Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Munkavégzés, munkaviszony

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2015. február 19.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Ebben a blokkban a munkaviszony kezdetét és időtartamát tárgyaljuk, majd azt követően a munkavégzés kapcsán felmerülő fogalmakat, mint például a munkaidő-munkarend, pihenőidő-pihenőnapok, a rendkívüli munkavégzés, a munkavégzés alóli mentesülés és a készenlét szabályait. Továbbá írunk a másodállásról és a mellékfoglalkozásról is.

Cikk:

A rendkívüli munkavégzés és a készenlét

A rendkívüli munkavégzés fogalma, elrendelésének feltételei
Az ügyelet és a készenlét
A rendkívüli munkavégzés elrendelésének korlátai

A rendkívüli munkavégzés fogalma, elrendelésének feltételei

A munkavállalót a munkaidőn túl általában munkavégzési kötelezettség nem terheli. Az általánostól eltérő körülmények ugyanakkor szükségessé tehetik a rendes munkaidőt meghaladó, vagy a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkavégzést. Rendkívüli munkaidő

  1. a munkaidő-beosztástól eltérő,
  2. a munkaidőkereten felüli,
  3. az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó
  4. munkaidő, továbbá
  5. az ügyelet tartama. §

A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni.

Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében. §

Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, a 2012. évben legfeljebb kétszázhuszonöt óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. § Ugyanakkor kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. § Ezeket az időtartamokat arányosan kell kiszámolni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre.

Az ügyelet és a készenlét

A munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető. Négy órát meghaladó tartamú rendelkezésre állás a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása, baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása, továbbá a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében rendelhető el.

A munkavállaló a rendelkezésre állás tartama alatt köteles munkára képes állapotát megőrizni és a munkáltató utasítása szerint munkát végezni.

A munkáltató a munkavállaló számára meghatározhatja a rendelkezésre állás helyét (ügyelet), egyébként a tartózkodási helyét a munkavállaló határozza meg oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon (készenlét).

Az ügyeletet vagy készenlétet a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni. A rendelkezésre állás tartamát legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell. Ettől eltérően a munkáltató a rendelkezésre állás tartamát legalább négy nappal korábban módosíthatja, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel. §

A rendkívüli munkavégzés elrendelésének korlátai

Rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el

  1. a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig,
  2. a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig,
  3. a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor.

A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára - gyermeke hároméves korától négyéves koráig - rendkívüli munkaidő vagy készenlét csak hozzájárulásával rendelhető el. Nem szükséges a hozzájárulása, ha a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében szükséges.

A fiatal munkavállaló rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. §

Az ügyelet tartama nem haladhatja meg a huszonnégy órát, amelybe az ügyelet megkezdésének napjára beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani. §

A készenlét havi tartama a százhatvannyolc órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni.

A munkavállaló számára készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő) tartamára havonta legfeljebb négy alkalommal rendelhető el. §

median