Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Munkavégzés, munkaviszony

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2015. február 19.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Ebben a blokkban a munkaviszony kezdetét és időtartamát tárgyaljuk, majd azt követően a munkavégzés kapcsán felmerülő fogalmakat, mint például a munkaidő-munkarend, pihenőidő-pihenőnapok, a rendkívüli munkavégzés, a munkavégzés alóli mentesülés és a készenlét szabályait. Továbbá írunk a másodállásról és a mellékfoglalkozásról is.

Cikk:

Mentesülés a munkavégzés alól

Mikor nem kell a munkavállalónak munkát végeznie?
A keresőképtelen beteg
Emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés
A kötelező orvosi vizsgálat
A véradás
Szoptató anya munkaidő-kedvezménye
A hozzátartozó halála
Bíróság vagy hatóság felhívása
Különös méltánylást igénylő esetek
Munkaviszonyra vonatkozó szabály

Mikor nem kell a munkavállalónak munkát végeznie?

A munkavállaló alapvető kötelezettsége a munkavégzésre megjelenés kötelezettsége és rendelkezésre állás. Munkáját személyesen köteles ellátni. Ha a munkavállaló ezeket a kötelezettségeket megszegi, annak - a kötelezettségszegés súlyától függően - akár az azonnali hatályú felmondás (korábbi fogalomhasználat szerint rendkívüli felmondás) is lehet a következménye. A megjelenési és rendelkezésre állási kötelezettség értelmében a munkavállaló köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, és munkaideje alatt - munkavégzés céljából, munkára képes állapotban - a munkáltató rendelkezésére állni. E kötelezettségek alól csak kivételesen, a törvényben meghatározott esetekben mentesül:

A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól

  1. keresőképtelensége,
  2. az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, valamint
  3. a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá
  4. a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra,
  5. a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára,
  6. hozzátartozója halálakor két munkanapra,
  7. általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre,
  8. önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára,
  9. bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra,
  10. a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára, továbbá
  11. munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra. §

A munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb harminc napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. §

A munkavállaló együttműködési kötelezettségéből következik, hogy távolmaradását, pl. keresőképtelenségét köteles a munkáltató tudomására hozni.

A munkavállaló köteles a munkáltatót minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint a munkaviszonyból eredő jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. §

A munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint illeti meg díjazás,, a törvényben meghatározott esetben pedig távolléti díj illeti meg.

A keresőképtelen beteg

A munkavállalónak a keresőképtelenségét orvosi igazolással kell bizonyítania. A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki. Nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a várandósság miatti keresőképtelenség tartamára. §

A betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár. § A munkavállaló betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól táppénzre jogosult.

Emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés

Ez a rendelkezés 2005. július 3-tól kezdődően azokat a gyermeket vállaló személyeket támogatja, akik az orvostudomány segítségét veszik igénybe a gyermekvállalás elősegítése érdekében. Indokolt ugyanis, hogy ne csak a terhesség bekövetkeztétől, hanem az annak érdekében végrehajtott kezelések megkezdésétől illesse meg munkajogi védelem, illetve munkaidő-kedvezmény az érintett munkavállalókat. Értelemszerűen a mentesülés csak az egészségügyi intézményben történt kezelés idejére vonatkozik. A felek együttműködési kötelezettségéből levezethetően a munkaidő-kedvezményben való részesülés feltétele a lombikbébi programban való részvétellel összefüggő orvosi vizsgálat igazolása a munkavállaló részéről. Ha a lombikbébi programban való részvételét a munkavállaló nem kívánja a munkáltató tudomására hozni, a távollétet más módon, pl. szabadság kivételével oldhatja meg.

A kötelező orvosi vizsgálat

A törvény szerint kötelező orvosi vizsgálat: az az orvosi vizsgálat, amelyen a munkavállalónak munkaviszonyra vonatkozó szabály előírása alapján részt kell vennie, ideértve a várandós állapotra tekintettel előírt orvosi vizsgálatot is. §

A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma vonatkozó állásfoglalása értelmében - a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés eltérő rendelkezése hiányában - e körbe tartozónak kell tekinteni mindazon orvosi vizsgálatokat, amelyeken a munkavállaló jogszabályi rendelkezés alapján (pl. tüdőszűrésen) - ily módon egészségi állapotától függetlenül - köteles megjelenni (MK 23. b) pont).

Az Mt. külön kiemeli, hogy kötelező orvosi vizsgálatnak kell tekinteni a terhes nőnek a terhessége ideje alatt, a terhességével összefüggő orvosi vizsgálaton való részvételét is. Ugyancsak feltétel, hogy az ilyen vizsgálaton való megjelenésre kizárólag csak munkaidőben legyen lehetőség.

A munkavállalót az e pontban megfogalmazott munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés esetén távolléti díja illeti meg a kiesett időre §

Ha a munkavállaló azért esik át valamely orvosi vizsgálaton, mert az betegsége megállapításához, vagy rendszeres kezeléséhez szükséges, úgy ezek a vizsgálatok nem minősülnek kötelező orvosi vizsgálatnak még akkor sem, ha a vizsgálat lefolytatása csak a munkavállaló munkaidejének terhére oldható meg. A betegség miatti orvosi vizsgálat tehát a keresőképtelenség megállapítása miatt mentesíthet a munkavégzési kötelezettség alól.

A véradás

A véradás miatt távol töltött teljes időtartamra (legalább 4 órára) mentesül a munkavállaló a munkavégzés alól. A véradás emberek életét mentheti meg, ezért aki a véradáson jelenik meg, megérdemli, hogy legalább a munkavégzési kötelezettség alól mentesüljön. Külön hangsúlyozni kell, hogy a munkavállaló abban az esetben is megkapja a kedvezményt, ha a véradáson megjelenik ugyan, de állapota - önhibáján kívül - mégsem teszi lehetővé a véradást (pl. elájul, rosszul lesz, vagy korábban általa nem ismert, de ott kimutatott fertőző betegségben szenved, stb.).

A munkavállaló a véradás miatt távol töltött időre távolléti díjra jogosult. §

Szoptató anya munkaidő-kedvezménye

Vannak helyzetek, amikor a női munkavállaló a szülést követő igen rövid időn belül ismét aktív dolgozóvá válik. Ezeknek a munkavállalóknak az érdekében az új Munka törvénykönyve megtartja azt a szabályt, hogy mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára

A munkaidő-kedvezmény úgy minősül, mintha ezt az időt a munkavállaló munkában töltötte volna, és a munkavállaló részére erre az időtartamra távolléti díjat kell fizetni §

A hozzátartozó halála

A munkavállalót hozzátartozója halálakor két munkanapon át mentesül a munkavégzés alól.

A törvény felsorolja, kik tartoznak a hozzátartozói körbe:

  1. a házastárs,
  2. az egyeneságbeli rokon,
  3. a házastárs egyeneságbeli rokona,
  4. az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek,
  5. az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő,
  6. a testvér,
  7. valamint az élettárs. §

A munkavállaló ez esetben is távolléti díjra jogosult a kiesett időre. §

Bíróság vagy hatóság felhívása

A korábbi szabályozás szerinti "állampolgári kötelezettség teljesítése" kifejezést az új Munka törvénykönyve nem használja. Ugyanakkor bíróság vagy hatóság felhívása (Pl. idézés) alapján a munkavállalót mentesíteni kell a munkavégzés alól.

A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának állásfoglalása egyértelművé teszi, hogy a munkáltató az állampolgári kötelezettségét teljesítő munkavállalónak a kiesett munkaidőre munkabért csak akkor köteles fizetni, ha a munkavállaló e kötelezettségének munkaidőn kívül nem tehet eleget. Természetesen vannak helyzetek, amikor az állampolgári kötelezettségek teljesítése csak munkaidőben lehetséges (pl. bírósági tárgyaláson való megjelenés), de ebben az esetben a munkavállaló köteles gondoskodni arról, hogy mindez a lehető legkevesebb munkaidő-kiesést eredményezze (MK 23. a) pont).

Különös méltánylást igénylő esetek

Az új Munka törvénykönyve fenntartja a régi Mt. 2012. január 1-től hatályos szövegét, mely szerint a munkavállaló különös méltánylást érdemlő személyi vagy családi ok miatti távolléte miatt is mentesül a munkavégzés alól. Erre általában olyan előre nem látható esemény (például hozzátartozó balesete, váratlan megbetegedése) miatt kerülhet sor, amely a munkavállaló személyes jelenlétét, intézkedését igényli. Mentesül a munkavégzés alól továbbá az elháríthatatlan ok miatt távolmaradó munkavállaló is.

Elháríthatatlan oknak minősül minden olyan akadály, amely a munkavállalótól függetlenül - objektíve - következett be. Az elháríthatatlan okok tételes felsorolása nem lehetséges, de ilyennek minősülnek például

  1. a természeti katasztrófák (jégeső, árvíz, rendkívüli havazás),
  2. a baleset.

Ezeknek a bekövetkezését a munkavállalónak nem kell külön bizonyítania.

Munkaviszonyra vonatkozó szabály

Konkrét jogeset kapcsán a bíróság kimondta, hogy a jogszerű sztrájk alatt a munkavállalót munkavégzési kötelezettség általában nem terheli. A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény munkaviszonyra vonatkozó szabálynak minősül §, ebből eredően a sztrájkban részt vevő munkavállaló ezzel összefüggő munkaidő-kiesése munkavégzés alóli mentesülést jelent, de díjazás - eltérő kikötés hiányában - nem jár a munkavállalónak (lásd Bírósági Határozatok 2002/112. szám). Az Mt. egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltatónak a kiesett időre csak akkor kell a munkavállaló részére fizetnie, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály előírja, vagy a felek ebben állapodnak meg.

  1. Munkaviszonyra vonatkozó szabály az alábbi esetekben menti fel a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól:
  2. sztrájkban való részvétel esetén annak tartamára
  3. a munkáltatói rendes felmondás esetén a felmentés időtartamára,
  4. munkaszüneti napon
  5. szabadság és betegszabadság, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság tartama alatt.
median