Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Munkavégzés, munkaviszony

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2015. február 19.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Ebben a blokkban a munkaviszony kezdetét és időtartamát tárgyaljuk, majd azt követően a munkavégzés kapcsán felmerülő fogalmakat, mint például a munkaidő-munkarend, pihenőidő-pihenőnapok, a rendkívüli munkavégzés, a munkavégzés alóli mentesülés és a készenlét szabályait. Továbbá írunk a másodállásról és a mellékfoglalkozásról is.

Cikk:

Munkaidő és munkarend

Teljes munkaidő
Munkarend
A munkaidő beosztása
Munkaidő-keret

A munkaidőhöz a teljes munkaidővel, a munkarenddel és a munkaidőkerettel kapcsolatos szabályok kapcsolódnak.

Teljes munkaidő

Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama. Előkészítő vagy befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni.

A munkavállaló munkaviszonyból származó egyik legfontosabb kötelezettsége a rendelkezésre állás, amelynek időbeli kereteit a munkáltató a munkaidő meghatározásával állapítja meg. A törvény szerinti fogalom-meghatározásból egyértelműen kitűnik, hogy nem a tényleges munkavégzésnek, hanem a munkáltatói rendelkezésnek van jelentősége. A munkáltató által munkaidőként előírt, meghatározott idő ugyanis attól függetlenül munkaidőnek minősül, hogy a munkavállaló végez-e munkát vagy sem. Ennek a díjazás szempontjából van jelentősége, azaz a munkavállaló igényt tarthat munkavégzés hiányában az állásidőre járó díjazásra. §

Napi munkaidő a felek által a munkaszerződésben meghatározott, a munkaidő-beosztás alapjául szolgáló időtartam. Ez a törvény értelmében lehet teljes vagy részmunkaidő. Ha a felek a munkaszerződésben nem rendelkeznek a napi munkaidőről, akkor a szerződést - a törvénynél fogva - az általános teljes munkaidőre (napi 8 óra) létre jöttnek kell tekinteni.

A teljes napi munkaidő - a felek megállapodása alapján - legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló

  1. készenléti jellegű munkakört lát el,
  2. a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidő). §

Az általános teljes munkaidőhöz képest a felek a munkaszerződésben hosszabb, illetve rövidebb teljes munkaidőt is kiköthetnek, vagy az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben is megállapodhatnak (részmunkaidő). Rövidebb teljes munkaidő meghatározására kollektív szerződésben is mód van.

A fiatal munkavállaló napi munkaideje viszont legfeljebb nyolc óra lehet és a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani. §

Munkarend

A törvény szerint a munkaidő megszervezésének (beosztásának) joga a munkáltatót illeti meg. Ennek keretében meghatározhatja a munkaidő-beosztás szabályait, sajátosságait (munkarend). Ennek során a munkáltató a törvény szerint megfogalmazott korlátozások szerint járhat el és a munkaidőt elsősorban az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére kell beosztania. A munkáltató a munkaidő beosztásának jogát - a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel - a munkavállaló számára írásban átengedheti (kötetlen munkarend). A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti. §

A munkaidő beosztása

A törvény a korábbiaktól eltérően meghatározza a főszabályként érvényesülő általános munkarend fogalmát, amely szerint a munkát heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani.

A hatékonyabb munkaidő megszervezés érdekében lehetőség van a munkaidő egyenlőtlen beosztására is, azaz a munkáltató a munkaidőt az általános munkarendtől eltérően is beoszthatja, ha az eredményes működése ezt kívánja.

A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A törvény újdonsága, hogy a közölt munkaidő-beosztást a munkáltató előre nem látható körülményekre tekintettel négy nappal az esedékesség előtt módosíthatja. Ennek indoka, hogy a munkaidő megszervezésével kapcsolatban olyan előre nem látható, a munkáltató működését alapvetően befolyásoló körülmények merülhetnek fel, amelyek szükségessé teszik a már közölt munkaidő-beosztás módosítását. §

A munkáltató - a felek megállapodása alapján - a napi munkaidőt legfeljebb két részletben is beoszthatja (osztott napi munkaidő). A beosztás szerinti napi munkaidők között legalább két óra pihenőidőt kell biztosítani. §

Munkaidő-keret

A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja. A munkaidő-keret azt jelenti, hogy a munkavállalónak a napi munkaidőt nem az egyes munkanapokon, hanem egy hosszabb időegység alatt kell ledolgoznia. A munkaidő-keret tartamát, kezdő és befejező időpontját a munkáltató határozza meg. §

A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét, mely legfeljebb 6 hónapra vagy 26 hétre emelhető

  1. a megszakítás nélküli,
  2. a több műszakos, valamint
  3. az idényjellegű tevékenység keretében,
  4. a készenléti jellegű, továbbá
  5. a polgári repülésben hajózó, légiutas-kísérő, repülőgépes műszaki, továbbá a légi utasok és járművek földi kiszolgálását végző, valamint a légi navigációs szolgáltatások biztosításában közreműködő vagy azt közvetlenül támogató,
  6. a belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó,
  7. a közúti közlekedésben a menetrend szerinti helyi, valamint az ötven kilométert meg nem haladó útszakaszon végzett helyközi menetrend szerinti személyszállítást végző és a zavartalan közlekedést biztosító,
  8. a vasúti személyszállítás, valamint a vasúti árufuvarozás körében utazó vagy a zavartalan közlekedést biztosító munkakörben,
  9. a kikötőben

foglalkoztatott munkavállaló esetében. §

A munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.

median