Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!
Értesítjük, hogy a Kormányzati Portálon és az Ügyfélkapun 2016.06.29-én (szerda) 1:00 órától 8:00 óráig karbantartást végzünk. Ezen időszak alatt a Kormányzati Portál, valamint az Ügyfélkapu alá tartozó honlapok és szolgáltatások, valamint az AVDH szolgáltatás nem lesz elérhető. Szíves megértését és türelmét köszönjük.

 

MORZSÁK

TARTALOM:Munkavállalók jogai és kötelezettségei

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2015. február 19.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A munkavállalót munkavégzése során különböző jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik. Ebben a témakörben a jogokon és kötelezettségeken túl taglaljuk a munkavégzés szabályait és szó esik a munkavédelemről is.

Cikk:

A munkavállaló titoktartási kötelezettsége

Az üzleti titok fogalma
Titoktartás a munkaviszony megszűnése után
Átmeneti szabály

A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt - kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Ezen általános megfogalmazáson túl a törvény néhány magatartási követelményt külön is nevesít. Így például a munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. Véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja. §

A törvény a titoktartási kötelezettséget is külön nevesíti: A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre. §

Ha a munkavállaló a titoktartási kötelezettségét a munkaviszonya fennállása alatt megszegi (pl. üzleti titkot hoz a média tudomására, amelyet az közöl is, vagy rendszeresen bizalmas információkat szolgáltat a konkurens cégnek), az - természetesen a kötelezettségszegés súlyától függően - akár az azonnali hatályú felmondást (korábbi fogalomhasználat szerint rendkívüli felmondást) is megalapozhatja. A munkáltató a törvény szerint ugyanis a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi. §

A titoktartási kötelezettség megszegése kártérítési kötelezettséget is keletkeztethet, és enyhébb esetben - ha a munkaszerződés vagy kollektív szerződés lehetővé teszi - "fegyelmi eljárást" azaz hátrányos jogkövetkezményt is eredményezhet a titoksértő munkavállalóval szemben.

Hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható meg, amely a munkavállaló személyiségi jogát és emberi méltóságát nem sérti. A vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló - a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó - egyhavi alapbére összegét.

Hátrányos jogkövetkezmény nem állapítható meg olyan kötelezettségszegés miatt, amelyet a munkáltató a munkaviszony megszüntetésének indokaként is megjelöl. A hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést írásba kell foglalni és indokolni kell. §

A titoktartási kötelezettség határainak megállapítása rendkívül nehéz és számos szubjektív elemet is tartalmazhat, ezért célszerű, ha a munkáltató és a munkavállaló a nyilvánosságra hozható adatok körében előzetesen megállapodik.

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint a munkaviszony bizalmi viszonynak minősül. Ha az üzleti titkot bizalmi viszonyban álló személy közreműködésével szerezték meg, az az üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének minősül, mely akár versenyfelügyeleti eljárást is vonhat maga után. §

Az üzleti titok fogalma

Az új Munka törvénykönyve nem határozza az üzleti titok fogalmát, így az új Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók.

Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli.

Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (védett ismeret), ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra. E védelemre nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a védett ismerethez vagy az azt lényegében helyettesítő hasonló ismerethez

  1. a jogosulttól független fejlesztéssel vagy
  2. jogszerűen megszerzett termék vagy jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata és elemzése útján
  3. jutott hozzá.

Az üzleti titok megsértésére nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki az üzleti titkot vagy a védett ismeretet harmadik személytől kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg. §

Titoktartás a munkaviszony megszűnése után

A munkavállalót általában a munkaviszony fennállása alatt terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a munkáltató jogos gazdasági érdekének védelmét szolgálják.

Bizonyos esetekben a munkáltatónak komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy a munkavállaló egyes kötelezettségei - így pl. a titoktartási kötelezettség - a munkaviszony megszűnése után is fennmaradjanak. Egyebekben azonban csak erre irányuló megállapodás alapján köteles a munkavállaló a munkaviszonyának megszűnését követően az említett védelmi szabályok megtartására.

A korábbi Mt. szabályai szerint a versenytilalmi megállapodás 3 évig köthette a munkavállalót, ezt az új Munka törvénykönyve két évre rövidítette.

A felek megállapodása alapján a munkavállaló - legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. §

A versenytilalmi megállapodás érvényességi feltétele, hogy a megállapodás teljesítéséért a munkáltató ellenértéket fizessen. Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada. Az ellenérték akkor arányos, ha a munkavállaló újabb jogviszony létesítésének korlátozását kompenzálja.

Átmeneti szabály

A versenytilalmi megállapodásra a megállapodás megkötésekor hatályos rendelkezések az irányadók, így a 2012. július 1-jét megelőzően kötött megállapodásra a régi Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. tv. ) szabályait kell alkalmazni. §