Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetben (a továbbiakban: OGYÉI) 2019. április 20. 14:00 órától április 23. 07:30 óráig az elektronikus ügyintézés az informatikai rendszerek karbantartása miatt szünetel.

Kérjük a fentiek figyelembevételét az elektronikus ügyintézés során!

Szíves megértését köszönjük

MORZSÁK

TARTALOM:Szociális ellátás, járadék

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2019. február 15.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A szociális ellátásoknak két, igen jól elkülöníthető csoportját különböztetjük meg: a pénzbeli és a személyes ellátási formákat. Az alábbiakban a következő ellátásokkal és a velük kapcsolatos eljárással foglalkozunk: árvaellátás, özvegyi nyugdíj, szülői nyugdíj, ápolási díj, baleseti járadék.

Cikk:

Ápolási díj

Kik jogosultak az ápolási díjra?
Ki nem jogosult az ápolási díjra?
Milyen módon lehet az ápolási díjat igényelni?
Az ápolási díj összege
Milyen esetben szűnik meg az ápolási díjra való jogosultság?
Ki jogosult tartós ápolást végzők időskori támogatására?
Jogosultsági feltételek
A támogatás havi összege

Az ápolási díj olyan anyagi hozzájárulás, amelyet a tartósan gondozásra szoruló személyek otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozók vehetnek igénybe. §

Az ápolási díjra akkor tarthat igényt a hozzátartozó, ha olyan állandó és tartós gondozásra szoruló személyt ápol, aki súlyosan fogyatékos vagy 18 év alatti tartósan beteg. §

A törvényi szabályozás azt tekinti súlyosan fogyatékosnak:

  1. akinek a látóképessége tekintetében a látóképessége segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon teljesen hiányzik; vagy
  2. aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló-életmód folytatására képes; vagy
  3. a hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján, valamint spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszédének érthető kiejtése is elmarad; vagy
  4. értelmi akadályozottsága genetikai illetőleg magzati károsodás vagy születési trauma következtében, továbbá 14. életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt, középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű;
  5. aki IQ mértékétől függetlenül a személyiség egészét érintő fejlődési zavarban szenved és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető;
  6. a helyváltoztatása tekintetében mozgásszervi károsodása illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli; vagy
  7. az állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes
  8. és állandó ápolásra, gondozásra szorul. §

Tartósan betegnek az tekinthető, aki előreláthatólag 3 hónapnál hosszabb ideig tartó - jogszabályban meghatározott szakértő szakvéleménye alapján - állandó ápolást, gondozást igényel. §, §

Az ápoló kiemelt ápolási díjra lesz jogosult:

  1. amennyiben az ápolt a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 3. § (2) bek. b) pont bd) alpontja szerinti minősítési kategóriába van sorolva, vagy
  2. ha a hozzátartozó részére a magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják. §

Emelt összegű ápolási díjra tarthat igényt a hozzátartozó, ha

  1. a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi és nem jogosult a kiemelt ápolási díjra. Fokozott ápolást igénylő súlyos fogyatékos állapot fennállásának tényét szakértő állapítja meg. A szakértő személyére és az állapotra meghatározott feltételeket kormányrendelet szabályozza. A szakértő díját az ápolási díj iránti kérelemről döntő hatóság fizeti. § , §

Fontos tudni, hogy az ápolást végző számára egyidejűleg csak egy ápolási díjra való jogosultság állapítható meg és egy ápolt személyre tekintettel természetesen csak egy személy számára állapítható meg ápolási díj. §

Kik jogosultak az ápolási díjra?

Az előzőekben az ápolási díj megállapításához szükséges, az ápoltra vonatkozó kívánalmakat ismertettük, de a törvény az ápoló személyére tekintettel is tartalmaz jogosultsági feltételeket.

Ápolási díjra a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. § (1) bek. 2. pontjában felsorolt hozzátartozók lehetnek jogosultak. Az ápolási díj szempontjából hozzátartozónak kell tekinteni

  1. a házastársat;
  2. az egyeneságbeli rokont;
  3. az örökbefogadott, a mostoha- és a neveltgyermeket;
  4. az örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülőt;
  5. a testvért;
  6. az élettársat;
  7. az egyeneságbeli rokon házastársát;
  8. a házastárs egyeneságbeli rokonát és testvérét; valamint
  9. a testvér házastársát.

A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a Ptk.-ban fentebb felsorolt hozzátartozói kört kibővítette.

A törvény ápolási díjra való jogosultság megállapítása szempontjából hozzátartozónak tekinti

  1. azt a személyt, aki az elhunyt házastársa egyeneságbeli rokonának vagy testvérének ápolását végzi, valamint
  2. azt a nevelőszülőt is, aki olyan, utógondozói ellátásban nem részesülő nagykorú személy ápolását, gondozását végzi, aki az ápolási díj megállapítására irányuló kérelme benyújtását megelőző 10 évben legalább 3 évig nevelőszülőként saját háztartásában élt. (A törvény értelmezése szerint az tekinthető nevelőszülőnek, aki nevelőszülői jogviszonyban áll, illetve 2014. január 1. előtt nevelőszülői vagy hivatásos nevelőszülői jogviszonyban állt.) §

Ki nem jogosult az ápolási díjra?

A hozzátartozó nem jogosult az ápolási díjra abban az esetben, ha az ápolt személy

  1. két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézetben, nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményben kap elhelyezést,
  2. óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül,
  3. köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója,
  4. rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenysége során keresőképtelenné válása esetén folyósítanak (e kitétel alól kivételt kápez az, aki tartós ápolást végző időskori támogatás címén részesül rendszeres pénzellátásban),
  5. szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója,
  6. keresőtevékenységet folytat és munkaideje a napi 4 órát meghaladja (az otthon végzett munka itt nem vehető figyelembe). §

A fenti 1-3. pontok tekintetében azonban a hozzátartozó mégis jogosulttá válik az ápolási díjra, ha:

  1. a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg;
  2. az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg;
  3. a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg. §

Amennyiben az ápoló nevelőszülői jogviszonyára hivatkozással kéri az ápolási díjra való jogosultságának megállapítását, azonban foglalkoztatási, hivatásos nevelőszülői vagy nevelőszülői jogviszonya a működtető azonnali hatályú felmondása alapján, illetve végkielégítéssel szűnt meg, számára nem állapítható meg ápolási díj. §

Milyen módon lehet az ápolási díjat igényelni?

Az ápolási díj iránti igényt az ápolást végző hozzátartozó lakóhelye szerint illetékes Kormányhivatal Járási hivatalánál, a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy közös önkormányzati hivatalnál, valamint a kormányablaknál lehet benyújtani az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon. §

A kérelmet az ápolt személynek is alá kell írnia. Abban az esetben, ha az aláírásra az ápolt személy nem képes vagy nem hajlandó, az ügyben eljáró szerv ennek okát megvizsgálja és a vizsgálat eredményétől függően dönt a kérelemről. §

Az ápolási díj összege

  1. Az alapösszegű ápolási díj az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg (32.600 Ft) 115%-a, vagyis 37.490 Ft.
  2. A kiemelt összegű ápolási díj az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg (32.600 Ft) 207%-a, vagyis 67.484 Ft.
  3. Az emelt összegű ápolási díj az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg (32.600 Ft) 173%-a, vagyis 56.418 Ft.

Amennyiben az ápoló más rendszeres pénzellátásban is részesül, a fent megjelölt ápolási díj összegének és a más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének különbözetét kell megállapítani ápolási díj címén, mely minimum 1.000 forint összegű lehet még akkor is, ha a különbözet kevesebb lenne.

Érdemes tudni, hogy az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időnek számít, és az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék, és ha a jogosult magán-nyugdíjpénztári tag, akkor magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére is kötelezett. §

Milyen esetben szűnik meg az ápolási díjra való jogosultság?

Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. §

A már ápolási díjban részesülő személy jogosultságát meg kell szüntetni, ha

  1. az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé;
  2. az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti (ha pl. az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről);
  3. az ápolt személy meghal (ez esetben az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni);
  4. az ápolást végző személy vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy jogának gyakorlásával felhagyott; vagy
  5. valamilyen jogosultságot kizáró körülmény következik be (például rendszeres pénzbeli ellátásban részesül, kivéve azokat a kiemelt ápolási díjban részesülő személyeket, akiket a törvény tételesen felsorol.

Akkor is meg kell szüntetni az ápolási díj folyósítását, ha azt az ápolást végző személy kéri, illetve a jogosultság további fennállására irányuló felülvizsgálati eljárást akadályozza. Meg kell szüntetni az ápolási díjra való jogosultságot abban az esetben is, ha a gyámhatóság elrendeli az ápolt személy utógondozói ellását. §, §

Az ápolást végző személy a házi gondozószolgálattól segítséget kérhet, ha az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja, vagy ha az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet nem tudja ellátni. A segítségnyújtás csak átmeneti jellegű lehet, és egybefüggően legfeljebb egy hónapig tarthat. §

Ki jogosult tartós ápolást végzők időskori támogatására?

Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időnek számít, így abban az esetben, ha az ápoló eléri a nyugdíjkorhatárt, és megfelel egyébként a nyugdíj megállapítására előírt jogszabályi követelményeknek, részére az ápolási díj folyósításának időtartamát is beszámítva, megállapítják a nyugdíjat. Ekkor az ápolási díj további folyósítását meg kell szüntetni.

Azok a szülők azonban, akik gyermeküket saját háztartásukban tartósan ápolták, illetve ápolják - az alább felsorolt jogosultsági feltételek megléte esetén - annak ellenére, hogy részükre nyugellátást állapítottak meg, amely rendszeres pénzellátásnak minősül, ún. "tartós ápolást végzők időskori támogatás"-ra szereznek jogosultságot. Ez az támogatási forma nem minősül nyugellátásnak. §

Jogosultsági feltételek

Az a gyermekét legalább 20 évig saját háztartásában ápoló szülő is jogosult lehet erre a támogatásra, aki a 20 év egy részében - de legfeljebb 10 éves időtartamban - nem ápolási díjban, hanem tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekére tekintettel folyósított valamilyen családtámogatási ellátási formában részesült. §

A támogatás havi összege

A tartós ápolást végzők időskori támogatás havi összege 50.000 forint, amelyet attól a naptól lehet megállapítani, amely napon a jogosultsági feltételek bekövetkeztek. Abban az esetben, ha a támogatásra jogosult nem a jogosultság megnyíltakor azonnal igényli a támogatást, hanem később, azt visszamenőlegesen csak 6 hónapra lehet megállapítani. §