Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

A Központi Azonosítási Ügynök eSzemélyi Azonosítási funkciója tervezett karbantartás miatt 2019.03.22 20:00 órától 2019.03.22 21:00 óráig nem lesz elérhető. Kérjük a fentiek figyelembevételét az elektronikus ügyintézés során!

Szíves megértését köszönjük.

NISZ Zrt.

MORZSÁK

TARTALOM:Nyugdíj (Nyugellátás)

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2019. február 15.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer két legnagyobb csoportja a saját jogú és a hozzátartozói nyugellátásokat biztosító ellátások köre. A társadalombiztosítási nyugellátás fedezetére a foglalkoztatóknak és a munkavállalóknak is járulékot kell fizetniük. Az öregségi nyugdíj olyan saját jogú nyugellátás, amely meghatározott életkor elérését követően, meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén jár. A (baleseti) rokkantsági és a korengedményes nyugdíjon kívül szó esik még a nyugdíjrendszerről is.

Cikk:

Társadalombiztosítási, magán és önkéntes nyugdíjrendszer

Társadalombiztosítási nyugellátások
Járulékfizetési kötelezettség a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben
A társadalombiztosítási nyugellátás mértéke
Milyen szolgáltatásai vannak a magán-nyugdíjrendszernek?
Milyen feltételei vannak az egyösszegben történő kifizetésnek?
Önkéntes magánnyugdíj-pénztári tagság
Milyen módon történik a járulék- és tagdíjfizetés a magánnyugdíj rendszerben?
Milyen szolgáltatási vannak az önkéntes nyugdíjpénztárnak?
Hogyan lehet belépni az önkéntes nyugdíjpénztárba?
Önkéntes nyugdíjpénztárba fizetendő tagdíj

A kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer működtetése és fejlesztése az állam feladata. §

Az állam által működtetett nyugdíjrendszer legfőbb jellemzői

  1. az ún. felosztó-kirovó finanszírozás, valamint
  2. a vegyes finanszírozás.

A felosztó-kirovó finanszírozás annyit jelent, hogy a társadalmi szolidaritás elvének megfelelően a foglalkoztatóknak és az aktív korú munkavállalóknak a jogszabályban előírt járulékot kell befizetniük, és az így befolyt összeget az arányosság elvére tekintettel nyugdíjak formájában felosztják a nyugdíjasok között.

A magyar nyugdíjrendszer 1998. január 1-je óta vegyes finanszírozású, azaz az állam a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer mellett magán-nyugdíjrendszer formájában is biztosítja a nyugdíjasok ellátását. A magánnyugdíj pénztári tagoknak ellátásuk fedezetére nyugdíjjárulékot és tagdíjat kell fizetniük.

Fontos megjegyezni, hogy az állam a társadalombiztosítási nyugellátások kifizetését akkor is biztosítja, ha a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai meghaladják a bevételeket. Ha a Nyugdíjbiztosítási Alap tervezett kiadásai meghaladják a bevételeket, a központi költségvetés a különbség összegét előirányzatként biztosítja. §

Az állam által biztosított nyugdíjrendszerek mellett azonban lehetőség van arra is, hogy aktív korban önkéntes alapú befizetések útján kiegészítsük a későbbi társadalombiztosítási nyugellátást. Ennek a lehetőségét az önkéntes nyugdíjpénztárak biztosítják. §

Társadalombiztosítási nyugellátások

A kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer

  1. saját jogú; és
  2. hozzátartozói

nyugellátásokat biztosít.

A saját jogú nyugellátások körébe tartozik:

  1. az öregségi nyugdíj.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátás:

  1. az özvegyi nyugdíj;
  2. az árvaellátás;
  3. a szülői nyugdíj;
  4. a baleseti hozzátartozói nyugellátások; valamint
  5. özvegyi járadék.

Az, aki egyidejűleg több saját jogú nyugellátásra, vagy több hozzátartozói nyugellátásra is jogosult - ha törvény másként nem rendelkezik - mind a saját jogú, mind a hozzátartozói nyugellátások közül a számára kedvezőbbet választhatja azzal, hogy a jogosultra kedvezőtlenebb nyugellátás folyósítása szüneteltetésre kerül. §

Járulékfizetési kötelezettség a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben

A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke: a biztosított, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó, valamint a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzés esetén a szövetkezeti tag által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék. §

A társadalombiztosítási nyugellátás mértéke

A nyugellátás a nyugdíjjárulék alapját képező keresettől (jövedelemtől) és az elismert szolgálati időtől függ. §

Az, aki szolgálati idejének legalább egy részében a magánnyugdíjrendszer keretében is fizetett tagdíjat, és ennek alapján szolgáltatásra jogosultságot szerzett, a kizárólag társadalombiztosítási nyugellátásra (a továbbiakban: nyugellátás) jogosultakhoz képest eltérő mértékű társadalombiztosítási nyugdíjra jogosult § (például a társadalombiztosítási öregségi nyugdíj 75 %-ában).

Ha a biztosított élt azon jogával, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben, valamint a magánnyugdíjrendszerben is részt vesz, és ennek megfelelően a magánnyugdíjrendszerben tagdíjat fizetett, illetőleg azt a foglalkoztató a keresetéből, a jövedelméből levonta, majd ennek összegét a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer számára a biztosított döntése alapján átutalták, akkor nyugellátását úgy kell megállapítani, mintha biztosítási idejének teljes tartama alatt kizárólag nyugdíjjárulék fizetésére lett volna kötelezett. §

Milyen szolgáltatásai vannak a magán-nyugdíjrendszernek?

A magánnyugdíj keretében a biztosított, illetve az általa megjelölt kedvezményezett személy

  1. járadékszolgáltatásra; vagy
  2. egyösszegű kifizetésre

szerezhet jogosultságot. §

A pénztár a pénztártag részére nyugdíjszolgáltatást a pénztártag által választott pénztári járadékként nyújtja, vagy biztosító intézménytől vagy nyugdíj szolgáltató intézménytől vásárolt életjáradékként folyósítja. A pénztári járadék jogcímét és mértékét, valamint időpontját e törvény alapján a pénztár szolgáltatási szabályzata határozza meg. A pénztártag felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén a kedvezményezett részére történő egyösszegű kifizetés nem minősül szolgáltatásnak. §

Milyen feltételei vannak az egyösszegben történő kifizetésnek?

Az egyösszegű kifizetés esetei:

  1. a pénztártag felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén a kedvezményezett részére. §

Amennyiben a pénztártag meghal mielőtt nyugdíjba vonult volna, az általa megjelölt kedvezményezett személy a számlán lévő összeget választása szerint

  1. egy összegben felveheti; vagy
  2. amennyiben társadalombiztosítási hozzátartozói nyugellátásban részesül, átutalhatja a Nyugdíjbiztosítási Alap részére; vagy
  3. ugyanazon pénztárnál vezetett saját egyéni számlájára átvezettetheti; vagy
  4. más pénztárnál vezetett egyéni számlájára átutaltathatja. §

A magánnyugdíjpénztári egyéni számla a hagyatéknak nem része. §

Az örökösök ehhez csak abban az esetben juthatnak hozzá, ha

  1. az elhalálozott tag kedvezményezett személyt nem jelölt meg a belépési nyilatkozaton, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban; vagy
  2. a kedvezményezett-jelölés hatályát veszíti. §

Önkéntes magánnyugdíj-pénztári tagság

A hatályos szabályozás szerint már nincsen kötelező magánnyugdíj-pénztári tagság.

  1. Természetes személy önkéntes döntése alapján pénztártaggá válhat. §

Milyen módon történik a járulék- és tagdíjfizetés a magánnyugdíj rendszerben?

A tagdíj a pénztár szolgáltatásainak fedezetére, valamint a pénztárszervezet működtetésére a pénztártagok által önkéntesen vállalt, rendszeresen fizetett pénzbeli hozzájárulás. A tagdíj minden pénztártagra kötelező, legkisebb mértékét (egységes tagdíj) a pénztár alapszabálya határozza meg. §

Milyen szolgáltatási vannak az önkéntes nyugdíjpénztárnak?

Az önkéntes nyugdíjpénztárak olyan természetes személyek által - a függetlenség, a kölcsönösség, a szolidaritás és az önkéntesség elve alapján - létrehozott szervező és finanszírozó társulások, amelyeknek a legfőbb célja az, hogy a tagjaiknak nyújtott kötelező társadalombiztosítási nyugellátásokat valamilyen formában kiegészítsék.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak kizárólag nyugdíjszolgáltatásokat nyújthatnak, és e szolgáltatásaikat az önként vállalt rendszeres tagdíjbefizetésekből, egyéni számlavezetés alapján finanszírozzák.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak a nyugdíjkorhatár elérését követően a pénztártag részére az egyéni számlája terhére

  1. egy összegben, vagy
  2. járadék formájában, vagy
  3. az előbbiek kombinációjában

pénzbeli kifizetést teljesít.

Az igénybe vehető szolgáltatások módozatait minden esetben a pénztár alapszabálya tartalmazza. §

Az alapszabályban határozzák meg továbbá azt is, hogy a belépéstől számított mennyi ideig szükséges a tagsággal járó kötelezettségeket teljesíteni (ún. várakozási idő) ahhoz, hogy a fenti szolgáltatásokra jogosultságot szerezzen a tag. §

Hogyan lehet belépni az önkéntes nyugdíjpénztárba?

Ahogy az elnevezése is mutatja, az önkéntes nyugdíjpénztárba való be- és kilépés minden esetben önkéntesen, szabad akaratból történik. §

A taggá azonban csak azok a természetes személyek válhatnak, akik

  1. a 16. életévüket betöltötték;
  2. az alapszabály rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek elismerik; valamint
  3. vállalják a tagdíjfizetési kötelezettséget. §

Önkéntes nyugdíjpénztárba fizetendő tagdíj

Az önkéntes nyugdíjpénztárba fizetendő tagdíj olyan önként vállalt rendszeres pénzbeli hozzájárulás, amelyet a tag a pénztár szolgáltatásainak fedezetére fizet be. Az alapszabályban határozzák meg azt a minimális összeget is, amelyet minden tagnak rendszeresen be kell fizetnie (egységes tagdíj). A tagdíjat részben vagy egészben munkáltatói hozzájárulásként a munkáltatók is átvállalhatják. §