Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Szociális támogatás

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2016. március 10.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A szociális támogatások körében írunk a közgyógyellátásról, a közgyógyellátási igazolvány igénylésének szabályairól. Foglalkozunk még a szociális étkeztetéssel, a gáz- és távhőszolgáltatási támogatással a szociálisan rászorult családok részére, valamint a lakásfenntartási támogatás kérdéseivel.

Cikk:

Lakásfenntartási támogatás

Milyen formái vannak a lakásfenntartási támogatásnak?
A normatív támogatásra való jogosultság feltételei
A normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság és költség
Mit takar a fogyasztási egység fogalma?
Mennyi a normatív lakásfenntartási támogatás folyósításának időtartama és összege?
A kérelem benyújtásának módja
A támogatás folyósítása
A kérelem elutasítása esetén van jogorvoslati lehetőség?
Milyen következményekkel jár a jogosulatlan igénybevett támogatás?

Milyen formái vannak a lakásfenntartási támogatásnak?

A települési önkormányzat jegyzője lakásfenntartási támogatásra való jogosultságot állapíthat meg a szociálisan rászorult háztartások részére, amennyiben a háztartás tagjai által lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásokat (különösen a villanyáram, a víz és gázfogyasztás, a távhőszolgáltatás, a csatornahasználat és szemétszállítás díja, a lakbér vagy albérleti díj, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztése, ill. tüzelőanyag költségei) nehezen vagy egyáltalán nem képesek fedezni, és a jogszabályokban meghatározott jogosultsági feltételeknek megfelelnek. Az erre vonatkozó szabályozást a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: szociális törvény) tartalmazza, azonban a kérelmező lakóhelye szerint illetékes képviselő-testület, az általa megalkotott önkormányzati rendeletben a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeit is meghatározhatja. Ezek a rendelkezések a kérelem benyújtójának, illetve az ellátás jogosultjának lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozhatnak. A lakásfenntartási támogatás két formáját különbözteti meg a törvény:

  1. az ún. normatív lakásfenntartási támogatást és
  2. az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személyek részére megállapított lakásfenntartási támogatást §.

A támogatást elsősorban természetbeni ellátás formájában, és azokhoz a lakásfenntartási kiadások körébe tartozó rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek fizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyeztetik. §; §.

Valamennyi támogatási formára vonatkozó előírás, hogy ugyanarra a lakásra csak egy jogosult részére állapítható meg támogatás, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. A társbérlet, az albérlet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészei külön lakásnak minősülnek. §

A normatív támogatásra való jogosultság feltételei

A normatív lakásfenntartási támogatásra a meghatározott jövedelemszint alatt élő családok nem a tényleges lakásfenntartási kiadásaik alapján jogosultak, hanem a szociális törvényben megállapított, elismert költség figyelembevételével. Ennek megfelelően azok is kaphatnak támogatást, akik nem tudnak megfelelő lakásfenntartási költséget igazolni (a lakás komfortfokozata miatt kisebb a rezsi összege, mert például nincs fűtés vagy villany).

Az jogosult normatív lakásfenntartási támogatásra, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át (2015-ben 71.250 forintot) §, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. §

Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő a szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásra jogosult, viszont egyidejűleg nem kaphat normatív lakásfenntartási támogatást is. Ha előrefizetős gáz vagy áramfogyasztást mérő készülék működik a jogosult lakásában, a támogatást vagy annak egy részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tévő formában kell nyújtani §.

A normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság és költség

  1. ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
  2. ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
  3. ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
  4. ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
  5. ha négy személynél több lakik a háztartásban, 65 nm és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága §.

A normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Ez utóbbit tekintettel az energiaárak várható alakulására, mindig az éves költségvetési törvény határozza meg. §.

Mit takar a fogyasztási egység fogalma?

A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol:

  1. a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0
  2. második nagykorú tagjának arányszáma 0,9
  3. minden további nagykorú tagjának arányszáma 0.8
  4. a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0.8, minden további kiskorú tagjának arányszáma pedig tagonként 0.7.

A szociális törvény további, az arányszámokat növelő tényezőket is tartalmaz (pl. emelt összegű családi pótlék, gyám, nevelőszülő neveli a gyermeket, stb.). [link type="webcompass" target="1993. évi III. tv. 38. § (2a) bek."]

Mennyi a normatív lakásfenntartási támogatás folyósításának időtartama és összege?

A normatív lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani §.

A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege:

az elismert lakásfenntartási költség 30 %-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (vagyis a nyugdíjminimumnak) 50 százalékát (2015-ben 14.250 forint) §;

amennyiben a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem magasabb a fent megjelölnél, a támogatás összege a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének szorzata, de minimum 2500 forint. [link type="webcompass" target="1993. évi III. tv. 38. § (6)-(8) bek."]

Amennyiben a települési önkormányzat él a törvényi felhatalmazással és rendeletet alkot e tárgykőrben, a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettség írhat elő.

Abban az esetben, ha a kérelem elbírálása, illetve a támogatás folyósítása idején a jegyző azt állapítja meg, hogy a rendeletben megállapított feltételeknek nem felel meg a kérelmező, ill. a jogosult, annak teljesítésére őket - megfelelő, de legalább öt napos határidő tűzésével - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - fel kell szólítania. Amennyiben a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesznek eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni. [link type="webcompass" target="1993. évi III. tv. 38. § (9) bek."].

A kérelem fenti okból történő elutasítása, illetve a támogatás megszüntetésének jogkövetkezményei

Abban az esetben, ha a lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a jegyző a lakókörnyezet nem megfelelő módon való rendben tartása okán utasítja el, vagy a megállapított lakásfenntartási támogatást ez okból megszünteti, ugyanazon lakásra vonatkozóan

a döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet, valamint

a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül benyújtott kérelem esetén a normatív lakásfenntartási támogatás kizárólag természetbeni szociális ellátás formájában nyújtható. [link type="webcompass" target="1993. évi III. tv. 38. § (10) bek."].

A kérelem benyújtásának módja

A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerint illetékes önkormányzat polgármesteri hivatalában (a városokban a szociális irodán) kell benyújtani a helyszínen ingyenesen beszerezhető nyomtatványon, amelynek pontos tartalmát 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet határozza meg.

A lakásfenntartási támogatás iránti kérelem benyújtása nem jár illetékfizetési kötelezettséggel, sőt, az egész eljárás költségmentes.

Annak, aki adósságkezelési szolgáltatásban részesül, külön nem kell kérelmeznie a lakásfenntartási támogatás megállapítását. Amennyiben az adósságkezelési szolgáltatás megszűnése miatt megszűnik a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság is, a jegyző hivatalból megvizsgálja, hogy normatív alapon meg lehet-e állapítani továbbra is a lakásfenntartásra való jogosultságot. §

A támogatás folyósítása

Amennyiben a kérelmet megalapozottnak ítéli meg a jegyző , a lakásfenntartási támogatás összegét havonta utalja át a határozatban megjelölt szolgáltatóhoz, pénzintézethez. A kérelmező csak ritka esetben kapja meg készpénzben a támogatást, egyébként közvetlenül nem jut hozzá az összeghez (ezzel kívánják biztosítani, hogy a jogosult tényleg a lakás költségeinek fedezésre fordítsa a támogatást). Amennyiben pedig előfizetős gáz vagy áramfogyasztás mérő készülék működik a lakásban, a támogatás egészét vagy egy részét a készülék működtetését lehetővé tévő formában fogják nyújtani. §

A kérelem elutasítása esetén van jogorvoslati lehetőség?

A kérelmező a lakásfenntartási támogatással kapcsolatos határozattal szemben a közléstől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet, amelyet a kérelmező lakóhelye szerint illetékes megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalához kell címezni, de a sérelmezett határozatot hozó jegyzőnél kell benyújtani. §

Ha az ügyfél kicsúszott a 15 napból, az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 8 napon belül - indokolt esetben legkésőbb 6 hónapig - igazolás benyújtása mellett élhet jogorvoslati jogával. Az igazolás mellé a fellebbezést is csatolni kell. §

A határozatban foglaltakat fellebbezésre tekintet nélkül teljesíteni kell abban az esetben, ha a fellebbezésben csak a megállapított pénzösszeget vitatják (esetleg kevésnek tartják) §.

Milyen következményekkel jár a jogosulatlan igénybevett támogatás?

Aki a lakásfenntartási támogatást jogosulatlanul és rosszhiszeműen veszi igénybe (a támogatás elnyerése érdekében hamis adatokat jelöl meg, vagy az általa ismert hibás adatokról nem tájékoztatja a kérelmet elbíráló szervet), köteles azt az elrendeléskor érvényes jegybanki alapkamatokkal együtt visszafizetni §.

median