Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Gyermekekkel kapcsolatos rendszeres támogatások

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2018. augusztus 1.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A gyermekvédelem elsődleges szempontja, hogy a gyermek minden olyan támogatást (mind szellemi, erkölcsi, mind pedig anyagi oldalon) megkapjon, amely egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen. Itt tárgyaljuk a terhességi-gyermekágyi segély, a családi pótlék a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermekgondozási segély (gyes) és a gyermeknevelési támogatás (gyet) folyósításának feltételeit valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának szabályait.

Cikk:

Gyermekgondozást segítő ellátás (gyes)

Ki jogosult gyesre?
Nagyszülőknek fizetendő gyermekgondozást segítő ellátás
Az örökbefogadó szülőknek fizetendő gyermekgondozást segítő ellátás
Dolgozhat-e a gyesre jogosult szülő?
A gyes iránti igény benyújtása
Mit kell a kérelemhez mellékelni?
Folyósítás, illeték
A gyes összege
Jogorvoslati lehetőségek
A jogalap nélkül igénybe vett gyermekgondozást segítő ellátás
A jogosulatlanul felvett gyes behajtása
A jogosulatlanul felvett gyes visszafizetésének elengedése

Ki jogosult gyesre?

A gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) (gyermekgondozási segély, ha az ellátásra való jogosultság 2016. január 1-jét megelőzően nyílt meg) olyan havi rendszerességgel járó támogatás, amelyre a szülő (ideértve a kiskorú szülőt is, ha a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban), a nevelőszülő vagy a gyám jogosult a saját háztartásában nevelt

  1. gyermeke 3. életévének betöltéséig,
  2. ikergyermekek esetében a gyermekek tankötelessé válása évének végéig (ha különböző évben válnak tankötelessé, a segélyt annak az évnek a végéig folyósítják, amikor az utolsó gyermek is tankötelessé válik, de legkésőbb a 10. életévük betöltéséig),
  3. tartósan beteg vagy a súlyosan fogyatékos gyermekek esetén a 10. életév betöltéséig. §

Nagyszülőknek fizetendő gyermekgondozást segítő ellátás

A gyermekgondozást segítő ellátásra a szülőkön kívül - a szülő jogán - a szülő vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa, vagyis a nagyszülő is jogosult lehet, feltéve, hogy a gyermek az első életévét már betöltötte, a gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik. További feltétel, hogy a szülőknek írásban nyilatkozniuk kell arról, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásról lemondanak, valamint egyetértenek azzal, hogy a továbbiakban a nagyszülő igényelje azt, és a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek, akire tekintettel gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak. Ha a szülő az egyetértő nyilatkozatát visszavonja és azt a (2) bekezdés alapján a gyámhatóság nem pótolja, a visszavonás a nagyszülő gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságát megszünteti. Az ellátást az egyetértés visszavonását tartalmazó nyilatkozatnak az igényelbíráló szervhez történő benyújtását követő hónap utolsó napjától kell megszüntetni. §

A nagyszülő részére a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha

  1. ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és
  2. a jogosultsági feltételek a szülő esetében is fennállnak.

A nagyszülő gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságát akkor is meg kell szüntetni, ha olyan kizáró körülmény áll be, amely a szülő az ellátásnak saját maga általi igénybevétele esetén a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságának elvesztését vonná maga után. §

Az örökbefogadó szülőknek fizetendő gyermekgondozást segítő ellátás

A gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított hat hónap időtartamig gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult az örökbefogadó szülő - a házastársi és rokoni örökbefogadás kivételével -, amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezéskor a 3. életévét, illetve ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évét már betöltötte, azonban a 10. életévét még nem töltötte be. §

Az fentiek alapján gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat. §

Dolgozhat-e a gyesre jogosult szülő?

A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt, az örökbefogadó szülőt az előzőekben foglalt esetben, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját - kereső tevékenységet a gyermek fél éves koráig nem folytathat.

A kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet. §

A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

Nem jár gyermekgondozást segítő ellátás a nagyszülőnek, ha - kormányrendeletben meghatározott kivétellel - a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben, illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben helyezik el. §

A jogosultságot érintő feltételek alól néhány esetben a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos fellebbezések elbírálására jogosult hatóság vezetője méltányossági jogkörben eljárva megállapíthatja a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságot a gyermeket nevelő személynek akkor is, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak. §

A gyes iránti igény benyújtása

A gyermekgondozást segítő ellátásra vonatkozó igénylést írásban lehet előterjeszteni. Az ellátás iránti kérelmet elbíráló szerv a családtámogatási ügyben eljáró hatóság, valamint a külön jogszabályban meghatározott családtámogatási kifizetőhely. §, §

Munkahelyi kifizetőhelyek:

  1. a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és
  2. az Országgyűlés Hivatala. §

A Magyarország területén élő magyar állampolgár és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, továbbá a magyar hatóság által menekültként, oltalmazottként vagy hontalanként elismert személyi kör tekintetében a családtámogatási ellátás iránti kérelmet elbíráló szerv a gyermeknevelési támogatás, valamint a nagyszülői gyermekgondozást segítő ellátás iránti kérelem esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a külön jogszabályban meghatározott családtámogatási kifizetőhely.

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező valamint - az anyasági támogatás (IV. fejezet) kivételével - a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyi kör tekintetében az anyasági támogatás iránti kérelem esetében a fővárosi és megyei kormányhivatal, egyéb esetben amennyiben a kérelmező vagy a családtámogatási ellátás iránti kérelem elbírálása szempontjából figyelembe veendő családtagja az Osztrák Köztársaságban folytat keresőtevékenységet, vagy ha e családtagok valamelyike életvitelszerűen az Osztrák Köztársaságban tartózkodik, vagy ha egyéb okból az ügy elbírálásához osztrák hatóság megkeresése szükséges a lakcím alapján a Győri, vagy Szombathelyi Járási Hivatal illetékes, egyéb ügyekben a Budapest Főváros VIII. kerületi Járási Hivatal (EGT-s kormányhivatal). §

A GYES iránti kérelmet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 2. számú melléklete szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell benyújtani. A nagyszülőknek a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványt kell kitölteniük. §

Mit kell a kérelemhez mellékelni?

Az igényléskor a formanyomtatványhoz csatolni kell, vagy be kell mutatni:

  1. az igénylő személyi igazolványát (lakcímkártyáját);
  2. a gyermek(ek) eredeti születési anyakönyvi kivonatát;
  3. amennyiben a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel kérik a gyermekgondozási segély megállapítását, akkor a betegség jellegét igazoló orvosi igazolást;
  4. az állami gondoskodás alatt álló gyermeket nevelőszülőként nevelő igénylőnek, a gyámhatóság határozatát a gyermek elhelyezéséről;
  5. a szülővel együttélő házastárs igénylőnek a házassági anyakönyvi kivonatát;
  6. az igénylő gyámnak a gyámhatóság gyámrendelő határozatát;
  7. az igénylő és gyermek(ek) TAJ-számát igazoló hatósági igazolványt;
  8. az igénylő adóazonosító jelét tartalmazó adókártyát;
  9. amennyiben az igénylő magánnyugdíj pénztár tagja, úgy a belépési nyilatkozat záradékolt példányát, amennyiben nyugellátásban részesül, úgy a megállapító határozatot;
  10. a gyermekgondozást segítő ellátás méltányosságból történő megállapításának vagy meghosszabbításának kérelme esetén a vonatkozó jogszabálynak megfelelően külön csatolandó iratokat (pl.: a szülő egyedülállóságáról és jövedelmi helyzetéről szóló nyilatkozatot);
  11. az igénylő számlavezető bankja által kiállított igazolást a számla fennállásáról, ha bankszámlaszámlára kérjük a gyermekgondozási segély folyósítását.

A formanyomtatvány kitöltésekor az igénylőnek egyebek mellett nyilatkoznia kell arról is, hogy:

  1. a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása alatt kereső tevékenységet a gyermek fél éves korának betöltéséig nem folytat, illetve ezt követően legfeljebb az erre vonatkozó rendelkezésekben előírt korlátozások szerint végez;
  2. a gyermeke után házastársa vagy más személy gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban nem részesül;
  3. a gyermeke napközbeni ellátást biztosító intézményben nincs elhelyezve, vagy ha igen, úgy az idevonatkozó jogszabályi feltételek teljesítése mellett.

Folyósítás, illeték

Az ellátás a kérelem benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultság fennáll. A családtámogatási ellátást visszamenőleg, legfeljebb a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultság már ettől az időponttól kezdve fennállt. A családtámogatási ellátásokat kormányrendeletben meghatározottak szerint kell folyósítani. Az ellátást utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10., fizetési számlára utalás esetén 3. napjáig kell folyósítani. §

A családi pótlékot utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, fizetési számlára utalás esetén 3. napjáig kell folyósítani a jogosult személy részére. A kiutalt és át nem vett ellátás ismételt folyósítását a folyósító szerv a jogosult járási hivatalhoz benyújtott kérelme alapján teljesíti. Ha a kiutalt és át nem vett ellátás folyósításának sikertelensége a jogosult érdekkörében fennálló okra vezethető vissza, a folyósító szerv az ellátás ismételt folyósításával kapcsolatos tényleges, de legfeljebb 1000 forintban megállapított költségeit az ellátásból vonja le. §

Az ellátás igénybevételével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes. §

A gyes összege

A gyermekgondozási támogatások - a gyermekgondozást segítő ellátás és a gyermeknevelési támogatás - összege nem függ a gyermekek számától, havi összege pedig azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (a 2007. december 31-ét követő, de 2019. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28 500 fornit). § Ettől csak a gyermekgondozást segítő ellátás összege tér el abban az esetben, ha a szülő ikergyermekeket nevel. Ennek összege ugyanis azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával. §

Az igénylés elbírálását követően a családtámogatási ellátást - ide nem értve a természetben nyújtott családi pótlékot - a fővárosi és megyei kormányhivatal a jogosult, vagy - amennyiben a jogosult nevében az ellátás megállapítása iránti kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtotta be - a jogosult 16. életévének betöltéséig a törvényes képviselő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára utalja, vagy kifizetési utalványon kiutalja. §

Ha gyesből levonásnak lenne helye, az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történt kivonása folytán a folyósított összeget a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegre felfelé kell kerekíteni, ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik. §

Jogorvoslati lehetőségek

Amennyiben az igényelt anyasági támogatást elutasították vagy a kérelmező személy az igényelbíráló szerv intézkedésével, határozatával más ok miatt (pl. a megítélt anyasági támogatás összegével) nem ért egyet, úgy a kézhezvételtől, illetve az intézkedésről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet. §

A jogalap nélkül igénybe vett gyermekgondozást segítő ellátás

Jogalap nélkül veszi igénybe a gyermekgondozást segítő ellátást az a személy, aki az igénybevétel feltételeinek nem felel meg, azaz arra nem jogosult, továbbá az is, aki kevesebb összegre jogosult, mint amennyit folyósítottak részére. Az, aki ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 30 napon belül határozattal kötelezték. Amennyiben 30 napon belül nem kerül sor a felszólításra, a jogosulatlanul felvett gyest - a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől számított - 3 éven belül már csak akkor követelhetik vissza, ha az ellátás jogosulatlan felvétele az igénylő személynek felróható.

A gyes felvétele akkor róható fel valakinek

  1. ha tudott arról, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére felvette azt, vagy
  2. a jogosult a saját gondatlanságából fakadóan nem tudta, hogy a gyes őt nem illeti meg, de a körülmények alapján ezt tudnia kellett volna. §

A jogosulatlanul felvett gyes behajtása

A jogalap nélkül felvett ellátást elsősorban a még folyósított ellátásból kell levonni. Ha a jogalap nélkül felvett ellátási formából már nem történik folyósítás, akkor a jogalap nélkül felvett ellátás összege bármely folyósított ellátás összegéből levonható. Az együtt élő szülők háztartásában élő gyermekre tekintettel folyósított, jogalap nélkül felvett családtámogatási ellátás bármelyik szülő részére folyósított ellátásból levonható. A levonást végleges visszafizetésre kötelező határozat alapján lehet megkezdeni. A levonással meg nem térült, illetőleg a túlfizetés összegére tekintettel csak hosszabb idő alatt megtérülő követelés összegét az ellátást igénybe vevő keresetéből is le lehet vonni. Ha a fizetésre kötelezett szerv, személy a fizetésre kötelező határozat véglegessé válásától számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, úgy a központi családtámogatási szerv megteszi a követelés végrehajtásához szükséges intézkedéseket. §

A jogosulatlanul felvett gyes visszafizetésének elengedése

Fontos tudni, hogy a jogalap nélkül kifizetett és végleges határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét a magánszemély kérelmére a központi családtámogatási szerv vezetője méltányosságból elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy az ellátás teljes összegét az arra jogosult személynek átadta, a felvett ellátás összege nem haladja meg a jogosultat megillető összeget és a jogosult nem részesült egyidejűleg az ellátásban. §

E kivételes méltányossági jogkör gyakorlása tekintetében a visszafizetés különösen akkor veszélyezteti súlyosan a megélhetést, ha a közös háztartásban élő családban

  1. az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, vagy
  2. magasabb összegű családi pótlékra jogosító gyermek, illetve magasabb összegű családi pótlékra vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személy él,
  3. három vagy több gyermek eltartásáról kell gondoskodni. §

Ezt a méltányossági kérelmet a visszafizetésre kötelező határozatot hozó szervnél kell benyújtani, és csatolni kell hozzá a jogalap nélkül felvett ellátás jogosultnak történő átadásáról és annak átvételéről szóló - az átadott összeg megjelölését és az átadás időpontját is tartalmazó - nyilatkozatot. A nyilatkozatot magánokirati formába kell foglalni, valamint el kell látni az átadó és az átvevő személy aláírásával. §