Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Gyermekekkel kapcsolatos nem rendszeres támogatások

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2018. július 3.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A gyermekvédelem elsődleges szempontja, hogy a gyermek minden olyan támogatást (mind szellemi, erkölcsi, mind pedig anyagi oldalon) megkapjon, amely egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen. Itt tárgyaljuk a kiegészítő és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, az anyasági támogatás folyósításának feltételeit, valamint bemutatjuk a Babakötvényt.

Cikk:

Anyasági támogatás

Kik jogosultak az anyasági támogatásra?
Az anyasági támogatás igénylésének folyamata
Az igénybejelentéshez szükséges iratok
Az anyasági támogatás összege
Jogorvoslati lehetőség
Milyen következménnyel jár, ha jogalap nélkül veszik igénybe az anyasági támogatást?

A családtámogatási ellátások - köztük az anyasági támogatás - célja, hogy csökkentsék a családok gyermekneveléssel együtt járó anyagi terheit, és ezzel elősegítsék a családok szociális biztonságát, továbbá hozzájáruljanak a gyermekek egészséges harmonikus fejlődéséhez, testi, szellemi, erkölcsi gyarapodásához.

Az anyasági támogatás a fenti célok megvalósulása érdekében olyan családtámogatási ellátási forma, amely más szociális alapon igénybe vehető ellátási formák igénylése során nem minősül jövedelemnek. §

Kik jogosultak az anyasági támogatásra?

A családok támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Cst.) hatálya - ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - kiterjed

  1. a Magyarország területén élő
    • magyar állampolgárra,
    • bevándorolt vagy letelepedett jogállású, továbbá a magyar hatóság által menekültként, oltalmazottként vagy hontalanként elismert személyekre,
    • a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
    • - az anyasági támogatás kivételével - a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletekben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarország területén gyakorolja, és - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
    • - az anyasági támogatás kivételével - a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártyával) rendelkező harmadik országbeli állampolgárra,
    • összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárra, feltéve, hogy a munkavállalást számára hat hónapot meghaladó időtartamra, de a vállalaton belül áthelyezett személy esetén legalább kilenc hónapra engedélyezték;
  2. a Cst. 29. § (4) bekezdése, valamint a 35. § (3) bekezdés b) pontja tekintetében a nem Magyarország területén élő, tartós külszolgálatot teljesítő magyar állampolgárra, vagy vele együtt élő, a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény szerinti, a külképviselet által elismert, foglalkoztatott házastársára;
  3. az anyasági támogatás tekintetében a 2. pontban foglaltakon túl a nem Magyarország területén élő magyar állampolgárra és a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv által anyakönyvezett, külföldön született magyar állampolgárságú gyermekre. §

Az anyasági támogatásra vonatkozó rendelkezések hatálya kiterjed arra az anyasági támogatás igénylésének időpontjában Magyarország területén jogszerűen tartózkodó nőre is, aki a terhessége alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - Magyarország területén várandósgondozáson vett részt. §

Anyasági támogatásban részesülhet:

  1. a szülés után az a nő, aki a várandóssága alatt legalább négy alkalommal, koraszülés esetén pedig legalább egy alkalommal várandósgondozáson vett részt, ez a családtámogatási ellátási forma akkor is megilleti a szülő nőt, ha a gyermeke halva született. §, §;
  2. az az örökbefogadó szülő is, akinek az örökbefogadást a gyermek születését követően hat hónapon belül jogerősen engedélyezték §;
  3. a gyám, ha a gyermek a születését követően hat hónapon belül - jogerős határozat alapján - a gondozásába kerül. §

Abban az esetben, ha a szülő nő meghal, mielőtt a támogatást felvenné, ezt a családtámogatási ellátást az anyával egy háztartásban élt apa részére kell kifizetni. A fenti feltételnek megfelelő apa hiányában az anyasági támogatás jár annak a személynek is, aki a gyermek gondozását ellátja. §

Nem kaphatnak anyasági támogatást azok a szülők:

  1. akik már a gyermek születése előtt nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához;
  2. akiknek a gyermeke végleges gyámhatósági határozat következtében olyan gyermekvédelmi gondoskodásban (pl. ideiglenes hatályú elhelyezésben) részesül, amelynek következtében kikerült a családi környezetéből. §

Az anyasági támogatás - a szülést követő hat hónapon belül benyújtott igény esetén - megilleti a jogosultat, ha

  1. a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulásról szóló nyilatkozatot visszavonták;
  2. a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodást megszüntetik, és a továbbiakban az anya gondoskodik a gyermek neveléséről. §

Az anyasági támogatás igénylésének folyamata

Családtámogatási kifizetőhely:

  1. a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, és
  2. az Országgyűlés Hivatala. §

A családtámogatási ellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet a Magyar Államkincstár központi szerve által - az elektronikus űrlap tekintetében a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszterrel egyetértésben - e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy az annak megfelelő adattartalommal rendelkező elektronikus űrlapon kell benyújtani. A kérelem személyesen vagy postai úton benyújtható

  1. a fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatánál,
  2. a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál vagy az integrált ügyfélszolgálatnál (kormányablak), vagy
  3. a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen. §

A társadalombiztosítási kifizetőhelyen benyújtott kérelmet a kifizetőhely annak érkeztetését követően három munkanapon belül továbbítja a kérelmező lakcíme szerint illetékes járási hivatalhoz. §

Az ellátás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes. §

Az igénybejelentéshez szükséges iratok

Az ellátás megállapítására benyújtott kérelem esetén a kérelmező természetes személyazonosító adatait érvényes személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány bemutatásával, vagy másolatának csatolásával kell igazolni. A gyermekgondozási támogatások valamelyikével kapcsolatos kérelem esetén az adóazonosító jelet hatósági igazolvány vagy hatósági bizonyítvány bemutatásával, vagy másolatának csatolásával kell igazolni.. §

Az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelem elbírálásához szükséges

  1. a Cst. 29. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben - a Cst. 2. § c) pontjában megjelölt esetben meghatározott személy által benyújtott kérelem kivételével - a várandósgondozást végző szülész-nőgyógyász szakorvos, szülésznő vagy védőnő igazolásának másolata arról, hogy a szülő nő - a várandósgondozási könyvben rögzítettek tanúsága szerint - a szükséges alkalommal részt vett a várandósgondozáson,
  2. a Cst. 29. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben az azt igazoló irat, hogy a gyermek örökbefogadását véglegessé vált határozatban engedélyezték,
  3. a Cst. 29. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti esetben az azt igazoló irat, hogy a gyermek számára véglegessé vált határozatban gyámot rendeltek, továbbá
  4. a Cst. 2. § c) pont cb) alpontjában meghatározott személy által benyújtott kérelem esetén annak igazolása, hogy a gyermek rendelkezik a nevére a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény alapján kiadott Magyar igazolvánnyal, és a külföldi anyakönyvi kivonat másolata. §

A Kérelem benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni, vagy csatolni kell:

  1. halva született gyermek esetén a halvaszületés tényét bizonyító okirat másolatát,
  2. amennyiben a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulásról szóló nyilatkozatot visszavonták, úgy a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulás visszavonásáról szóló nyilatkozat másolatát, illetve
  3. ha a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodást megszüntetik, és a továbbiakban az anya gondoskodik a gyermek neveléséről, akkor a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodás megszüntetéséről szóló gyámhatósági határozat másolatát. §

Az anyasági támogatás összege

Az anyasági támogatás gyermekenkénti összege:

  1. a gyermek születésekor érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-a,
  2. ikergyermekek esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 300%-a. §

Az anyasági támogatás iránti kérelmet az igényelbíráló szerv a kérelem megérkezését követő naptól számított nyolc napon belül elbírálja, a jogosultság megállapítása esetén a támogatást fizetési számlára vagy kifizetési utalványon kiutalja. §

Jogorvoslati lehetőség

Amennyiben az igényelt anyasági támogatást elutasították vagy a kérelmező személy az igényelbíráló szerv intézkedésével, határozatával más ok miatt (pl. a megítélt anyasági támogatás összegével) nem ért egyet, úgy a kézhezvételtől, illetve az intézkedésről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet. §

Milyen következménnyel jár, ha jogalap nélkül veszik igénybe az anyasági támogatást?

Jogalap nélkül veszi igénybe az anyasági támogatást az a személy, aki

  1. az igénybevétel feltételeinek nem felel meg, azaz arra nem jogosult, vagy
  2. kevesebb összegre jogosult, mint amennyit folyósítottak részére. §

Az, aki ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 30 napon belül határozattal kötelezték. §

Amennyiben 30 napon belül nem kerül sor a felszólításra, a jogosulatlanul felvett támogatást - a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől számított - 3 éven belül már csak akkor követelhetik vissza, ha az ellátás jogosulatlan felvétele az igénylő személynek felróható. §

Az anyasági támogatás felvétele akkor róható fel valakinek, ha tudott arról, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére felvette, vagy a jogosult a saját gondatlanságából nem tudta, hogy a támogatás őt nem illeti meg, de a körülmények alapján ezt tudnia kellett volna. §

A jogalap nélkül felvett ellátást elsősorban a még folyósított ellátásból kell levonni. Ha a jogalap nélkül felvett ellátási formából már nem történik folyósítás, akkor a jogalap nélkül felvett támogatást bármely más, még folyósított családtámogatási ellátásból (pl. gyermekgondozási segélyből) levonhatják. A levonás összege azonban nem haladhatja meg a folyósított ellátás 33%-át. A támogatás visszafizettetése érdekében akár az ellátást igénybe vevő keresetéből is le lehet vonni a tartozást. Amennyiben erre nincs mód és a visszafizetésre kötelezett személy a fizetésre kötelező határozat, vagy fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kötelezettségének nem tesz eleget, a követelés adók módjára behajtható. §

A jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét a magánszemély kérelmére a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos fellebbezések elbírálására jogosult hatóság vezetője kivételes méltányosságból elengedheti vagy mérsékelheti, ha annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti és behajtási eljárás eredménytelen volt. §

A jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét a magánszemély kérelmére a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos fellebbezések elbírálására jogosult hatóság vezetője méltányosságból elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy az ellátás teljes összegét az arra jogosult személynek átadta, a felvett ellátás összege nem haladja meg a jogosultat megillető összeget és a jogosult nem részesült egyidejűleg az ellátásban. §

A méltányossági jogkör gyakorlása tekintetében a visszafizetés különösen akkor veszélyezteti súlyosan a megélhetést, ha a közös háztartásban élő családban

  1. az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, vagy
  2. magasabb összegű családi pótlékra jogosító gyermek, illetve magasabb összegű családi pótlékra vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személy él,
  3. három vagy több gyermek eltartásáról kell gondoskodni. §