feltétele, hogy a munkáltató ne tartozzon kollektív szerződés hatálya alá, illetve a munkáltatónál ne működjön képviselettel rendelkező szakszervezet. Tehát ez a lehetőség csak korlátozottan érvényesül annak érdekében, hogy a törvény kizárja a különböző munkavállalói érdekképviseletek konkurens tevékenységét.

A szabályozás a hazai érdekképviseleti rendszernek azzal a sajátosságával is számol, hogy a munkáltatók jelentős részénél nincs képviselettel rendelkező szakszervezet, illetve igen csekély számban jöttek létre ágazati (tágabb hatályú) kollektív szerződések. Az üzemi tanács a munkáltatóval megkötött üzemi megállapodásban a munkaviszonyból származó jogot és kötelezettséget szabályozhat, a munka díjazásának kivételével. Erre az üzemi megállapodásra egyebekben a kollektív szerződésre vonatkozó, a törvénytől való eltérésre, az írásbeliségre, a munkavállalói személyi hatályra, a kihirdetésre, a megszűnésre vonatkozó egyes rendelkezéseit alkalmazni kell. §

median