Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!
Értesítjük, hogy a Kormányzati Portálon és az Ügyfélkapun 2016.06.29-én (szerda) 1:00 órától 8:00 óráig karbantartást végzünk. Ezen időszak alatt a Kormányzati Portál, valamint az Ügyfélkapu alá tartozó honlapok és szolgáltatások, valamint az AVDH szolgáltatás nem lesz elérhető. Szíves megértését és türelmét köszönjük.

 

MORZSÁK

TARTALOM:Munkavégzés, munkaviszony

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2015. február 19.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Ebben a blokkban a munkaviszony kezdetét és időtartamát tárgyaljuk, majd azt követően a munkavégzés kapcsán felmerülő fogalmakat, mint például a munkaidő-munkarend, pihenőidő-pihenőnapok, a rendkívüli munkavégzés, a munkavégzés alóli mentesülés és a készenlét szabályait. Továbbá írunk a másodállásról és a mellékfoglalkozásról is.

Cikk:

A pihenőidő, pihenőnapok

Munkaközi szünet
Napi pihenőidő
Heti pihenőnap
Munkavégzés elrendelése vasárnap, illetve munkaszüneti napon

Munkaközi szünet

A napi munkavégzés során a munkavállalót pihenőidő illeti meg. A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaideje vagy a rendkívüli munkaideje a hat órát meghaladja, húsz perc, a kilenc órát meghaladja, további huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A kilenc órát meghaladó munkavégzés esetén tehát 45 perc munkaközi szünet jár.

Ettől eltérően a fiatal munkavállaló számára négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet kell kiadni §

A felek megállapodása vagy kollektív szerződés a munkavállalók számára legfeljebb hatvan perc munkaközi szünetet biztosíthat, de annak további feltételeit, szabályait szabadon állapíthatja meg.

A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni. A munkaközi szünetet úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló ez idő alatt a munkavégzését megszakíthassa, munkahelyét elhagyhassa.

A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni. A munkaközi szünetet a munkáltató jogosult több részletben is kiadni. Ebben az esetben a kiadott részletnek legalább húsz perc tartamúnak kell lennie. §

A munkaközi szünet tartama nem része a munkaidőnek, de kollektív szerződésben elő lehet írni a munkaidőként történő biztosítását, de ezt a munkáltató akár egyoldalú elhatározással is biztosíthatja.

Napi pihenőidő

A napi pihenőidő a munkavállaló két munkanap közti regenerálódását, pihenését szolgálja. A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) kell biztosítani.

Ettől eltérően legalább nyolc óra napi pihenőidőt kell biztosítani

  1. az osztott munkaidőben,
  2. a megszakítás nélküli,
  3. a több műszakos,
  4. az idényjellegű tevékenység keretében,
  5. a készenléti jellegű munkakörben
  6. foglalkoztatott munkavállaló esetében.

A napi pihenőidő, ha az a nyári időszámítás kezdetének időpontjára esik, legalább hét óra. A munkavállalót a készenlétet követően, ha munkát nem végzett, nem illeti meg pihenőidő. §

A fiatal munkavállaló számára legalább tizenkét óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani. §

A napi pihenőidő tartama alatt munkavégzésre, rendkívüli munkavégzésre nem kerülhet sor. A munkahelyre utazás és az onnan hazautazás időtartama a pihenőidőt nem szakítja meg, abba beszámít.

Heti pihenőnap

A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg (heti pihenőnap). Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beosztható, de a - a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalót kivéve - a munkavállaló számára hat munkanapot követően egy heti pihenőnapot ekkor is be kell osztani. A kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló kivételével a munkavállaló számára havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani. §

A heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be

  1. a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig,
  2. a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig,
  3. a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor. §

A heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be fiatal munkavállaló esetében sem. §

Munkavégzés elrendelése vasárnap, illetve munkaszüneti napon

Vasárnapra rendes munkaidő

  1. a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
  2. az idényjellegű,
  3. a megszakítás nélküli,
  4. a több műszakos tevékenység keretében,
  5. a készenléti jellegű munkakörben,
  6. a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
  7. társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén,
  8. külföldön történő munkavégzés során, valamint
  9. a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál

foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be. §

A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül vasárnap is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység igénybevételére e naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor. §

Munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. §

Munkaszüneti napra rendes munkaidő

  1. a megszakítás nélküli,
  2. a társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén,
  3. külföldön történő munkavégzés során osztható be. link: type="webcompass" target="2012. évi I. tv. 102. § (2) bek."]

A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor. §

Vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett,

  1. a több műszakos tevékenység keretében,
  2. a készenléti jellegű munkakörben,
  3. a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott

munkavállalót ötven százalék bérpótlék illeti meg.

Munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót száz százalék bérpótlék illeti meg. Ötven százalék bérpótlék jár a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén. §

median