Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Szociális ellátás, járadék

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2016. március 10.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A szociális ellátásoknak két, igen jól elkülöníthető csoportját különböztetjük meg: a pénzbeli és a személyes ellátási formákat. Az alábbiakban a következő ellátásokkal és a velük kapcsolatos eljárással foglalkozunk: árvaellátás, özvegyi nyugdíj, szülői nyugdíj, ápolási díj, baleseti járadék.

Cikk:

Jogosultság, a járadék összege

Üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés
Üzemi balesetnek nem minősülő sérülés
A baleseti járadékra jogosultság feltételei
A jogosultság kezdete
A baleseti járadék összege
A járadék megállapítása
A baleseti járadék módosulása, megszűnése, feléledése

Üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén a biztosítottaknak baleseti ellátás jár. Baleseti ellátásként a sérültet baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg. §

Üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés

Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el. Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. §

Foglalkozási betegség a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely

  1. a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve
  2. a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye. §

Amennyiben a baleset üzemisége az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt huszonegy napon belül nem bírálható el és a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő táppénzre jogosult, az igénylő részére végzésben előlegként kelt a táppénz megállapítani.

Amennyiben a baleset üzemiségének elismerését követően az igénylő részére határozattal baleseti táppénzt állapítanak meg, a baleseti táppénz összegébe a folyósított táppénz előleg összegét be kell számítani.

Amennyiben az igénylő a baleset üzemiségének elismerésére irányuló kérelmét visszavonja, a folyósított táppénz előleget felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül köteles visszafizetni.

Amennyiben a baleset nem minősül üzemi balesetnek, táppénzre való jogosultság esetén hivatalból táppénzt kell megállapítani. A baleset üzemiségének elutasítása esetén a baleseti táppénz iránti kérelmet táppénz iránti kérelemnek kell tekinteni. A megállapított táppénz összegébe a folyósított táppénz előleg összegét be kell számítani.

Amennyiben az ellátást folyósító szerv a táppénz előleg folyósítását követően megállapítja, hogy az igénylő részére a baleseti táppénz vagy a (4) bekezdésben megállapított ellátás a folyósított táppénz előleg összegnél alacsonyabb összegben jár és az a megállapított ellátás összegébe nem számítható be, az igénylő köteles a különbözetet felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül visszafizetni. §

Üzemi balesetnek nem minősülő sérülés

Nem üzemi baleset az a baleset, amely részben vagy egészben balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy kábítószer általi - igazolt - befolyásoltsága miatt következett be, vagy munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt. §

Az a személy, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult. §

A baleseti járadékra jogosultság feltételei

Baleseti járadékra - 2008. január 1-jétől benyújtott igénybejelentés esetén - az a biztosított jogosult, akinek üzemi baleset következtében 13 százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg, valamint nem részesül a megváltozott munkaképességgel összefüggő öregségi nyugdíjban. Kizáró rendelkezést nem kell alkalmazni, ha az öregségi nyugdíjban részesülő személy üzemi balesete az öregségi nyugdíjkorhatár elérését követően fennálló biztosítási jogviszonya alatt következett be. §

Ha az egészségkárosodás mértéke nem haladja meg a 20 százalékot, akkor legfeljebb két éven át jár a baleseti járadék. Amennyiben a 20 százalékot meghaladja, úgy az egészségkárosodás tartamára időbeli korlátozás nélkül jár a baleseti járadék. § Szintén időbeli korlátozás nélkül jogosult baleseti járadékra az, akinek 20 százalékot meg nem haladó egészségkárosodása szilikózisból vagy azbesztózisból ered. §

A jogosultság kezdete

A jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az igénylő 13 százalékot meghaladó egészségkárosodását megállapították. Ha az igénylő ezen a napon baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő naptól állapítható meg. §

A baleseti járadék összege

A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ.

Az egészségkárosodás fokának megfelelően

  1. 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14-20 százalék,
  2. 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 21-28 százalék,
  3. 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék,
  4. 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékű (de a rehabilitációs járadékra jogosultság vagy a rokkantság mértékét nem éri el).

A járadék összege a baleseti fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset 8, 10, 15, illetőleg 30 százaléka. §

A járadék megállapítása

A baleseti járadékot a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset havi átlaga alapján, a foglalkozási betegség alapján járó járadékot pedig a foglalkozási betegség veszélyének kitett munkakörben (munkahelyen) elért utolsó egyévi kereset havi átlaga alapján állapítják meg. Ha az igénylő a járadék megállapítását megelőző öt éven belül ilyen munkakörben (munkahelyen) egy évnél rövidebb ideig dolgozott, erre az időre kapott kereset havi átlagát veszik alapul. §

A szilikózis vagy azbesztózis alapján járó baleseti járadék megállapításánál a szilikózis vagy azbesztózis veszélyének kitett munkakörben az öt évnél korábban elért keresetet is figyelembe veszik, ha az igénylő az öt éven belül ilyen munkakörben egy évnél rövidebb ideig dolgozott és a kereset így megállapított átlaga kedvezőbb. §

A járadék alapját képező havi átlagkereset megállapításánál főszabályként a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítására vonatkozó rendelkezéseket alkalmazzák úgy, hogy a keresetet nem kell csökkenteni a személyi jövedelemadóval. Amennyiben a járadékot nyugdíjasként elszenvedett üzemi baleset alapján állapítják meg, a havi átlagkereset összegét a nyugdíjasként elért kereset alapján határozzák meg. §

A baleseti járadék módosulása, megszűnése, feléledése

A baleseti fokozat változása esetén a baleseti járadék összegét az új fokozatnak megfelelően módosítják. Megszűnik a járadékra jogosultság, ha az egészségkárosodás már nem haladja meg a 13 százalékot. Ha az egészségkárosodás újból meghaladja a 13 százalékot, a baleseti járadékra jogosultság feléled. §

Az 1. fokozatú baleseti járadék két éves folyósítása után akkor éled fel a járadékra jogosultság, ha az egészségkárosodás utóbb három hónapon keresztül meghaladja a 20 százalékot. Ha az egészségkárosodás ismét 21 százalék alá csökken, a 13 százalékot azonban meghaladja, a járadék ennek az állapotnak a tartamára - legfeljebb két éven át - újból jár. §

A járadék módosításánál, illetve újbóli megállapításánál azt az átlagkeresetet veszik figyelembe, amelynek alapján utoljára megállapították a baleseti járadékot. §