Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

A kormanyablak.hu honlap tervezett karbantartás miatt 2019. november 21. 22 órától 24 óráig nem lesz elérhető.

Kérjük a fentiek figyelembevételét az elektronikus ügyintézés során!

Szíves megértését köszönjük.

NISZ Zrt.

 

MORZSÁK

TARTALOM:Dohányzással kapcsolatos szabályok

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2017. május 4.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Tájékoztatást adunk a dohánytermékek fogyasztására, a dohányzóhelyek kijelölésére, és a dohánytermékek forgalmazására vonatkozó hatályos szabályokról.

Cikk:

Válasszon ügyleírást:

Dohányzás szabályozása

I. A dohánytermékek fogyasztásáról és a dohányzóhelyekről
Kijelölt dohányzóhellyel ellátott területek
Dohányzóhely kijelölési tilalommal érintett területek
A dohányzási tilalom alóli kivételek
A dohányzóhely kijelölésének feltételei
A dohányzóhely kijelölésének szabályai
Az üzemben tartó által kijelölt dohányzóhely
Az üzemben tartó által nemdohányzóvá nyilvánított területek
A nemdohányzóvá nyilvánított munkahely
A dohánytermékek fogyasztására vonatkozó tilalmak megszegése
Bírság kiszabására irányuló eljárás
II. A dohánytermékek forgalmazásáról
Az árusítás szabályai
A csomagolás kötelező elemei
A forgalmazásra vonatkozó tilalmak, kötelezettségek megszegése
III. Az elektronikus cigarettára vonatkozó szabályok

A cikk első felében megismerhetjük azokat a területeket, ahol csak a kijelölt dohányzóhelyen lehet rágyújtani. Megtudhatjuk, hogy a kijelölésre mikor van lehetőség, és milyen konkrét szabályokat kell ennek során betartani. Felsoroljuk a kivételeket, azokat a területeket, ahol egyáltalán nem jelölhető ki dohányzásra alkalmas hely, illetve azokat a helyszíneket, ahol kijelölés hiányában is rá lehet gyújtani, illetve megtudhatjuk még azt is, hogy a jogszabálysértők milyen intézkedésre, büntetésre számíthatnak, és hogyan zajlik a bírság kiszabására irányuló eljárás. A cikk második feléből a dohányáru forgalmazására vonatkozó szabályokat ismerhetjük meg, például, hogy hol, illetve kinek nem lehet dohányterméket árusítani, illetve a dohányáru csomagolásának milyen jogszabályi feltételeknek kell megfelelni.

I. A dohánytermékek fogyasztásáról és a dohányzóhelyekről

A parlament a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény megalkotásakor egyensúlyt akart teremteni a passzív dohányosok védelme - különös tekintettel az életkoruk, vagy egészségi állapotuk következtében fokozott mértékben veszélyeztetettekre -, illetve a dohányzók jogainak tiszteletben tartása között.

Dohánytermék fogyasztható termék, amely akár csak részben is - géntechnológiával módosított vagy módosítatlan formában - dohányt tartalmaz. §

Bizonyos intézményekben, helyeken nem lehet dohányozni, ha a dohányzás számára nincs külön helyiség kijelölve.

Kijelölt dohányzóhellyel ellátott területek

Csak a kijelölt helyeken szabad rágyújtani §:

  1. közforgalmú intézménynek a szolgáltatást igénybe vevők számára nyitva álló helyiségeiben - a törvény értelmében közforgalmú intézménynek az érintettek számára közfeladatot, illetőleg közérdekű vagy egyéb szolgáltatást, ellátást végző természetes vagy jogi személynek, illetőleg jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak a szolgáltatás, illetve az azzal összefüggő tevékenység biztosítására szolgáló létesítménye vagy egyéb eszköze minősül, függetlenül attól, hogy az oda történő belépés a nyilvánosság számára teljesen szabad vagy valamely feltétel teljesítéséhez kötött. §
  2. tömegközlekedési eszközön,
  3. munkahelyen,
  4. a közterületnek minősülő a gyalogosforgalom számára nyitva álló aluljárókban és egyéb, zárt légterű közforgalmú közlekedő összekötő terekben, valamint közterületi játszótereken, továbbá a játszóterek külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül,
  5. közterületnek minősülő a közforgalmú vasúti szolgáltatás nyújtására szolgáló vasúti üzemi létesítmények és a vasúti pálya tartozékainak személyforgalom számára megnyitott területein, közösségi közlekedési eszköz igénybevételének céljából létesített, illetve erre kijelölt megállóban, várakozó helyen, illetőleg helyiségben, valamint nyílt légterű megálló, várakozó hely esetén annak külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül, azzal, hogy ha a dohányzási korlátozás alá tartozó terület külső határvonala nem állapítható meg egyértelműen, akkor a dohányzás a megállót vagy várakozó helyet kijelölő táblától vagy más jelzéstől számított 5 méteres sugarú körnek megfelelő körzetben tilos,
  6. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § f) pontja szerinti egészségügyi szolgáltató (a tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására és az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély alapján jogosult egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet) közforgalom számára nyitva álló bejáratától számított 10 méteren belül.

Dohányzóhely kijelölési tilalommal érintett területek

Nem jelölhető ki dohányzóhely:

  1. közforgalmú intézmények zárt légterű helyiségeiben,
  2. munkahelyek zárt légterű helyiségeiben,
  3. helyi közforgalomban közlekedő közösségi közlekedési eszközön, helyiérdekű vasúton, menetrend alapján belföldi helyközi közforgalomban közlekedő autóbuszon,
  4. valamint menetrend szerint közlekedő személyszállító vonaton. §

A törvény alkalmazása során zárt légterű helyiség a műszaki megoldással környezetétől fizikailag lehatárolt létesítmény, eszköz, amelynek a külső környezetből történő folyamatos légcseréje nem, vagy egy oldalának egészét vagy tetejének legfeljebb 1/2-ét kitevő nyílásokkal, nyílászárókkal, vagy mesterséges szellőztető berendezés útján biztosított. §

A nyílt légtérben sem jelölhető ki dohányzóhely továbbá

  1. köznevelési intézményben,
  2. gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben. §

A helyi önkormányzat rendeletben egyéb közterületet is nemdohányzó közterületnek nyilváníthat. §

Egészségügyi szolgáltatónál nyílt légtérben csak az egészségügyi szolgáltató területén belül, az egészségügyi szolgáltatást igénybevevők szokásos vagy szükségszerű útvonalától megfelelően elkülönülő, az útvonaltól legalább 10 méter távolságon kívül lehet dohányzóhelyet kialakítani. §

A dohányzási tilalom alóli kivételek

A dohányzás tilalma alól bizonyos esetek kivételt képeznek. Így dohányzóhely kijelölése nélkül is lehet dohányozni szállásszolgáltatást nyújtó intézmények kifejezetten dohányzóként kiadott és ekként megjelölt, zárt légterű szobáiban, feltéve, hogy a dohányzást az e törvényben foglalt más rendelkezés vagy tűzvédelmi előírás egyébként nem tiltja. link: type="webcompass" target="1999. évi XLII. tv. 2. § (3) bek."]

Zárt légterű dohányzóhely is kijelölhető

  1. szálláshelynek minősülő, szállodaként üzemeltetett közforgalmú intézményben, amennyiben a zárt légterű dohányzóhely 2011. május 9-e előtt már működött, és az később engedélyeztetésre került,
  2. büntetés-végrehajtási intézményekben a fogvatartottak - köztük a kóros elmeállapotúak - számára,
  3. pszichiátriai intézetben a pszichiátriai betegek számára,
  4. a munkavállalók részére, ahol a munkahelyi klíma zárttéri munkahelyen a külön jogszabályban meghatározott korrigált effektív hőmérséklet a 24 °C-ot meghaladja,
  5. azon munkavállalók részére a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, a tűz- és robbanásveszélyes, valamint a tűzveszélyes munkahelyeken, létesítményekben, ahol a nyílt légtérben a munka törvénykönyvében biztosított munkaközi szünettel, a tűzvédelmi szabályokkal, és a folytatott tevékenység jellegével összeegyeztethető dohányzóhelyet nem, vagy csak az élet- és vagyonbiztonságot, valamint a nemzetgazdasági érdekeket jelentősen veszélyeztetve lehetne kijelölni. §

A dohányzóhely kijelölésének feltételei

Ha zárt légterű dohányzóhely kerül kijelölésre, a dohányzóhely nemdohányzó helyiséggel azonos helyiségben nem jelölhető ki. Zárt légterű dohányzóhely esetén a megfelelő légcsere feltételeit nyílászáró szerkezetekkel vagy egyéb műszaki berendezés felszerelésével biztosítani kell úgy, hogy dohányfüst a nemdohányzó helyiségekbe ne juthasson be.

A dohányzóhelyek légtechnikai elkülönítése abban az esetben megfelelő, ha a helyiségben legalább

  1. a friss levegő befúvását, illetve az elhasznált levegő elszívását biztosító mechanikus szellőztetőberendezés működik, és
  2. a dohányzóhelyek kijelölését, valamint a helyiség légöblítését úgy alakították ki, hogy a dohányfüst a keletkezése helyétől közvetlenül az elszívócsatornába áramlik anélkül, hogy a nemdohányzó helyek az áramlás irányába esnének. §

A kijelölt dohányzóhelyek megfelelőségét az egészségügyi államigazgatási szerv, illetve tűzvédelmi szempontból a tűzvédelmi hatóság jogosult rendszeresen ellenőrizni. §

A dohányzási korlátozással és az elektronikus cigaretta, valamint a dohányzást imitáló elektronikus eszköz használatának korlátozásával érintett, valamint a dohányzásra, elektronikus cigaretta és dohányzást imitáló elektronikus cigaretta használatára kijelölt helyeket, helyiségeket és közterületeket felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával - tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal - szembetűnő módon meg kell jelölni. §

A dohányzóhely kijelölésének szabályai

A közforgalmú intézménynek a szolgáltatást igénybe vevők számára nyitva álló zárt légterű helyiségeiben, illetve a munkahelyeken dohányzásra az e törvényben foglaltaknak, valamint a tűzvédelmi szabályoknak megfelelő, nem zárt légterű helyet kell kijelölni és fenntartani. Dohányzóhely a közforgalmú intézmény bejáratától számított 5 méteres távolságon belül nem jelölhető ki, kivéve a szórakoztató, vendéglátó szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmények esetében. A szórakoztató, vendéglátó szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmények esetében a dohányzóhelyet a bejárattól számított 5 méteres távolságon belül abban az esetben lehet kijelölni, ha az intézmény területén a nyílt légterű dohányzóhely kijelölésének feltételei a bejárattól számított 5 méteres távolságon kívül nem állnak fenn. Ahol a törvény a nyílt légtérben történő dohányzást tiltja, ott e rendelkezés nem alkalmazható, tehát ott dohányzóhely nem jelölhető. Ahol azonban a törvény a dohányzóhely kijelölése nélkül is lehetővé teszi a dohányzást, ott dohányzóhely kijelölése nélkül is lehet dohányozni. Ahol pedig a törvény értelmében zárt légtérben is kijelölhető dohányzóhely, ott a fenti rendelkezés akként alkalmazandó, hogy nem csak zárt légtérben van lehetőség dohányzóhely kijelölésére. §

A közforgalmú intézmények esetében a fenti rendelkezést akként kell alkalmazni, hogy helyiségen kívüli dohányzóhely nem zárt légtérben is csak úgy jelölhető ki, ha a dohányzóhely az egészségügyi szolgáltatást igénybevevők szokásos vagy szükségszerű útvonalától megfelelően elkülönül. §

Az üzemben tartó által kijelölt dohányzóhely

A közforgalmú, valamint a magánforgalomban közlekedő közösségi közlekedési eszközökön a dohányzóhely kijelöléséről az üzembentartó dönt. A kijelölés tűzvédelmi szabályokat vagy közlekedésbiztonsági érdeket nem sérthet. §

Az üzemben tartó által nemdohányzóvá nyilvánított területek

Szórakoztató, vendéglátó-ipari szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmény üzemeltetőjének is lehetősége van arra, hogy az intézményt nemdohányzó intézménnyé nyilvánítsa. Ebben az esetben az intézményben dohányzóhely kijelölése nem zárt légtérben sem kötelező. A nemdohányzó intézménnyé minősítés tényét jól látható és egyértelmű felirat és jelzés alkalmazásával az intézménynek a közforgalom számára nyitva álló bejáratnál, valamint a vendégforgalom által igénybe vett valamennyi helyiségben fel kell tüntetni. §

A dohányzóhelyek kijelöléséről és az ehhez kapcsolódó szabályok a közforgalmú intézmény belső szabályzatában meghatározott személy, ennek hiányában az intézmény vezetője, üzemeltetője, a rendezvény szervezője, a közösségi közlekedési eszköz üzembentartója, a közoktatási intézmény vezetője, illetőleg a munkáltató gondoskodik. §

A nemdohányzóvá nyilvánított munkahely

A munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a munkahelyet - külön telephely esetén telephelyenként - nemdohányzó munkahellyé nyilváníthatja. Ebben az esetben a munkáltató kizárólagos rendelkezése alatt álló létesítményekben, illetve helyiségekben dohányzóhelyet kijelölni nem lehet. A nemdohányzó munkahellyé minősítés tényét jól látható és egyértelmű felirat vagy jelzés alkalmazásával, a munkahelynek a személyforgalom számára nyitva álló valamennyi bejáratánál, valamint a nem kizárólag a munkavállalók által igénybe vett valamennyi helyiségben vagy az ezekhez vezető közlekedőfolyosókon - valamennyi igénybevevő által jól látható módon - fel kell tüntetni. Azon munkahelyek esetében, ahol dohányzóhely kijelölése alapján tilos, illetve ahol dohányzóhely kijelölése nem kötelező, ez a rendelkezés nem alkalmazható.

A nemdohányzó munkahellyé nyilvánításról szóló döntés

  1. kollektív szerződéssel rendelkező munkáltatónál a kollektív szerződésben,
  2. egyéb esetben a munkáltatónál a munkavállalók kezdeményezésére vagy ezek egyetértésével

hozható meg.

A munkavállalók részéről kezdeményezésre jogosult a kollektív szerződés megkötésére jogosult szakszervezet, ennek hiányában a munkáltatónál - telephelyen történő munkavégzés esetén az adott telephelyen - a megállapodás megkötésekor foglalkoztatott munkavállalók legalább 50%-a. A munkáltató kezdeményezése esetén a munkavállalói egyetértésre a kezdeményezési jog szabályai irányadóak. A munkavállalók kezdeményezését a munkáltató köteles figyelembe venni. Ebben az esetben a munkahelyet, illetve telephelyet 30 napon belül nemdohányzóvá kell nyilvánítani.

A nemdohányzóvá nyilvánított munkahelyen fenti szabályok megfelelő alkalmazásával lehet dohányzóhely kijelölését kezdeményezni. §

A dohánytermékek fogyasztására vonatkozó tilalmak megszegése

A közforgalmú intézmény feladatkörében eljáró, valamint a tömegközlekedési eszköz működtetésében hivatásszerűen közreműködő személy (a továbbiakban együtt: rendelkezésre jogosult) a dohányzásra vonatkozó korlátozást megsértőt a jogsértés haladéktalan befejezésére köteles felhívni. A felhívás eredménytelensége esetén a rendelkezésre jogosult az érintett személyt felszólítja, hogy a közforgalmú intézményt, illetve a tömegközlekedési eszközt hagyja el, illetőleg kezdeményezi az egészségvédelmi és/vagy fogyasztóvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás lefolytatását. §

Az egészségvédelmi bírság összege

  1. a dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése esetén legalább 20 000, legfeljebb 50 000 Ft;
  2. a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése, valamint a dohányzást érintő tilalmak, korlátozások megtartására vonatkozó ellenőrzési kötelezettség elmulasztása esetén, továbbá a dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeken, helyiségekben, valamint közterületeken nem, vagy nem megfelelő felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazása esetén, illetve annak nem szembetűnő módon történő megjelölése esetén
    • legalább 100 000 Ft, legfeljebb 250 000 Ft az ezen kötelezettségek betartásáért felelős személy tekintetében, illetve
    • legalább 1 000 000, legfeljebb 2 500 000 Ft az intézmény, szervezet, üzemeltető vagy gazdasági társaság tekintetében. §

A kiszabott egészségvédelmi bírság összegét úgy kell meghatározni, hogy az igazodjék a cselekmény súlyához és az elkövető személyi körülményeihez. Az eljáró hatóság a (dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése esetén - a fent meghatározott összeghatártól eltérően - a törvénysértőt 30 000 Ft-ig terjedő helyszínen kiszabott egészségvédelmi bírsággal sújthatja. A helyszínen kiszabott bírság 30 napon belül történő meg nem fizetése esetén a fenti bírság összeget kell kiszabni. §

A rendelkezésre jogosult személy felhívására - az eljáró intézkedési jogosultságának igazolását követően - az érintett személy személyazonosságát hitelt érdemlően köteles igazolni. §

A közoktatási intézménynek a dohányzási tilalmat - a tanulói jogviszonyból származó kötelezettség teljesítése vagy az azzal összefüggő bármely tevékenység során a közoktatási intézmény, vagy annak feladatkörében működő más intézmény területén - megsértő, 14. életévét betöltött tanulójával szemben a rendelkezésre jogosult személy kezdeményezi a külön jogszabály szerinti fegyelmi eljárás lefolytatását. §

A dohányzóhely kijelölésével összefüggő korlátozást, illetve kötelezettséget megszegő természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet szintén egészségvédelmi bírság megfizetésére kötelezhető. §

A természetes személyek közül csak az kötelezhető egészségvédelmi bírság megfizetésére, aki a cselekmény elkövetésekor 14. életévét betöltötte. §

Bírság kiszabására irányuló eljárás

Fontos tudni, hogy az egészségvédelmi bírság kizárólag az eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak a magatartásról való tudomásszerzését követő 6 hónapon belül alkalmazható. A jogsértő magatartás tanúsításától számított 1 éven túl egészségvédelmi bírság nem szabható ki, kivéve, ha a magatartás jogsértő állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülési idő a jogsértő állapot megszűnésének napján kezdődik. §

A jogerős határozattal megállapított egészségvédelmi bírságot, valamint a dohánytermékek forgalmazásával összefüggő, e törvényben foglalt tilalmat, korlátozást megszegővel szemben jogerősen alkalmazott fogyasztóvédelmi bírságot, valamint a helyszíni bírságot az egészségügyi államigazgatási szerv számlájára kell befizetni. §

Az egészségvédelmi bírság kiszabása nem érinti a jogsértésnek megfelelő, külön jogszabály szerinti jogkövetkezmények alkalmazhatóságát. §

II. A dohánytermékek forgalmazásáról

Az árusítás szabályai

Dohánytermék kiskereskedelmére, valamint elektronikus cigaretta, utántöltő flakon és dohányzást imitáló elektronikus eszköz kiskereskedelmére irányuló tevékenység nem végezhető közoktatási intézményben, személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményben, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben, valamint egészségügyi intézményben. § Tilos tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére dohányterméket értékesíteni, illetve kiszolgálni. Az ezen korlátozás érvényesítése érdekében a vállalkozás vagy annak képviselője kétség esetén felhívja a fogyasztót életkorának hitelt érdemlő igazolására. Az életkor megfelelő igazolásának hiányában a termék értékesítését, illetve kiszolgálását meg kell tagadni. §

A dohánytermék árumintaként nem forgalmazható §, árusítása automatából nem megengedett. §

A csomagolás kötelező elemei

Dohányzásra szánt dohányterméket forgalomba hozni csak abban az esetben lehet, ha annak minden csomagolási egysége és minden gyűjtőcsomagja - szembetűnően, kontrasztos háttérben, jól olvashatóan, eltávolíthatatlan nyomtatással, letörölhetetlenül, magyar nyelven - egyaránt tartalmazza

  1. egyik oldalsó felületén, az oldal legalább 50%-át kitevő felületen az "A dohányzás halált okoz - szokjon le most!" általános figyelmeztetést - ezt az általános figyelmeztetést a dohányterméket árusító üzlethelyiségben, illetve mozgó árusító hely kiszolgáló terében is el kell helyezni, szövegét ki kell egészíteni a "Segítség a leszokáshoz: 06 40 200 493, www.leteszemacigit.hu" felirattal úgy, hogy a kibővített figyelmeztetés legkisebb felülete 420 × 594 mm legyen,
  2. másik oldalsó felületén, az oldal legalább 50%-át kitevő felületen az "A dohányfüst több mint 70 rákkeltő anyagot tartalmaz." tájékoztatást, és
  3. mindkét főoldalán, az oldal legalább 65%-át kitevő felületen az 5. mellékletben meghatározott lehetőségek közül a gyártó által választható kombinált egészségvédő figyelmeztetést.

Az egészségvédő figyelmeztetések semmilyen módon nem takarhatják el, illetve nem szakíthatják meg az adójegyeket, árcédulákat, az árukövetésre és nyomon követésre szolgáló jeleket vagy biztonsági elemeket a csomagolási egységeken.

Az egészségvédő figyelmeztetések nyomtatásának eltávolíthatatlannak, törölhetetlennek kell lennie a csomagolási egységeken és minden gyűjtőcsomagon, ideértve azt is, hogy azokat részben vagy egészen semmilyen formában nem takarhatja el, illetve nem zavarhatja meg semmilyen adójegy, árcédula, biztonsági elem, csomagolóanyag, tasak, doboz vagy egyéb eszköz, amikor a dohánytermék forgalomba kerül. A cigarettától, valamint a cigarettadohánytól eltérő dohánytermékeken a feliratok és az egészségvédő figyelmeztetések a csomagra eltávolíthatatlanul rögzített matricán is elhelyezhetők.

Az egészségvédő figyelmeztetéseknek a csomagon vagy gyűjtőcsomagon a számukra fenntartott teljes felületet el kell foglalniuk, és azokhoz nem lehet megjegyzést fűzni, azokat átfogalmazni vagy azokra bármely formában hivatkozni.

Az egészségvédő figyelmeztetésnek a csomagolási egység kinyitásakor érintetlennek kell maradnia, kivéve a felpattintható vagy felhajtható (flip-top) fedelű dobozok esetében, amelyeken az egészségvédő figyelmeztetés a kinyitáskor megbontható ugyan, de csak oly módon, hogy a szöveg, a képek és a leszokással kapcsolatos információk grafikai egységessége és láthatósága megmaradjon.

Az általános figyelmeztetést és a tájékoztatást fehér alapon, fekete színű, félkövér, Helvetica bold betűtípussal kell nyomtatni. A feliratot kisbetűvel kell szedni, kivéve a szöveg kezdőbetűjét, és azt az esetet, amikor a nagybetű használatát nyelvtani szabály követeli meg.

Az egészségvédő figyelmeztetést 1 milliméter vastagságú fekete szegéllyel kell körülvenni az annak fenntartott felületen belül. A szegély semmilyen módon nem zavarhatja az egészségvédő figyelmeztetések szövegét. Az általános figyelmeztetést és a tájékoztatást a nyomtatására fenntartott területen középre zárva, míg a szöveges figyelmeztetést és a kombinált egészségvédő figyelmeztetést a csomag felső szélével párhuzamosan kell elhelyezni. Az általános figyelmeztetést és tájékoztatást - a fogyasztási dohányok tasakjai kivételével - a téglatest alakú csomagokon és minden gyűjtőcsomagon a csomagolási egység vagy gyűjtőcsomag oldalsó szélével párhuzamosan kell elhelyezni. Olyan betűméretet kell alkalmazni, amely biztosítja, hogy az egészségvédő figyelmeztetés szövege a rendelkezésre álló felület lehető legnagyobb hányadát foglalja el.

A cigarettacsomagok és a cigarettadohányt tartalmazó gyűjtőcsomagok esetében az általános figyelmeztetést a csomagolások egyik oldalsó felületének alsó részén, a tájékoztatást a másik oldalsó felület alsó részén kell feltüntetni. A cigarettacsomagok csomagolási egysége, valamint a gyűjtőcsomagok esetében az általános figyelmeztetés és tájékoztatás szélességének legalább 20 mm-nek kell lennie, amelyet a csomagolási egység oldalsó felületének hosszabbik szélével párhuzamosan kell elhelyezni.

A csapófedeles, oldalpántos doboz formájú csomagok esetében, amelyeknél az oldalsó felület két részre nyílik a csomag kinyitásakor, az általános figyelmeztetést és a tájékoztatást teljes egészében a két részre nyíló felület nagyobbik felén kell feltüntetni. Az általános figyelmeztetést a felső felületnek a doboz kinyitásakor látható belsején is fel kell tüntetni. Az ilyen típusú csomag oldalsó felületének legalább 16 mm magasnak kell lennie.

A cigarettadohány esetében az általános figyelmeztetést és a tájékoztatást a 2015/1735 bizottsági végrehajtási határozat szerint azokon a felületeken kell feltüntetni, amelyekkel biztosítható, hogy az egészségvédő figyelmeztetés teljes egészében látható legyen.

Az egészségvédő figyelmeztetések méretét a csomag zárt állapotában az adott felület alapján kell kiszámítani. §

A forgalmazásra vonatkozó tilalmak, kötelezettségek megszegése

Egészségvédelmi bírság megfizetésére köteles a közforgalmú intézmény belső szabályzatában meghatározott személy, a rendezvény szervezője, a tömegközlekedési eszköz üzemben tartója, a közoktatási intézmény vezetője, illetőleg a munkáltató is, aki a dohányzásra, illetőleg a dohánytermékek forgalmazására vonatkozó, törvényben foglalt tilalmak, korlátozások betartását feladatkörében nem érvényesíti. §

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: 1997. évi CLV. tv.) szerint a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, az eset összes körülményeinek - így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny - figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával többek között az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg:

  1. a jogsértés megállapításától számított legfeljebb egy évig megtilthatja a dohánytermék forgalmazását, e rendelkezések ismételt megsértése esetén pedig elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet legfeljebb harminc nap időtartamra történő ideiglenes bezárását, illetve
  2. fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. §

Az ellen, aki a dohányzás forgalmazására, dohányzóhely kijelölésére vonatkozó törvénybe ütköző tevékenysége a lakosság széles körét érinti vagy jelentős népegészségügyi érdeksérelmet okoz, az egészségügyi államigazgatási szerv, az egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó civil szervezet vagy az ügyész pert indíthat a lakosság széles körének védelme, illetőleg a jelentős népegészségügyi érdeksérelem kiküszöbölése érdekében. Ilyen per akkor is indítható, ha a sérelmet szenvedettek személye nem állapítható meg. A kereset a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül nyújtható be.

A bíróság az ítéletben feljogosíthatja az igény érvényesítőjét, hogy a jogsértő költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye. §

III. Az elektronikus cigarettára vonatkozó szabályok

A gyógyszerekre és az orvostechnikai eszközökre vonatkozó szabályozás sérelme nélkül, elektronikus cigaretta akkor hozható forgalomba és akkor forgalmazható, ha megfelel a 39/2013. (II. 14.) Korm. rendeletben meghatározott követelményeknek. §

Elektronikus cigaretták és utántöltő flakonok gyártói és importőrei a forgalomba hozatal előtt hat hónappal bejelentést tesznek az egészségügyi államigazgatási szervnek minden olyan termékről, amelyet forgalomba kívánnak hozni.

A bejelentést elektronikusan, a 39/2013. (II. 14.) Korm. rendeletben meghatározott adattartalommal kell benyújtani.

Az elektronikus cigarettát vagy az utántöltő flakont érintő minden olyan változást be kell jelenteni, amely a termék e törvény vagy a 39/2013. (II. 14.) Korm. rendeletben meghatározott műszaki jellemzőit érinti.

Bejelentés esetén a bejelentésre kötelezettnek igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie az egészségügyi államigazgatási szerv részére. §

Az információs társadalmi szolgáltatás keretében, a sajtóban és más nyomtatott kiadványokban tilos minden olyan, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) szerinti kereskedelmi közlemény, amelynek célja, illetve közvetlen vagy közvetett hatása az elektronikus cigaretták és az utántöltő flakonok népszerűsítése. Ez a tilalom nem vonatkozik azokra a kiadványokra, amelyek kizárólag az elektronikus cigaretták és az utántöltő flakonok kereskedelmének szakmai képviselői részére szólnak, továbbá a harmadik országokban nyomtatott és publikált kiadványokra, ha azok nem az uniós piacra készülnek.

Tilos minden olyan, a rádióban elhangzó, az Mttv. szerinti kereskedelmi közlemény, amelynek célja, illetve közvetlen vagy közvetett hatása az elektronikus cigaretták és az utántöltő flakonok népszerűsítése.

Tilos a rádiós médiaszolgáltatásokhoz nyújtott, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Reklám tv.) szerinti szponzorálás, amelynek célja, illetve közvetlen vagy közvetett hatása az elektronikus cigaretták és az utántöltő flakonok népszerűsítése.

Tilos a rendezvényekhez és tevékenységekhez, valamint az egyes személyek részére nyújtott, a Reklám tv. szerinti szponzorálás, amelynek célja, illetve közvetlen vagy közvetett hatása az elektronikus cigaretták és az utántöltő flakonok népszerűsítése, ha a rendezvény vagy a tevékenység több tagállamot érint, több tagállamban zajlik vagy határokon átnyúló hatással bír.

Az elektronikus cigaretták és az utántöltő flakonok tekintetében tilos az Mttv. hatálya alá tartozó audiovizuális kereskedelmi közlemény közzététele.

Tilos az elektronikus cigaretta vagy az utántöltő flakon márkanevével megegyező vagy márkanevére utaló egyéb termékek reklámozása, amelyek közvetett vagy közvetlen hatással lehetnek ezek forgalmazására.

Az előző rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a Reklám tv.-ben meghatározott szabályok szerint. §

Az elektronikus cigaretta és az utántöltő flakon távértékesítése tilos. §

Ha az egészségügyi államigazgatási szerv tudomást szerez róla vagy megbizonyosodik arról, hogy egy adott elektronikus cigaretta vagy utántöltő flakon, vagy egy adott típusú elektronikus cigaretta vagy utántöltő flakon nem felel meg a forgalomba hozatalra vonatkozó, kormányrendeletben meghatározott feltételeknek, és így súlyosan veszélyeztetheti az emberi egészséget, az eset súlyosságától függően az alábbi intézkedést hozhatja:

  1. felfüggeszti az érintett termék forgalmazását és határidő tűzésével felszólítja a gyártót vagy az importálót a termék biztonságosságát alátámasztó adatok benyújtására,
  2. ha az előző pont szerinti adatszolgáltatástól nem várható a termék biztonságos voltának bizonyítása, vagy az előző pont alapján szabott határidő eredménytelenül telik el, a termék forgalmazását megtiltja.

Ha az elektronikus cigaretta és utántöltő flakon gyártó és importáló az e törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott bejelentési, adatszolgáltatási vagy tájékoztatásadási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy az elektronikus cigarettát és utántöltő flakont e törvény rendelkezései megsértésével hozza forgalomba, az egészségügyi államigazgatási szerv a jogsértés súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására tekintettel legfeljebb 50 millió forint értékű bírságot szabhat ki.

A forgalmazást megtiltó intézkedésről az egészségügyi államigazgatási szerv tájékoztatja az Európai Bizottságot. §

A dohánytermékek fogyasztásának alapvető szabályaira vonatkozó rendelkezéseket az elektronikus cigaretta és a dohányzást imitáló elektronikus eszköz használatára is alkalmazni kell. §