Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Gyermekekkel kapcsolatos rendszeres támogatások

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2018. augusztus 1.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A gyermekvédelem elsődleges szempontja, hogy a gyermek minden olyan támogatást (mind szellemi, erkölcsi, mind pedig anyagi oldalon) megkapjon, amely egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen. Itt tárgyaljuk a terhességi-gyermekágyi segély, a családi pótlék a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermekgondozási segély (gyes) és a gyermeknevelési támogatás (gyet) folyósításának feltételeit valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának szabályait.

Cikk:

Gyermekgondozási díj (gyed)

Kinek jár a gyed?
Mikortól jár a gyed?
A gyed igénybevételének feltételei
Kiknek nem jár gyed?
A gyed összege
A gyermekgondozási díjban részesülők számára nyújtott jövedelempótlék
A gyed igénylése
Ki bírálja el a gyed igénylését?
Mikor folyósítják a gyedet?
Kapcsolódó tudnivalók

Kinek jár a gyed?

Az egészségbiztosítási szempontból biztosítottnak tekinthető szülő - anya vagy akár az apa is - a gyermek két éves koráig gyermekgondozási díjban (gyed) részesülhet. A gyermekgondozási díj a csecsemőgondozási díj (csed; korábban terhességi-gyermekágyi segély) igénybevételét vagy az annak megfelelő időtartamot követően folyósítható az egyik szülő részére.

Az egészségbiztosítás rendszerében biztosítottnak minősülő személyek körét tételesen a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások rendeltetéséről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) határozza meg. Ennek alapján biztosítottnak tekinthetők például a munkavállalók, kormánytisztviselők vagy a közalkalmazotti és közszolgálati jogviszonyban állók, a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folyatató tanuló, hallgató tagját és a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot, valamint igénybe vehetik a társadalombiztosítás ellátásait többek között az álláskeresési támogatásban részesülők is. §

A gyedre való jogosultság szempontjából nem tekinthető szülőnek a nevelőszülő, a gyermekvédelmi gyám és a helyettes szülő. §

Mikortól jár a gyed?

A gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. Ikergyermekek esetén a gyermekgondozási díj a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól az (1) bekezdésben meghatározott időtartamot követően további 1 évig jár. §

Amennyiben a gyermekgondozási díj iránti kérelem a szülési szabadság vagy az annak megfelelő időtartam lejártát megelőzően kerül benyújtásra, a kérelem elbírálására vonatkozó határidő kezdőnapja a szülési szabadság, illetve az annak megfelelő időtartam lejártát követő nap. §

A gyed igénybevételének feltételei

Gyermekgondozási díjra jogosult:

  1. a biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt,
  2. az anya, valamint a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vett nő, aki részére csecsemőgondozási díj került megállapításra és a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultságának időtartama alatt megszűnt, feltéve hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli. §

A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani:

  1. a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz idejét,
  2. a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot,
  3. a rehabilitációs ellátás folyósításának idejét. §

A jogszabályi feltételek fennállása esetén a szülőnek az ellátás igénylésekor arra figyelemmel kell lennie, hogy amennyiben ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg

  1. csecsemőgondozási díjra,
  2. táppénzre vagy baleseti táppénzre,
  3. gyermekgondozási támogatásra (gyermekgondozást segítő ellátás (gyermekgondozási segély, ha az ellátásra való jogosultság 2016. január 1-jét megelőzően nyílt meg) és gyermeknevelési támogatás), illetve
  4. gyermekgondozási díjra

is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. Ha a közös háztartásban élő gyermek után a szülők egyidejűleg jogosultak táppénzre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra, valamint gyermekgondozási támogatásra, a szülők választásuk szerint csak az egyik szülő veheti igénybe. §

Kivételt jelent, ha a közös háztartásban élő gyermek jogán - választásuk szerint - a szülők valamelyike gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot. §

Arra azonban lehetőség van, hogy az említett ellátások között a biztosított, illetve a szülő a jogosultság fennállása alatt választhat. A táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt újabb ellátásra való jogosultságot szerzett, a biztosított, illetve a szülő által megjelölt időponttól kell megállapítani az ellátást, feltéve, hogy a választott jogosultság feltételeivel már ekkortól rendelkezik. §

Kiknek nem jár gyed?

A gyermekgondozási díj azonban a fenti feltételek fennállása esetén sem jár azoknak, akik §:

  1. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, a baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, a gyermekgondozási díjat, a gyermekgondozási támogatást, az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást, vagy ha a jogosult rendszeres pénzellátásban részesül és a csecsemőgondozási díjra vagy a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett;
  2. gyermekét ideiglenes hatállyal elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;
  3. gyermekét napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet) helyezték el, kivéve ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, továbbá ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;
  4. a gyermeküket napközbeni ellátást biztosító intézményben (például bölcsödében, családi napköziben) helyezték el, kivéve, ha a gyermek 1 éves kora után a jogosult keresőtevékenységet folytat, továbbá ide nem értve a rehabilitációs és a habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;
  5. előzetes letartóztatásban vannak vagy szabadságvesztés, illetve elzárás büntetésüket töltik;
  6. gyermeke a gyermekgondozási díjra való jogosultság ideje alatt meghal, az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha addig a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól;
  7. ikergyermekek esetében valamelyik gyermek
    • a gyermekgondozási díjra való jogosultság ideje alatt meghal, azonos várandósságból született egynél több testvér hiányában a 42/B. § (1) bekezdésében meghatározott időpontot követően,
    • a 42/B. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamot követő 1 éven belül meghal, azonos várandósságból született egynél több testvér hiányában az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha addig a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól. §

A gyed összege

A gyermekgondozási díj összege a (2) és (3) bekezdés szerinti esetben a naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a.

A gyermekgondozási díj naptári napi alapját a 48. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani azzal, hogy ha az ellátásra jogosult megfelel a 42/E. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltételeknek, az ellátás összege nem lehet kevesebb a 42/E. § (5) bekezdésében meghatározott összegnél.

Ha a naptári napi alap nem állapítható meg a (2) bekezdésben foglaltak szerint, akkor a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része azzal, hogy ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a gyermekgondozási díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.

A napi alap összeg kiszámítása:

  1. Ha a biztosítási idő a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napját megelőzően folyamatos - a biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs, ebbe az időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának az ideje -, akkor jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
  2. Amennyiben a fenti időszakban a biztosított személy nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, azonban az (1) bekezdés szerinti időszak utolsó napjához időben legközelebb eső időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, és van legalább a táppénzre való jogosultság kezdő napjától 180 napnyi - 30 napnál hosszabb megszakítás nélküli - folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor a táppénz naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani.
  3. Ha a biztosított a (2) bekezdés szerinti időszakban nem rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van legalább 180 napnyi - 30 napnál hosszabb megszakítás nélküli - folyamatos biztosítási jogviszonya, a táppénz naptári napi alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani. §

A gyermekgondozási díj megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről. §

A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani. §

Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán benyújtott gyermekgondozási díj iránti kérelmet ismételten elbírálni nem lehet, a gyermekgondozási díjat annak időtartama alatt a határozatban megállapított összegben kell folyósítani. §

Ha a biztosított személy egyidejűleg több jogviszony alapján is jogosult gyermekgondozási díjra, akkor a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani. Az ellátás azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a megadható legmagasabb összeget (havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a). Amennyiben az ellátás egybeszámított összege meghaladná a legmagasabb összeget, a gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani. §

Ha a biztosított több gyermek után jogosult egyidejűleg gyermekgondozási díjra, úgy a megadható maximális összeget (havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a) gyermekenként kell megállapítani. §

Az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történt kivonása folytán a gyed összegének megállapítása során a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegre felfelé kell kerekíteni, ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik. §

A gyermekgondozási díjban részesülők számára nyújtott jövedelempótlék

A gyed igénylése

A gyermekgondozási díjat írásban, a Központ által rendszeresített nyomtatványon kell kérelmezni. A kérelmet két példányban kell a foglalkoztatóhoz benyújtani, abban az esetben is, ha a kérelmező a biztosítás megszűnését követően igényel gyermekgondozási díjat, kivéve, ha az igénylő az Ebtv. 42/E. §-a alapján kéri a gyermekgondozási díjat és a szülés napján nem biztosított. A foglalkoztató megbízottja a kérelem másolatán az átvételt igazolja. §

A foglalkoztató fogalmát a Tbj. 4. § a) pontja határozza meg. § Az igény bejelentésére szolgáló nyomtatványt két példányban kell kitölteni.

A biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésekor az "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" elnevezésű nyomtatványt (a továbbiakban: Igazolvány) a foglalkoztatónak átadja. A foglalkoztató az átvett Igazolványba három napon belül bejegyzi a biztosítási jogviszony kezdetét, és az Igazolványt a jogviszony megszűnéséig megőrzi. A foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszűnésekor az Igazolványba bejegyzi a megszűnést, és az Igazolványt a biztosítottnak a biztosítási jogviszony megszűnésének a napján átadja, aki az átvételt igazolja. A biztosítás fennállása alatt újabb biztosítással járó jogviszony létesítése esetén az újabb foglalkoztató az Igazolványba a biztosítási adatokat az előzőek szerint bejegyzi, és az Igazolványt visszajuttatja ahhoz a foglalkoztatóhoz, ahol a biztosítás előbb kezdődött. Ezen eljárás alól kivételt képez az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. melléklet 11. pontjában meghatározott megbízási jogviszony. §

A kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszüntetésekor az Igazolványon feljegyzi a biztosítási jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző két éven belül folyósított táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj időtartamát. §

Ha a biztosítás megszűnését követően a biztosított baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj vagy gyermekgondozási díj iránti kérelmet nyújt be, a korábban átvett Igazolványt a kérelemhez mellékelni kell. Az ellátást megállapító szerv a pénzbeli ellátás és a baleseti táppénz folyósításának befejezésekor az Igazolványba bejegyzi a passzív jogon folyósított ellátás időtartamát, valamint az Ebtv. 42/E. §-a alapján folyósított gyermekgondozási díjat, és az Igazolványt öt napon belül visszaadja vagy visszaküldi a biztosítottnak. §

Ha az Igazolvány betelt, új Igazolványt kell kiállítani, és ahhoz csatolni kell a visszamenőleg két éven belüli biztosítási időket tartalmazó Igazolványokat. §

Ha a biztosított az újabb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyának kezdetekor az Igazolványt nem adja át, a foglalkoztató köteles a biztosítottat felhívni, hogy az Igazolványt az előző foglalkoztatójától szerezze be. Amennyiben a biztosított az Igazolványt nem szerzi be, erről a tényről a biztosítottnak írásban kell nyilatkoznia. Az írásbeli felhívást és a nyilatkozatot a foglalkoztató köteles öt évig megőrizni. Amennyiben az Igazolványt a biztosított az előző foglalkoztatójától a felhívást követő 30 napon belül nem szerzi be, a foglalkoztató új Igazolványt állít ki. §

A pénzbeli ellátás iránti kérelemhez mellékelt Igazolványt - a kérelem első fokon történő elbírálását követően - a foglalkoztatóhoz, foglalkoztató hiányában a kérelmezőhöz vissza kell juttatni. A kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató a pénzbeli ellátás iránti kérelemhez a rendelkezésére álló Igazolványt akkor csatolja, ha a biztosított

  1. e foglalkoztatónál az Ebtv. 42/E. §-a alapján gyermekgondozási díjat igényel, vagy
  2. e foglalkoztatónál első alkalommal kér pénzbeli ellátást, és a kétévi folyamatos biztosítási időn belül más foglalkoztatója is volt. §

A gyermekgondozási díj iránti kérelemhez a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát csak akkor kell csatolni, ha ugyanazon gyermekre vonatkozóan a gyermekgondozási díjat más személy igényli, mint aki részére a csecsemőgondozási díjat megállapították továbbá ha az igénylő a gyermekgondozási díjat az Ebtv. 42/E. §-a alapján igényli. §

Az igény visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani. §

Ki bírálja el a gyed igénylését?

Kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely, egyéb esetekben a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító bírálja el. §

Mikor folyósítják a gyedet?

A gyermekgondozási díjat havonta egyszer utólag a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, de legkésőbb a bérfizetési napon kell folyósítani. §

Az esedékessé vált és fel nem vett díjat az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni. Ha a gyermekgondozási díj átvételére azért nem került sor, mert a jogosult elhalálozott, akkor a vele közös háztartásban élő házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös is felveheti a pénzt a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőre emelkedésétől számított egy évig. §

Kapcsolódó tudnivalók

A folyósított gyermekgondozási díj után nem kell sem százalékos mértékű, sem tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni.

A nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időként figyelembe kell venni a gyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelőző folyósításának időtartamát. 1999. december 31-ét követően a gyermekgondozási díj folyósításának időszaka azonban csak abban az esetben tekinthető szolgálati időnek, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették. §

A gyermekgondozási díjban részesülő személynek ugyanis a díj után nyugdíjjárulékot kell fizetnie. Magánnyugdíj pénztári tagság esetében a gyed folyósítása tagdíjfizetést megalapozó jogviszonynak minősül.

Az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira (például járóbeteg-szakellátásra vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra) a biztosított személyeken túl jogosultak azok is, akik gyermekgondozási díjban részesülnek. §

A gyermektartásdíj, valamint a jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás végrehajtása érdekében legfeljebb a gyermekgondozási díj 33%-a vonható le a fizetésre kötelezett személytől. §

A levonás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:

  1. gyermektartásdíj,
  2. megváltozott munkaképességű személyeknek járó, jogalap nélkül felvett ellátás.

Több letiltás esetén a levonás a megváltozott munkaképességű személy ellátásaiból ellátásának legfeljebb 50%-áig terjedhet. §

Az a hallgató, aki 2006. december 1-je előtt

  1. létesített hallgatói jogviszonyt és
  2. költségtérítéses képzésben vett részt és a félév (oktatási időszak) első napján terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesült, vagy közismereti tanári vagy hittanár-nevelő szakon egyszakos tanári oklevéllel már rendelkező magyar állampolgárságú hallgatóként második közismereti tanári szakképzettség megszerzésére irányuló szakon az adott tanári szak képesítési követelményeiben meghatározott időtartamban folytat tanulmányokat, és
  3. a félév (oktatási időszak) első napján az előző feltételeknek megfelel, azon a szakon, illetve szakképzésben folytatott tanulmányok idején, amelyben 2007. augusztus 1. előtt korábban - terhességi-gyermeki segélyre, gyermekgondozást segítő ellátásra, gyermeknevelési támogatásra vagy gyermekgondozási díjra figyelemmel - költségtérítés-mentességben részesült, költségtérítés fizetésére nem kötelezhető. §

Az intézmény a fentiekben meghatározott hallgatók képzésének költségvetési támogatását az adott tanév első félévére november 15-ig, második félévére április 15-ig elkészített tételes jelentés alapján az Emberi Erőforrások Minisztériuma - az intézmények részére e jogcímen biztosított költségvetési támogatás figyelembevételével - a zárszámadás, illetve a nem állami fenntartású intézményekkel kötött megállapodás keretében rendezi. A felsőoktatási intézmény az érintett hallgatók adatszolgáltatási kötelezettségeit térítési és juttatási szabályzatában köteles rögzíteni. A költségvetési támogatásnál csak azok a hallgatók vehetők figyelembe, akik az intézményi térítési és juttatási szabályzat szerint, de legkésőbb az adott évben március 31-ig, illetőleg október 31-ig a szükséges adatszolgáltatást elvégezték. §