Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Gyermekekkel kapcsolatos rendszeres támogatások

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2018. augusztus 1.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A gyermekvédelem elsődleges szempontja, hogy a gyermek minden olyan támogatást (mind szellemi, erkölcsi, mind pedig anyagi oldalon) megkapjon, amely egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen. Itt tárgyaljuk a terhességi-gyermekágyi segély, a családi pótlék a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermekgondozási segély (gyes) és a gyermeknevelési támogatás (gyet) folyósításának feltételeit valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának szabályait.

Cikk:

Gyermeknevelési támogatás (gyet)

Az igénylés menete
A gyet összege
Létezik jogorvoslati lehetőség?
Mi a következménye a jogalap nélkül igénybe vett gyetnek?
Milyen módon hajtják be a jogosulatlanul felvett támogatást?
A jogosulatlanul felvett összeg elengedése méltányosságból

A gyermeknevelési támogatásra (gyet) az a szülő és az a gyám - ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt - jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. § A gyermekgondozási támogatásban részesülő szülő azonban egyidejűleg nem jogosult erre a támogatási formára is. §

A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik. §

Az igénylés menete

A családtámogatási ellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet a Magyar Államkincstár központi szerve által - az elektronikus űrlap tekintetében a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszterrel egyetértésben - e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy az annak megfelelő adattartalommal rendelkező elektronikus űrlapon kell benyújtani.

A kérelem személyesen vagy postai úton benyújtható

  1. a fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatánál,
  2. a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál vagy az integrált ügyfélszolgálatnál (kormányablak), vagy
  3. a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen. §

A társadalombiztosítási kifizetőhelyen benyújtott kérelmet a kifizetőhely annak érkeztetését követően három munkanapon belül továbbítja a kérelmező lakcíme szerint illetékes járási hivatalhoz. §

A családtámogatási ellátás megállapítására benyújtott kérelem esetén a kérelmező természetes személyazonosító adatait érvényes személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány bemutatásával, vagy másolatának csatolásával kell igazolni. A gyermekgondozási támogatások valamelyikével kapcsolatos kérelem esetén az adóazonosító jelet hatósági igazolvány vagy hatósági bizonyítvány bemutatásával, vagy másolatának csatolásával kell igazolni.

A gyermek adatai a születési anyakönyvi kivonattal is igazolhatóak.

A központi családtámogatási szerv a Cst. 49/B. § (1) bekezdése szerinti egységes szociális nyilvántartás adatai alapján a nyilvántartásba bejegyzett jogosult adatairól, kérelmére, hatósági bizonyítványt állít ki - az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása és a kérelem személyesen történő benyújtása esetén - automatikus döntéshozatal útján. §

A családtámogatási ellátásra való jogosultságot

  1. a nevelőszülő a gyermek nála történő elhelyezéséről rendelkező határozat,
  2. a gyám a gyámrendelő határozat,
  3. az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozat,
  4. az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozat,
  5. a Cst. 2. § a) pont ae) alpontja szerinti igénylő az EU Kék Kártya, valamint a szálláshely bejelentőlap,
  6. a Cst. 2. § a) pont af) alpontja szerinti igénylő a tartózkodási engedély, valamint a szálláshely bejelentőlap

bemutatásával vagy másolatának csatolásával igazolja. §

A formanyomtatvány kitöltésekor az igénylőnek nyilatkoznia kell például arról, hogy a gyermeke után házastársa vagy más személy gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban nem részesül, illetve a gyermeke napközbeni ellátást biztosító intézményben nincs elhelyezve, vagy ha igen, úgy az idevonatkozó jogszabályi feltételek teljesítése mellett. §

Az ellátás igénybevételével kapcsolatos valamennyi eljárás ebben az esetben is illeték- és költségmentes. §

A gyet összege

A gyet összege nem függ a gyermekek számától, havi összege pedig azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. § A 2007. december 31-ét követő, de 2019. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28 500 forint. §

Az igénylés elbírálását követően a családtámogatási ellátást - ide nem értve a természetben nyújtott családi pótlékot - a fővárosi és megyei kormányhivatal a jogosult, vagy - amennyiben a jogosult nevében az ellátás megállapítása iránti kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtotta be - a jogosult 16. életévének betöltéséig a törvényes képviselő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára utalja, vagy kifizetési utalványon kiutalja. §

Ha a gyetből levonásnak lenne helye, az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történt kivonása folytán a folyósított összeget a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegre felfelé kell kerekíteni, ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik. §

Létezik jogorvoslati lehetőség?

Amennyiben az igényelt anyasági támogatást elutasították vagy a kérelmező személy az igényelbíráló szerv intézkedésével, határozatával más ok miatt (pl. a megítélt anyasági támogatás összegével) nem ért egyet, úgy a kézhezvételtől, illetve az intézkedésről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet. §

A fellebbezést mindig az első fokú határozatot, intézkedést hozó szervhez kell benyújtani.

Mi a következménye a jogalap nélkül igénybe vett gyetnek?

Jogalap nélkül veszi igénybe a gyermekgondozási támogatást az a személy, aki az igénybevétel feltételeinek nem felel meg, azaz arra nem jogosult, továbbá az is, aki kevesebb összegre jogosult, mint amennyit folyósítottak részére. Az, aki ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 30 napon belül határozattal kötelezték. Amennyiben 30 napon belül nem kerül sor a felszólításra, a jogosulatlanul felvett gyet - a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől számított - 3 éven belül már csak akkor követelhető vissza, ha az ellátás jogosulatlan felvétele az igénylő személynek felróható.

A gyet felvétele akkor róható fel valakinek,

  1. ha tudott arról, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére felvette azt, vagy
  2. a jogosult a saját gondatlanságából fakadóan nem tudta, hogy a gyet őt nem illeti meg, de a körülmények alapján ezt tudnia kellett volna. §

Milyen módon hajtják be a jogosulatlanul felvett támogatást?

A jogalap nélkül felvett ellátást elsősorban a még folyósított ellátásból kell levonni. Ha a jogalap nélkül felvett ellátási formából már nem történik folyósítás, akkor a jogalap nélkül felvett ellátás összege bármely folyósított ellátás összegéből levonható. Az együtt élő szülők háztartásában élő gyermekre tekintettel folyósított, jogalap nélkül felvett családtámogatási ellátás bármelyik szülő részére folyósított ellátásból levonható. A levonást végleges visszafizetésre kötelező határozat alapján lehet megkezdeni. A levonással meg nem térült, illetőleg a túlfizetés összegére tekintettel csak hosszabb idő alatt megtérülő követelés összegét az ellátást igénybe vevő keresetéből is le lehet vonni. Ha a fizetésre kötelezett szerv, személy a fizetésre kötelező határozat véglegessé válásától számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, úgy a központi családtámogatási szerv megteszi a követelés végrehajtásához szükséges intézkedéseket. §

A jogosulatlanul felvett összeg elengedése méltányosságból

Fontos tudni, hogy a jogalap nélkül kifizetett és végleges határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét a magánszemély kérelmére a központi családtámogatási szerv vezetője méltányosságból elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy az ellátás teljes összegét az arra jogosult személynek átadta, a felvett ellátás összege nem haladja meg a jogosultat megillető összeget és a jogosult nem részesült egyidejűleg az ellátásban. §

E kivételes méltányossági jogkör gyakorlása tekintetében a visszafizetés különösen akkor veszélyezteti súlyosan a megélhetést, ha a közös háztartásban élő családban

  1. az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, vagy
  2. magasabb összegű családi pótlékra jogosító gyermek, illetve magasabb összegű családi pótlékra vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személy él,
  3. három vagy több gyermek eltartásáról kell gondoskodni. §

Ezt a méltányossági kérelmet a visszafizetésre kötelező határozatot hozó szervnél kell benyújtani, és csatolni kell hozzá a jogalap nélkül felvett ellátás jogosultnak történő átadásáról és annak átvételéről szóló - az átadott összeg megjelölését és az átadás időpontját is tartalmazó - nyilatkozatot. A nyilatkozatot magánokirati formába kell foglalni, valamint el kell látni az átadó és az átvevő személy aláírásával. §