Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Munkaviszony megszűnése

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2016. február 25.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A munkaviszony megszűnése automatikusan bekövetkezik a munkavállaló halálával, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével vagy a határozott idő lejártával. A blokkban megtudhatjuk, hogy milyen eljárást kell követni a munkaviszony megszűnésekor, milyen szabályok vonatkoznak a vezető állású munkavállalók munkaviszonyának megszüntetésekor, mikor beszélhetünk a munkaviszony jogellenes megszüntetéséről, vagy mit jelent felmentés a munkavégzés alól. A témában kiderül, melyek a végkielégítésre való jogosultság feltételei, mennyi lehet annak maximális összege.

Cikk:

Vezető állású munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése

A vezető állású munkavállaló
A munkaviszony megszüntetése
Felmondás
Azonnali hatályú felmondás
A munkaviszony megszüntetésekor járó díjazás
Munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő tisztségének megszűnése
Vezető tisztségviselő lemondása

A vezető állású munkavállaló

Az új Munka törvénykönyve a korábbiaktól némiképp eltérően határozza meg a vezető állású munkavállalók körét: Változatlanul és szükségképpen vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, aki alatt az ún. elsőszámú vezetőt kell érteni. § Nem ritka, hogy a munkaszervezetet nem egy, hanem egyidejűleg több - azonos jogállású - munkavállaló irányítja, ebben a helyzetben ezek mindegyike vezetőnek minősül.

A jelenlegi vezetői kört némileg szűkítve az új törvény a vezető helyettesei közül azt tekinti a vezető állású munkavállalónak, aki egyfelől az első számú vezető közvetlen irányítása alatt áll és - részben vagy egészben - az első számú vezető helyettesítésére is jogosult.

A korábbi szabályozás szerint vezetőnek minősült az a munkavállaló is, akit a tulajdonos a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakör betöltésére tekintettel döntésével annak minősített. Az új Munka törvénykönyve nem a munkáltató egyoldalú döntéséhez, hanem a felek megállapodásához köti a vezető állású munkavállalóra vonatkozó szabályok kiterjesztésének lehetőségét.

Az új szabályok azon munkavállalókra terjeszthetők ki, akik a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört töltenek be. Az eset összes körülményei, elsősorban a munkáltató működése, szervezeti felépítése alapján lehet eldönteni, hogy az adott tevékenység kiemelkedő jelentőségűnek minősül-e. E körben elsősorban az érintett munkavállalót megillető jogosítványokat kell figyelembe venni, de lényeges szempont az is, hogy az adott munkavállaló milyen munkavállalói kör irányítására jogosult. Ilyen jogosultságok hiányában is kiemelkedőnek minősülhet az olyan tevékenység, amely a munkavállaló kivételes szakértelme miatt lényeges a munkáltató működése szempontjából. Fokozottan bizalmi jellegűnek az a munkakör tekinthető, amelynek teljesítése szükségképpen az átlagoshoz képest jóval nagyobb lojalitást, megbízhatóságot tételez fel. Az ilyen jellegű munkakörökre általában jellemző, hogy az azt betöltő munkavállaló - az átlagoshoz képest - jóval több bizalmas információval rendelkezik a munkáltató működését illetően vagy jelentős anyagi eszközöket kezel. A vezető állású munkavállalóra vonatkozó szabályok kiterjesztésének további feltétele, hogy az érintett munkavállaló alapbére elérje a kötelező legkisebb munkabér § hétszeresét.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a munka törvénykönyve lehetővé teszi, hogy az alábbi megszüntetésre vonatkozó szabályoktól a felek megállapodásban eltérjenek. §

A munkaviszony megszüntetése

A vezető állású munkaviszonyának megszüntetésekor a Munka törvénykönyve általános szabályait eltérésekkel kell alkalmazni.

Felmondás

Ha a vezető állású munkavállaló munkaviszonya munkáltatói felmondással megszűnik, a vezetővel szemben a munkáltatót - a határozatlan idejű munkaviszony felmondása esetén - az indokolási kötelezettség nem terheli, továbbá a vezető javára nem vehetők figyelembe a felmondási tilalmak és korlátozások sem. Ez a vezetői munkaviszony bizalmi jellegéből ered. Ettől eltérően a várandósság megállapításától a szülési szabadság végéig az érintett vezető felmondási tilalom alatt áll. 2015-től az emberi reprodukciós eljárásban részt vevő vezető állású nők számára is biztosított a felmondási védelem az eljárással összefüggő kezelésének időtartama alatt, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónapig. §

A gyakorlat szerint ha a munkáltató a vezető munkaviszonyának megszüntetését megindokolja, függetlenül attól, hogy erre a törvény kötelezte vagy sem, a vezető a felmondás indokolásának tartalmát a bíróság előtt vitathatja.

Azonnali hatályú felmondás

A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. §

A rendkívüli felmondás helyébe lépő azonnali hatályú felmondásra vezető esetében szintén vonatkozik speciális szabály. A korábbi Mt.-vel egyezően a súlyos szerződésszegésre alapított azonnali hatályú felmondás jogának gyakorlására nyitva álló ún. objektív határidőt az új törvény az általános szabály szerinti egy év helyett három évben állapítja meg. §

A munkaviszony megszüntetésekor járó díjazás

Mindhárom típusú vezető munkaviszonyának megszüntetése esetén főszabályként az általános szabályokat kell alkalmazni. Speciális szabály érvényesül azonban akkor, ha a munkáltató a vezető munkaviszonyát csőd- vagy felszámolási eljárás során szünteti meg. Ilyen esetben a korábbi Mt.-vel egyezően a vezetőt a munkaviszony megszűnésére tekintettel megillető díjazásból a munkáltató legfeljebb hathavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni az esedékességekor, ha a megszüntető nyilatkozat közlésére a csődeljárás vagy felszámolási eljárás megkezdését követően került sor. Az ezt meghaladó összeget a csődeljárás befejezésekor vagy megszüntetésekor, vagy a felszámolási eljárás befejezésekor kell megfizetni. §

A vezető munkaviszonyának jogellenes megszüntetése esetén tizenkét havi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni. §

Munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő tisztségének megszűnése

Vezető tisztségviselő tisztségének megszűnése esetén gondot okozhat, hogy a Ptk. szabályai mellett hogyan kell alkalmazni a munka törvénykönyvének a vezető munkaviszonyának megszüntetésére vonatkozó szabályait.

A Ptk. szerint megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás

  1. határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
  2. megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
  3. visszahívással;
  4. lemondással;
  5. a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
  6. a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
  7. a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. §

Vezető tisztségviselőnél elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy a vezető tisztségviselői feladatokra, valamint a további - munkaviszony keretében ellátandó - feladatokra a felek egy vagy több jogviszonyt létesítettek-e. Ha ezekre egy jogviszony jött létre, úgy a vezető tisztségviselő legfőbb szerv általi visszahívása, a határozott idő lejárta, valamely törvényi kizáró ok bekövetkezte a munkaviszonyt is megszünteti, míg különálló jogviszonyok esetén ezek csak a vezető tisztségviselői megbízást szüntetik meg, és nem érintik magát a munkaviszonyt.

Vezető tisztségviselő lemondása

A vezető tisztségviselő tisztségének lemondással történő megszüntetése esetén gondot okozhat, hogy nincs teljes összhang az Mt. és a Ptk. megfogalmazása, szóhasználata között. Az Mt. "felmondás", a Ptk. pedig "lemondás" kifejezést használ. Amennyiben egy egységes jogviszony jött létre a vezető tisztségviselő tekintetében, úgy a tisztségről való lemondás értelemszerűen a munkaviszony megszüntetését is maga után kell, hogy vonja, míg különálló jogviszonyok esetében - a lemondás mellett - magának a munkaviszonynak a felmondással történő megszüntetése is szükséges.

Ha a vezető tisztségviselő munkaviszonyban áll, esetében a jogviszony megszüntetésére a Ptk. szabályai helyett a munkajogi szabályokat kell alkalmazni.