Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Idősek ellátása

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2016. március 22.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A köznyelvben "szociális otthon"-nak nevezett intézmény olyan ápolást és gondozást nyújtó szakosított ellátási forma, amely az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyekről teljes körűen gondoskodik. A nappali ellátást nyújtó intézmények és az idősek gondozóháza személyes gondoskodást nyújtó ellátási forma, amelyet a szociálisan rászorultak részére az állam, valamint a helyi önkormányzat biztosít. Ebben a témakörben foglalkozunk még az időskorúak járadékával is.

Cikk:

Szociális alapszolgáltatások, időskorúak gondozóháza

Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás
Étkeztetés
Házi segítségnyújtás
Családsegítés
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
Közösségi ellátások
Támogató szolgáltatás
Utcai szociális munka
Nappali ellátás
Időskorúak gondozóháza
Milyen módon lehet az ellátásokat igényelni?
Intézményi ellátás kezdete, megszűnése
Mennyi térítési díjat kell fizetni?

A szociálisan rászoruló emberek részére az állam, valamint az önkormányzatok különféle, ún. "személyes gondoskodást" nyújtó ellátásokat biztosítanak. Ezeknek az ellátásoknak egy részét a rászorulók saját otthonukban kaphatják meg (ezek az ún. szociális alapellátások), akiknek azonban a szociális helyzete, egészségi állapota, családi körülményei azt indokolják, lehetőségük van átmeneti időre vagy tartósan bentlakásos intézményi kereteken belül az ellátások igénybevételére (ezek az ún. szakosított ellátási formák). §

E helyütt a szociális alapszolgáltatásokról, valamint a leggyakrabban igénybe vett átmeneti ellátást nyújtó intézményről, az időskorúak gondozóházáról szólunk.

Az alapszolgáltatások keretében a szociálisan rászorulók saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi,- vagy mentális állapotukból, illetőleg más okból származó problémáik megoldásában kapnak segítséget. §

A szociális alapszolgáltatások köre:

  1. falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás,
  2. étkeztetés,
  3. házi segítségnyújtás,
  4. családsegítés,
  5. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
  6. közösségi ellátások,
  7. támogató szolgáltatás,
  8. utcai szociális munka,
  9. nappali ellátás. §

Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás

A falugondnoki szolgáltatás 600 lakosnál kisebb, a tanyagondnoki szolgáltatás pedig olyan településen működik, ahol legalább 70, de legfeljebb 400 lakos él. A település önkormányzatának rendeletéből lehet megtudni azt, hogy konkrétan milyen szolgáltatásokat, és milyen formában lehet kérni a falu, illetve tanyagondnokoktól. Általánosságban elmondható, hogy fő feladatuk az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése. (Pl. bevásárolnak, elviszik a postára a befizetendő csekket, kiváltják a gyógyszereket, segítenek eljutni az orvoshoz stb.). §

Étkeztetés

Azok, akik koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek legalább napi egyszer meleg étkezést biztosítani, igénybe vehetik az önkormányzatok által megszervezett szociális étkeztetést.

A jogosultsági feltételek részletes szabályait a lakóhely szerinti települési önkormányzat rendeletben határozza meg, de e feltételek között nem szerepelhet a jövedelmi helyzet. §

Az étkeztetés történhet az önkormányzat által megjelölt helyen az étel kiszolgálásával és helyben fogyasztással, az ételnek az igénylő által történő elvitelével, vagy lakásra szállítással. Akinek egészségi állapota azt indokolja - a háziorvos javaslatára - diétás ételre is igényt tarthat. §

A szociális étkeztetésről külön ismertetőben bővebben is szólunk.

Házi segítségnyújtás

A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely az igénybe vevő életvitelének fenntartását saját lakásán, lakókörnyezetében, szükségleteinek megfelelően biztosítja. §

A házi segítségnyújtás magába foglalja az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. (Pl. takarítás, bevásárlás, ebédszállítás, az ellátást kérő fürdetése, ruháinak rendbetétele stb.) Szükség esetén a bentlakásos intézménybe való költözéshez is segítséget nyújtanak.

A napi gondozási szükségletet szakértő - az igénybe vevő vizsgálata alapján - határozza meg, mely nem haladhatja meg a napi 4 órát. §

Családsegítés

A településeken működő családsegítő központokhoz a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok fordulhatnak. Itt biztosítják számukra

  1. a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,
  2. az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,
  3. a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,
  4. közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programokhoz való hozzájutást,
  5. a tartós, ill. fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,
  6. a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokatés szolgáltatásokat, valamint a nehéz helyzetben élő családtagokat segítő szolgáltatásokat,
  7. a menedékjogi törvényben meghatározott integrációs szerződésbe foglalt társadalmi beilleszkedés elősegítését.

A szolgáltatás igénybevétele ingyenes. Azok számára, akik visszatérő problémával keresik fel a családsegítő központot kijelölnek egy családgondozót. Ezt követően - lehetőség szerint - mindig ugyanaz a családgondozó fogja a családdal a kapcsolatot tartani. §

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére a krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult

  1. az egyedül élő 65 év feletti személy,
  2. az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy
  3. a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását.

Ezzel a szolgáltatással lehetőség nyílik a krízishelyzetbe kerültek gyors megsegítésére, ugyanis a szolgáltatást igénybe vevő, a nála elhelyezett segélyhívó készülék segítségével jelezheti egy éjjel-nappal ügyeletet tartó diszpécserközpont felé, ha sürgős segítségre van szüksége. Segélyhívás esetén az ügyeletes gondozónak haladéktalanul, de legkésőbb 30 percen belül kell az ellátott lakásán megjelennie, a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében intézkedéseket tennie, illetve szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményeznie. §, §

Közösségi ellátások

A közösségi ellátásokat igénybe vevők korlátozott. Azokat ugyanis csak a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek vehetik igénybe. Ezek az emberek az ellátás keretében - egyebek között - lakókörnyezetükben kaphatnak segítséget önálló életvitelük fenntartásában, meglevő képességeik megtartásában, illetve fejlesztésében, a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén állapotuk folyamatos figyelemmel kísérésében.

Ezen túlmenően a szenvedélybetegek részére biztosítják a szenvedélybetegség okozta egészségügyi és szociális károk mérsékléséhez szükséges egyes ártalomcsökkentő szolgáltatásokat, és a kríziskezelést az életet veszélyeztető, a testi, szociális, kapcsolati és életvezetési rendszerben kialakult kezelhetetlen helyzetek esetére. §.

Támogató szolgáltatás

A támogató szolgáltatást szintén speciális ellátotti kör veheti igénybe. A szolgáltatás keretében a fogyatékos személyek kaphatnak segítséget egyrészt a lakásukon kívüli közszolgáltatások elérésében, másrészt a lakásukon belül, életvitelük önállóságának megőrzéséhez. (Pl. speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése, az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása, információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása stb.)

A támogató szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorultnak minősül a súlyosan fogyatékos személy (súlyosan fogyatékos a fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy). §

Utcai szociális munka

Az utcai szociális munka keretében az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetét, életkörülményeit kísérik figyelemmel a szociális munkások és szükség esetén intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy a hajléktalanok különféle ellátásokhoz jussanak (pl. orvosi ellátás, szociális ellátás). §

Nappali ellátás

Az önkormányzatok olyan napközben igénybe vehető, látogatható intézményeket tartanak fenn, ahol a hajléktalan, illetve a tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, a fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai és szenvedélybetegek, a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosítanak lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, igény szerint étkezésükre. §

Az intézményekben igénybe vehető szolgáltatás például:

  1. igény szerinti meleg étel biztosítása;
  2. szabadidős programok szervezése (például rendezvények szervezése, sajtótermékek, könyvek, társasjátékok, rádió, televízió, internet stb. biztosítása);
  3. szükség szerint az egészségügyi alapellátás megszervezése, illetve a szakellátás igénybevételének elősegítése;
  4. hivatalos ügyek intézésének a segítése;
  5. munkavégzés szervezésének a lehetősége;
  6. életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése;
  7. önszerveződő csoportok (például nyugdíjas egyesületek) működésének támogatása, szervezésének segítése .

Nyitva tartásukat a helyi igényeknek megfelelően kell megszervezni, de a legalább napi hat órát az intézményeknek biztosítaniuk kell az ellátások igénybevételére. §

Időskorúak gondozóháza

Az időskorúak gondozóháza átmeneti elhelyezést biztosító intézmény. § Az időskorúak gondozóházába azok az időskorúak, valamint 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni. §

Ezen intézmények csak ideiglenes jelleggel, legfeljebb 1 évi időtartamra biztosítanak teljes körű ellátást az arra rászorulóknak. § Az átmeneti elhelyezés azonban, különös méltánylást érdemlő esetben, az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembevételével, egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható.

Az idősek gondozóházában a teljes körű ellátás keretében

  1. legalább napi háromszori étkezést;
  2. szükség szerint ruházatot, illetve textíliát;
  3. mentális gondozást;
  4. meghatározott egészségügyi ellátásokat; valamint
  5. lakhatást

biztosítanak.

A bentlakásos intézményekben - így az idősek gondozóházában is - a jövedelemmel nem rendelkező ellátottak részére személyes szükségleteik fedezésére az intézmény költőpénzt is biztosít. §

Az ellátást igénybe vevő részére az egészségi állapot javításához vagy szinten tartásához szükséges alapgyógyszereket is térítésmentesen biztosítják. Ezen túlmenően azonban az egyéni gyógyszerigények költségét az ellátott személynek kell viselnie. §

Milyen módon lehet az ellátásokat igényelni?

Az ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik. §

A kérelmeket az ellátást biztosító intézmény vezetőjéhez való beérkezése napján nyilvántartásba veszik és a beérkezések sorrendjében döntenek az igénylők elhelyezéséről. §

Intézményi ellátás kezdete, megszűnése

A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátás igénybevételére az intézményvezető - nem állami intézmény esetén az intézmény fenntartója vagy az általa megbízott személy - és az ellátásban résztvevő személy az ellátás megkezdésekor megállapodást köt

Kivéve:

  1. népkonyhán történő étkeztetés esetén,
  2. családsegítés esetén,
  3. szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás esetén,
  4. utcai szociális munka esetén,
  5. hajléktalanok nappali melegedője esetén,
  6. hajléktalanok éjjeli menedékhelye esetén,
  7. hajléktalanok átmeneti szállása esetén,

ha az ellátás időtartama a 30 napot nem haladja meg. §

A megállapodásban többek között rögzítik

  1. az igénybevevő természetes személyazonosító adatait;
  2. az ellátás kezdetének időpontját és időtartamát, ami lehet határozott vagy határozatlan tartamú;
  3. a szolgáltatások formáját, módját, körét; illetve
  4. a személyi térítési díj megállapítását és fizetésére vonatkozó szabályokat (amennyiben az ellátás térítési díj fizetési kötelezettséggel jár);
  5. az egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét, továbbá az annak beszámítására, teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat; valamint
  6. amennyiben belépési hozzájárulást alkalmaznak, annak összegét, az azt megfizető személy megjelölését, a hozzájárulás megfizetésére és visszafizetésére vonatkozó szabályokat. §

Az ellátás az alábbi esetekben szűnik meg:

  1. ha az intézmény jogutód nélküli megszűnik;
  2. ha a jogosult meghal;
  3. a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, amikor az elhelyezés időtartama meghosszabbítható. §

Az ellátás megszűnhet továbbá akkor is, ha a megállapodást felmondják.

A megállapodás felmondását az ellátott, illetve törvényes képviselője nem köteles indokolni. Az ellátás ilyen esetben a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában, a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg.

Bentlakásos intézményi ellátás esetén az ellátást nyújtó intézmény vezetője, illetve egyházi, vagy nem állami fenntartású intézmény esetén a fenntartó vagy az általa megbízott személy akkor jogosult a megállapodás felmondására, ha a jogosult

  1. másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, vagy
  2. további intézményi elhelyezése nem indokolt,
  3. a házirendet súlyosan megsérti,
  4. a térítési díjat az annak fizetésére kötelezett nem fizeti meg, ill. nem az előírásnak megfelelően fizeti.

A z alapszolgáltatás bármikor felmondható a megállapodásban meghatározott időpontra. Amennyiben a megállapodás erről nem rendelkezik, a felmontási idő 15 nap. A bentlakásos intézmény esetén a felmondási idő 3 hónap. §

Amennyiben az állami fenntartású intézmény vezetője általi felmondás jogszerűségét az ellátott, vagy törvényes képviselője, illetve a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személy vitatja, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A fenntartó döntését pedig bíróságnál lehet megtámadni. Ugyancsak bírósághoz fordulhat a fenntartó is, ha úgy véli, hogy az ellátott felmondása jogellenes volt. Fontos tudni, hogy az ellátást változatlan feltételekkel biztosítani kell addíg, amíg az intézmény fenntartója, illetve a bíróság nem dönt (ez utóbbinál a döntés jogerőre emelkedéséig kell az ellátást biztosítani). §

Mennyi térítési díjat kell fizetni?

Főszabály szerint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni.

Az intézmény fenntartójának ingyenes ellátásban kell részesítenie azt az ellátottat,

  1. aki jövedelemmel nem rendelkezik,
  2. és bentlakásos ellátás esetében jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs. §

Térítésmentesen kell biztosítani

  1. a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatást,
  2. a népkonyhán történő étkeztetést,
  3. a családsegítést,
  4. a közösségi ellátásokat,
  5. az utcai szociális munkát,
  6. hajléktalan személyek részére a nappali ellátást,
  7. az éjjeli menedékhelyen biztosított ellátást. §

A térítési díjat az ellátást igénybe vevő jogosultnak, vagy a tartására köteles és képes személynek kell megfizetnie. §

A kötelezett által fizetendő személyi térítési díj összegét az intézmény vezetője konkrét összegben állapítja meg és arról az ellátást igénylőt a megállapodás megkötésekor írásban tájékoztatja. Amennyiben önkormányzati intézménybe történik az elhelyezés, a személyi térítési díjat az önkormányzati fenntartó határozati formában is megállapíthatja. §

Ha az ellátott, illetve a törvényes képviselő vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díj összegét vitatja, vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri, akkor a díjról szóló értesítés kézhezvételét követő 8 napon belül - állami intézményfenntartó esetén - a fenntartóhoz fordulhat, aki határozattal dönt a személyi térítési díj összegéről.

Nem állami fenntartású intézmény esetén pedig, amennyiben a megállapított személyi térítési díj összegét vitatják, a bírósághoz lehet fordulni, kérve a térítési díj bírósági megállapítását. §

Az ellátott jövedelmének vizsgálatát, még az ellátás megkezdése előtt, az intézmény vezetője végzi. §

median