Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Szociális támogatás

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2018. március 8.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A szociális támogatások körében írunk a közgyógyellátásról, a közgyógyellátási igazolvány igénylésének szabályairól. Foglalkozunk még a szociális étkeztetéssel, a gáz- és távhőszolgáltatási támogatással a szociálisan rászorult családok részére, valamint a lakásfenntartási támogatás kérdéseivel.

Cikk:

Közgyógyellátás, közgyógyellátási igazolvány

A közgyógyellátási igazolvány jelentősége
Gyógyszerkeret
Ki jogosult alanyi jogon közgyógyellátásra?
Ki jogosult normatív alapon közgyógyellátásra?
A közgyógyellátási rendszer működtetésével kapcsolatos szabályok
Meddig érvényes a közgyógyellátási igazolvány?
Hogyan lehet felhasználni az egyéni és az eseti gyógyszer keretet?
Hogyan lehet igényelni a közgyógyellátási igazolvány?
Jogorvoslati lehetőségek
Mik a jogosulatlan használat következményei?

A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére - egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához - az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását célzó hozzájárulás. §

Jelenleg két jogcímen kaphat valaki közgyógyellátási igazolványt:

  1. alanyi jogon, és
  2. normatív alapon.

A közgyógyellátási igazolvány jelentősége

A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező ingyen jogosult a társadalombiztosítás által támogatott egyes

  1. gyógyszerekre a megállapított gyógyszerkeret erejéig,
  2. egyes - jogszabályban meghatározott - gyógyászati segédeszközökre, ideértve a
  3. protetikai és fogszabályozó eszközöket is (ideértve ezek javításának költségeit is), valamint
  4. rehabilitáció céljára igénybe vehető gyógyászati ellátásokra (pl. gyógyfürdőben nyújtott fizioterápiás kezelésre). §

A jogosult számára kizárólag személyes szükségletének kielégítéséhez szükséges gyógyító ellátás rendelhető. §

Gyógyszerkeret

A gyógyszerkeret két részből tevődik össze:

  1. a rendszeres gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló egyéni gyógyszerkeretből és
  2. az év közben bármikor jelentkező akut megbetegedés kiadásaihoz kapcsolódó eseti keretből. §

Ki jogosult alanyi jogon közgyógyellátásra?

Közgyógyellátásra alanyi jogon jogosult:

  1. az átmeneti gondozott, a nevelésbe vett kiskorú,
  2. az aktív korúak ellátására jogosult egészségkárosodott személy,
  3. a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott,
  4. a központi szociális segélyben részesülő,
  5. a rokkantsági járadékos,
  6. az, aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül, §
  7. bizonyos, a jogszabályban meghatározott esetekben az, aki valamilyen rokkantsági ellátásban részesül, vagy részesült. §

Ki jogosult normatív alapon közgyógyellátásra?

Kérelemre akkor állapítja meg a kérelmező lakóhelye szerinti járási hivatal a közgyógyellátásra való jogosultságot, ha havi rendszeres gyógyító ellátásának a területileg illetékes, egészségbiztosítási feladatkörében eljáró megyei - ha a fővárosban van a kérelmező lakóhelye, a fővárosi Kormányhivatal (a továbbiakban: egészségbiztosítási szerv) által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10 százalékát meghaladja, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 105 százalékát, egyedül élő esetén 155 százalékát. Az öregségi nyugdíj legkisebb összege jelenleg 28.500 forint. §

A közgyógyellátási rendszer működtetésével kapcsolatos szabályok

A háziorvos kiállít egy igazolást, amely a kérelmező fennálló betegségének kódszámát és az annak gyógyításához szükséges hatóanyagok megnevezését, mennyiségét és adagolását, az alkalmazandó terápiához szükséges gyógyító ellátások megnevezését és mennyiségét tartalmazza. Amennyiben a közgyógyellátást igénylő személyes gondoskodást nyújtó átmeneti vagy bentlakásos intézményben, illetve gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben, nevelőotthonban van, az igazolást az intézmény orvosa állítja ki.

A kérelmező ezt az igazolást kérelméhez csatolja a jövedelemigazolással együtt.

Mind az alanyi jogú, mind a normatív alapú jogosultság megállapítására a kérelmező lakóhelye szerinti járási hivatalok rendelkeznek hatáskörrel. A jogosultsági feltételek megléte esetén elsősorban alanyi, másodsorban normatív alapon lehet a közgyógyellátásra való jogosultságot megállapítani. §

Az eljáró szerv továbbítja az orvosi igazolást a egészségbiztosítási szervnek abban az esetben, ha a jövedelemvizsgálat alapján a kérelmező a jogszabályban előírt jövedelmi feltételeknek megfelel.

Az egészségbiztosítási szerv megvizsgálja az orvos igazolásában foglaltak szakmai megalapozottságát, és megállapítja azok havi költségét. Ez lesz a kérelmező havi "egyéni gyógyszerkerete". A keret havi maximális összegét a költségvetési törvény határozza meg, ez jelenleg 12 ezer forint/hó/jogosult.

Amennyiben az ezer forintot a rendszeres gyógyszerköltség havonta nem éri el, nem állapítható meg "egyéni gyógyszerkeret".

Minden jogosult számára sor kerül "eseti keret" megállapítására is, mely összege jelenleg maximum 6 ezer forint. Az eseti keret összegét szintén az éves költségvetési törvény állapítja meg.

Az eljáró hatóság az egészségbiztosítási szerv szakvéleménye alapján határozatot hoz, melyben megállapítja a közgyógyellátásra való jogosultságot, ennek kezdő időpontját és a gyógyszerkeret összegét (külön az egyéni és az eseti gyógyszerkeretet). A határozatot megküldi a jogosultnak és az egészségbiztosítási szervnek.

Az igazolványt az egészségbiztosítási szerv tölti ki, miután nyilvántartásába felveszi a jogosultat. Az igazolvány postázásáról is az egészségbiztosítási szerv gondoskodik. Lehet azonban kérni, hogy az igazolványt az egészségügyi szerv ne postán küldje meg, hanem azt a jogosultnak vagy meghatalmazottjának személyesen adja át. §, §

Meddig érvényes a közgyógyellátási igazolvány?

Az egyéni gyógyszerkeret és az eseti keret alanyi jogosultság esetén két évre, a normatív jogosultsági ok fennállásakor egy évre kerül megállapításra, és az igazolványt is két, illetve egy évre állítja ki az egészségbiztosítás szerv. A megállapított keretösszeg módosításra kerül, ha a kérelmező esetleges állapotjavulása vagy romlása következtében költsége legalább ezer forinttal emelkedik, vagy növekszik. Ekkor az év közbeni felülvizsgálatra is lehetőség van. §

Hogyan lehet felhasználni az egyéni és az eseti gyógyszer keretet?

A gyógyszerkeret az igazolvány érvényességi ideje alatt használható fel.

Miután az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv nyilvántartásában rögzítette a jogosultat és a keret összegét, a következőképpen adja meg a felhasználási lehetőséget:

  1. Eseti gyógyszerkeret: a teljes összeg felhasználására lehetőség van a jogosultság kezdő időpontjától. Két évre megállapított jogosultság esetén a keret évente, a jogosultság kezdő időpontjával, illetve az attól számított egy év elteltével kell megnyitni.
  2. Egyéni gyógyszerkeret: az éves gyógyszerkeret összege a jogosultság kezdő időpontjától számítva, negyedéves ütemezéssel, egyenlő részletekben használható fel. Amennyiben maradvány összeg van az előző negyedévről, azzal növekszik a következő negyedévre nyitva álló összeg. Ugyanakkor előre a következő negyedéves keretet nem lehet felhasználni. Nem lehet a gyógyszer térítési díját részben a gyógyszerkeretből, részben a jogosult saját költségéből fedezni. Ha a gyógyszer térítési díját az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv által megnyitott negyedéves keret nem fedezi, azt a közgyógyellátott fizeti meg. Ez a szabály nem vonatkozik az év végi maradvány összegre, ebben az esetben a gyógyszer árának különbözetére ez az összeg is felhasználható.

Az aktuálisan rendelkezésre álló keretösszegről a gyógyszertár ad felvilágosítást, a központi adatbázisból nyert adatok alapján. §

Hogyan lehet igényelni a közgyógyellátási igazolvány?

A közgyógyellátásra való jogosultság megállapítására irányuló kérelmet a kérelmező lakóhelye szerint illetékes járási hivatalhoz, települési önkormányzat polgármesteri hivatalához, vagy a közös önkormányzati hivatalhoz, valamint a kormányablaknál lehet benyújtani. A kérelemhez formanyomtatványt kell használni, melyet az önkormányzat ügyfélszolgálati vagy szociális irodáján, ill. a járási hivatalokban lehet beszerezni. A kérelemhez mellékelni kell:

  1. A háziorvos igazolását (az erre rendszeresített formanyomtatványon). Amennyiben azonban csupán az eseti gyógyszerkeret megállapítása iránt nyújtanak be kérelmet, és az egyéni gyógyszerkeret megállapítását nem kérik, nincs szükség az orvosi igazolás csatolására.
  2. Amennyiben alanyi jogon igénylik a közgyógyellátást, annak jogcímét igazoló iratot.
  3. A jövedelemigazolásokat (alanyi közgyógyellátás esetén ezen igazolások nem szükségesek). §

Nevelésbe vett kiskorú részére első ízben a gyámhatóság nevelésbe vételről szóló határozata alapján kerül megállapításra a közgyógyellátásra való jogosultság. Ekkor a gyámhatóság szerzi be a szükséges orvosi igazolást, majd az egy éves jogosultság lejártát követően a kérelmet a gyermekvédelmi gyám nyújtja be, és az igazolások beszerzéséről is ő gondoskodik. §

Jogorvoslati lehetőségek

A határozattal szemben az érdekeltek annak kézhezvételétől számított 15 napon belül élhetnek fellebbezéssel. A fellebbezést a sérelmezett határozatot hozó hatóságnál kell benyújtani. Ez a hatóság a fellebbezést 8 napon belül vagy a kérelemnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti határozatát, vagy az illetékes Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztályához köteles továbbítani.

A törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél jogszabálysértésre hivatkozva kérheti a határozat bírósági felülvizsgálatát. A sérelmezett II. fokú határozat közlésétől számított 30 napon belül lehet a keresetlevelet benyújtani a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz címezve. Ha az ügyfél kicsúszott a 30 napból, az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 15 napon belül - indokolt esetben legkésőbb 3 hónapig - igazolás benyújtása mellett (ha ezt a bíróság megalapozottnak ítéli meg) indíthat keresetet.

Bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha az ügyfél a fellebbezési jogát kimerítette. A keresetlevelet az első fokú határozatot hozó szervnél (Járási hivatal) kell benyújtani, amely azt - az ügy összes iratával együtt - köteles 8 napon belül a II. fokú szervhez (Kormányhivatal) továbbítania. A jogorvoslatok igénybevétele illetékmentes. § § §

Mik a jogosulatlan használat következményei?

Amennyiben a közgyógyellátásra való jogosultságot megállapító hatóság tudomására jut, hogy a közgyógyellátást valaki jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe, a jogosultságot megszüntetik és rendelkeznek a felhasznált gyógyszerkeret visszafizetési kötelezettségről. §