Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Gyermekekkel kapcsolatos rendszeres támogatások

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2018. augusztus 1.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A gyermekvédelem elsődleges szempontja, hogy a gyermek minden olyan támogatást (mind szellemi, erkölcsi, mind pedig anyagi oldalon) megkapjon, amely egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen. Itt tárgyaljuk a terhességi-gyermekágyi segély, a családi pótlék a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermekgondozási segély (gyes) és a gyermeknevelési támogatás (gyet) folyósításának feltételeit valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának szabályait.

Cikk:

Családi pótlék

Családi pótlékra jogosultak köre
A nevelési ellátásra való jogosultság feltételei
Az iskoláztatási támogatás feltételei
Közös szabályok
A családi pótlék havi összege
Kit lehet beszámítani a családi pótlék összegének számításánál?
Ki minősül egyedülállónak?
A családi pótlék folyósításának szüneteltetése
A tankötelezettség mulasztásával összefüggő rendelkezések
A családi pótlék igénylése
A családi pótlék folyósítása
Bejelentési kötelezettség

A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó nevelési ellátást vagy iskoláztatási támogatást (a továbbiakban együtt: családi pótlékot) nyújt.

A családi pótlékra jogosult személy az igényelbíráló szervnél megtett egyoldalú nyilatkozatával, indokolás nélkül lemondhat a számára megállapított családi pótlék vagy a családi pótlék általa meghatározott részének folyósításáról. A lemondó nyilatkozat a személyi jövedelemadóról szóló törvényben szabályozott családi kedvezmény érvényesítése szempontjából nem bír joghatással. § A családtámogatási ellátás a kérelem benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultság fennáll. A családtámogatási ellátást visszamenőleg, legfeljebb a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultság már ettől az időponttól kezdve fennállt. §

Családi pótlékra jogosultak köre

Magyarországon a családi pótlékra jogosult lehet minden

  1. magyar állampolgár,
  2. bevándorolt vagy letelepedett jogállású, továbbá a magyar hatóság által menekültként, oltalmazottként vagy hontalanként elismert személy,
  3. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
  4. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletekben meghatározott személy (pl.: az Európai Gazdasági Térséghez tartozó ország állampolgára, munkavállaló, egyéni vállalkozó, diák stb. és családtagja), amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarország területén gyakorolja, és - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
  5. a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártyával) rendelkező és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár,
  6. összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, feltéve, hogy a munkavállalást számára hat hónapot meghaladó időtartamra engedélyezték. §

A nevelési ellátásra való jogosultság feltételei

Nevelési ellátásra jogosult:

  1. a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja (a továbbiakban együtt: szülő); a nevelőszülő; a gyám; továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. § (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,
  2. a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt, és
  3. a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,

még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig. §

Saját jogán jogosult nevelési ellátásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától. §

Nevelési ellátásra jogosult a gyermekre tekintettel folyósított iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától a gyermek 18. életévének betöltéséig

  1. a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,
  2. a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt, és
  3. a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,
    • a 16. életévét betöltött, a sajátos nevelési igény tényét megállapító szakértői vélemény alapján középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, illetve siketvak gyermekre tekintettel,
    • azon 16. életévét betöltött gyermekre tekintettel, aki tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette. §

Az iskoláztatási támogatás feltételei

Iskoláztatási támogatásra jogosult:

  1. a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,
  2. a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
  3. a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,
  4. a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy
    • a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint
    • a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti; továbbá
  5. a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló,
    • tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes időtartamára,
    • a tankötelezettsége megszűnését követően köznevelési intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a tizennyolcadik életévét betölti. §

A súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló szülője a tankötelezettség teljesítésének formájától függetlenül a tankötelezettség teljesítésének végéig jogosult iskoláztatási támogatásra. §

Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra az a köznevelési intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy,

  1. akinek mindkét szülője elhunyt,
  2. akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt,
  3. aki kikerült a nevelésbe vétel alól,
  4. akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,
  5. aki a szülővel nem él egy háztartásban, vagy
  6. ha az iskoláztatási támogatást - a gyámhatóságnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint - a nagykorúságát megelőzően is a részére folyósították,

annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a huszadik - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti.

Amennyiben valamely fenti körülmény a nagykorúvá válást követően, de a tankötelezettség megszűnésének időpontját megelőzően következik be, a jogosult a nagykorúvá válásának időpontjától jogosult saját jogon az iskoláztatási támogatásra.

Az iskoláztatási támogatást a tankötelezettség fennállása alatt a tanulói jogviszony szünetelésének időtartamára is folyósítani kell. §

A tanulói jogviszony és a hallgatói jogviszony egyidejű fennállása esetén az iskoláztatási támogatásra való jogosultság akkor állapítható meg, ha a tanulói jogviszony a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerinti középfokú iskolában áll fenn. A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából az egyidejűleg tanulói és hallgatói jogviszonnyal is rendelkező gyermek a 12. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglalt jogcímen vehető figyelembe. §

Közös szabályok

Ugyanazon gyermek (személy) után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg.

Azután a gyermek (személy) után, akire tekintettel nevelési ellátást folyósítanak, iskoláztatási támogatás nem folyósítható.

Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a családi pótlékot - együttes nyilatkozatuk alapján - bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről - kérelemre - a gyámhatóság dönt.

Ha jogerős bírósági döntés - ideértve az egyezséget - alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, a családi pótlékra, 50-50%-os arányban, mindkét szülő jogosult. §

A családi pótlék havi összege

A családi pótlék havi összege §:

  1. egygyermekes család esetén 12 200 forint,
  2. egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint,
  3. kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,
  4. két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint,
  5. három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint,
  6. három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint,
  7. tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint,
  8. tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint,
  9. a köznevelési intézményben tanulmányokat folytató nagykorú kivételével a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy esetén, feltéve, hogy utána tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak, 20 300 Ft,
  10. gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett nem tartósan beteg, illetve nem súlyosan fogyatékos, továbbá a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, valamint a saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult személy esetén 14 800 forint.

A családi pótlékot - függetlenül az igénylés és megszüntetés időpontjától - teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani. §

Ha a családi pótlékból levonás történik, az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történt kivonása folytán a folyósított összeget a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegre felfelé kell kerekíteni, ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik. §

Kit lehet beszámítani a családi pótlék összegének számításánál?

A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából csak azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket lehet figyelembe venni,

  1. aki az igénylő háztartásában él és
    • akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,
    • aki köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,
    • aki saját jogán jogosult családi pótlékra;
  2. aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhatóság nem vette nevelésbe és a családi pótlékot igénylő - a kormányrendeletben foglaltak szerint - vele kapcsolatot tart fenn (nem tekinthető rendszeres kapcsolattartásnak az évenkénti egy-egy látogatás, levélírás, illetve telefonhívás). §

Ki minősül egyedülállónak?

Fontos, hogy a családi pótlék megállapítása szempontjából az a szülő vagy gyám minősül egyedülállónak, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa. §

A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt, gyámot is, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa

  1. köznevelési intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs,
  2. vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
  3. megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül és egyéb jövedelme nincs,
  4. nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, feltéve, ha nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és egyéb jövedelme nincs,
  5. időskorúak járadékában, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították,
  6. a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nincs. §

A családi pótlék folyósításának szüneteltetése

Ha a 18. életévét betöltött személy rendszeres jövedelemmel rendelkezik, akkor a rá tekintettel, illetve a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól szüneteltetni kell mindaddig, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik. §

A jövedelem akkor tekinthető rendszeresnek, ha legalább három egymást követő hónapban keletkezett. §

A tankötelezettség mulasztásával összefüggő rendelkezések

Ha az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett, a tanköteles vagy a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek (személy) az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettségét megszegi vagy a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében igazolatlanul mulaszt, a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének jelzése alapján a gyámhatóság:

  1. az adott nevelési évben igazolatlanul mulasztott ötödik óvodai nevelési nap, vagy az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanórai foglalkozás után felhívja a családi pótlék jogosultját a mulasztás jogkövetkezményére,
  2. az adott nevelési évben igazolatlanul mulasztott huszadik óvodai nevelési nap, vagy az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után - a jelzés beérkezésétől számított 8 napon belül - kezdeményezi a fővárosi és megyei kormányhivatalnál az ellátás szüneteltetését.

A fenti jogkövetkezményt nem kell alkalmazni, ha az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettséget olyan gyermek szegi meg, illetve a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében olyan gyermek mulaszt igazolatlanul,

  1. akit nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy szociális intézményben helyeztek el, vagy
  2. aki gyermekvédelmi gondoskodás alatt áll és javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben helyezték el. §

A családi pótlék igénylése

A családtámogatási ellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet a Magyar Államkincstár központi szerve által - az elektronikus űrlap tekintetében a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszterrel egyetértésben - e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy az annak megfelelő adattartalommal rendelkező elektronikus űrlapon kell benyújtani.

A kérelem személyesen vagy postai úton benyújtható

  1. a fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatánál,
  2. a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál vagy az integrált ügyfélszolgálatnál (kormányablak), vagy
  3. a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen.

A társadalombiztosítási kifizetőhelyen benyújtott kérelmet a kifizetőhely annak érkeztetését követően három munkanapon belül továbbítja a kérelmező lakcíme szerint illetékes járási hivatalhoz.

A családtámogatási ellátás megállapítására benyújtott kérelem esetén a kérelmező természetes személyazonosító adatait érvényes személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány bemutatásával, vagy másolatának csatolásával kell igazolni. A gyermekgondozási támogatások valamelyikével kapcsolatos kérelem esetén az adóazonosító jelet hatósági igazolvány vagy hatósági bizonyítvány bemutatásával, vagy másolatának csatolásával kell igazolni.

A központi családtámogatási szerv a Cst. 49/B. § (1) bekezdése szerinti egységes szociális nyilvántartás adatai alapján a nyilvántartásba bejegyzett jogosult adatairól, kérelmére, hatósági bizonyítványt állít ki - az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása és a kérelem személyesen történő benyújtása esetén - automatikus döntéshozatal útján. §

A családtámogatási ellátásra való jogosultságot

  1. a nevelőszülő a gyermek nála történő elhelyezéséről rendelkező határozat,
  2. a gyám a gyámrendelő határozat,
  3. az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van - ideértve a Cst. 20/B. §-a szerinti örökbefogadó szülőt is -, a kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozat,
  4. az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozat,
  5. a Cst. 2. § a) pont ae) alpontja szerinti igénylő az EU Kék Kártya, valamint a szálláshely bejelentőlap,
  6. a Cst. 2. § a) pont af) alpontja szerinti igénylő a tartózkodási engedély, valamint a szálláshely bejelentőlap

bemutatásával vagy másolatának csatolásával igazolja. §

A családi pótlék iránt benyújtott igényeket a családtámogatási ügyben eljáró hatóság, vagy a külön jogszabályban meghatározott családtámogatási kifizetőhely bírálja el. §

Családtámogatási kifizetőhely:

  1. a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és
  2. az Országgyűlés Hivatala. §

Az ellátás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes. §

A családi pótlék folyósítása

A családtámogatási ellátás a kérelem benyújtásának időpontjától abban az esetben jár, ha a benyújtás időpontjában a jogosultság fennáll. A családtámogatási ellátást visszamenőleg legfeljebb a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultság már ettől az időponttól kezdve fennállt. A családtámogatási ellátásokat kormányrendeletben meghatározottak szerint kell folyósítani. §

A családi pótlékot utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, fizetési számlára utalás esetén 3. napjáig kell folyósítani a jogosult személy részére. A kiutalt és át nem vett ellátás ismételt folyósítását a folyósító szerv a jogosult járási hivatalhoz benyújtott kérelme alapján teljesíti. Ha a kiutalt és át nem vett ellátás folyósításának sikertelensége a jogosult érdekkörében fennálló okra vezethető vissza, a folyósító szerv az ellátás ismételt folyósításával kapcsolatos tényleges, de legfeljebb 1000 forintban megállapított költségeit az ellátásból vonja le. §

Bejelentési kötelezettség

A családi pótlék jogosultja az igényelbíráló szervnek 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak összegét érinti. §

A családi pótlék folyósításának, szüneteltetésének vagy a folyósítás felfüggesztésének időtartama alatt írásban be kell jelenteni:

  1. a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését;
  2. a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését;
  3. a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését;
  4. a 18 éven felüli személy rendszeres jövedelmét;
  5. az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét;
  6. az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését;
  7. az egyedülállóságot meghatározó körülmény megszűnését;
  8. az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve abban az államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét;
  9. az ellátásra jogosult családi állapotára, élettársi kapcsolatára vonatkozó adatban bekövetkezett változást, továbbá - ha az adatváltozás házasságkötésre, új bejegyzett élettársi vagy élettársi kapcsolat létesítésére tekintettel következett be, a jogosult, az ellátásra jogosító gyermek, továbbá a jogosult házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának természetes személyazonosító adatai;
  10. a jogosult, a jogosult házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa és az ellátásra jogosító gyermek lakó-, illetőleg tartózkodási helyére vonatkozó adat;
  11. az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását;
  12. ha a családi pótlék folyósításának időtartama alatt a nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermek három hónapot egybefüggően engedély nélkül távol van a kijelölt gondozási helyétől;
  13. ha a tartós külszolgálatot vagy tartós külföldi szolgálatot teljesítő személy vagy vele együtt élő házastársa, élettársa részére a gyermek után jogszabály alapján a tartós külszolgálatra vagy tartós külföldi szolgálatra tekintettel bármilyen jogcímen ellátást, díjat vagy támogatást állapítanak meg. §