Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Gyermekekkel kapcsolatos rendszeres támogatások

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2018. augusztus 1.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A gyermekvédelem elsődleges szempontja, hogy a gyermek minden olyan támogatást (mind szellemi, erkölcsi, mind pedig anyagi oldalon) megkapjon, amely egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen. Itt tárgyaljuk a terhességi-gyermekágyi segély, a családi pótlék a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermekgondozási segély (gyes) és a gyermeknevelési támogatás (gyet) folyósításának feltételeit valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának szabályait.

Cikk:

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre és pénzbeli ellátásra való jogosultság megállapítása

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának feltételei:
Mit értünk vagyon alatt?
Milyen időszakot kell figyelembe venni a jövedelemszámításnál?
Jövedelem vizsgálata
Jogosultság nagykorúvá válás esetén
A gyermek magyarországi tartózkodási engedélye
Természetbeni támogatásra való jogosultság
A családba fogadó gyámul kirendelt hozzátartozó pénzbeli ellátása
Kit tekintünk családba fogadó gyámnak?
A pénzbeli ellátás mértéke, és a pénzbeli ellátással járó pótlék
Eljárási szabályok
Jogorvoslat

Annak a gyermeknek, akinek szociális helyzete alapján rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát igazolják,

  1. bölcsődében, óvodában, iskolában (a nyári szünet idejére is), nyári napközis otthonban, fogyatékos gyermekeket ellátó intézményekben ingyenes étkezést kell biztosítani,
  2. évente kétszer természetbeni támogatást kap Erzsébet utalvány formájában, és
  3. külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeket is igénybe vehet. §

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek után a gyermeket családba fogadó, gyámjául kirendelt hozzátartozó - a későbbiekben ismertetett feltételek megléte esetén - havi rendszerességgel pénzbeli ellátásra is jogosult. §

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának feltételei:

  1. ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy
  2. ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
  3. ha a nagykorúvá vált 23. életévét még be nem töltött fiatal felnőtt nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy
  4. ha a nagykorúvá vált 25. életévét még be nem töltött fiatal felnőtt felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul,

akkor jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 145%-át, azaz 41.325 Ft-ot.

A 23, illetve 25 éves fiatal felnőttek azonban csak akkor jogosultak a kedvezményre, ha a nagykorúvá válásukat megelőző második hónap első napja, valamint a nagykorúvá válást megelőző nap közötti időszakban legalább egy napig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre voltak jogosultak.

Minden más esetben akkor lehet megállapítani a kedvezményre való jogosultságot, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135%-át, azaz 38.475 Ft-ot, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön, vagy együttesen a jogszabályban meghatározott értéket. §

A gyermeket gondozó család tagjaként az egy főre jutó jövedelem számításakor figyelembe kell venni a kérelem benyújtásának időpontjában egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező

  1. szülőt,
  2. a szülő házastársát vagy élettársát,
  3. a gyámság alá helyezett gyermek tartására köteles családba fogadó gyámot,
  4. valamint a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,
  5. a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytató gyermeket,
  6. a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket,
  7. korhatárra tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermeket,
  8. és a családjogi törvény alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont. §

Mit értünk vagyon alatt?

Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, illetve együtt számítva hetvenszeresét meghaladja. A vagyonvizsgálat nem terjedhet ki arra az ingatlanra, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, arra a vagyoni értékű jogra, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjárműre. Nem állapítható meg a kedvezményre való jogosultság, ha e gyermeket gondozó család tagjai együttesen vagy külön-külön ilyen értékű vagyonnal rendelkeznek. §

Milyen időszakot kell figyelembe venni a jövedelemszámításnál?

A jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető - nem vállalkozásból, illetve őstermelő tevékenységből származó - jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelmeknél pedig a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző egy évet kell figyelembe venni. Ekkor azonban azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.

Amennyiben a jövedelem vállalkozásból származik, és a vállalkozás megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.

A jövedelem számításnál figyelmen kívül kell hagyni a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet, és ha a vállalkozási tevékenység megszűnt, a vállalkozásból származó jövedelmet. Szintén nem lehet a jövedelemszámításnál figyelembe venni a közfoglalkoztatásból származó jövedelmének a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét.

Felmerülhet a kérdés, hogy mikor tekinthető a vállalkozási tevékenység megszűntnek? Ez abban az esetben lehet, ha

  1. az egyéni vállalkozói tevékenység az e tevékenységről szóló törvényben meghatározottak szerint szűnt meg,
  2. az őstermelői tevékenységnél az igazolványt visszaadták, vagy visszavonták, illetőleg
  3. a társas vállalkozást vagy az egyéni céget törölték a cégjegyzékből. §

Jövedelem vizsgálata

Amennyiben a hatóság hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltak vitathatók, fel lehet hívni a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására.

Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelem nyilatkozatban szereplő jövedelem 70 százalékát, a valós jövedelem az igazolt fenntartási költségek figyelembevételével kerül megállapításra. §

Jogosultság nagykorúvá válás esetén

Amennyiben a kedvezményre való jogosultság megállapításakor a jogosult kiskorú volt, azonban annak fennállása alatt betölti 18. évét, ezt követően is fennmarad - az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén - a jogosultság

  1. 23 éves koráig, ha nappali oktatás munkarendje szerint folytatja tanulmányait, illetve
  2. 25 éves koráig, ha felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul. §

A gyermek magyarországi tartózkodási engedélye

A kedvezményre való jogosultságot meg kell szüntetni, illetve az meg sem állapítható, ha a gyermek tartózkodási joga megszűnt, vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott. §

Természetbeni támogatásra való jogosultság

Ha a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság tárgyév augusztus 1-jén, illetve november 1-jén fennáll, a jogosultat augusztus és november hónapokban természetbeni támogatás illeti meg fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában. A támogatás összege attól függ, hogy a fenti időpontokban a gyámhatóság határozattal a gyermeket, továbbá a fiatal felnőttet hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetűnek minősítette-e vagy sem. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetűnek minősített gyermekek 2018-ban 6.500-6.500 forint, míg azok a gyermekek, továbbá fiatal felnőttek, akik ilyen határozattal nem rendelkeznek, 6.000-6.000 forint értékű utalványra jogosultak. § §

A családba fogadó gyámul kirendelt hozzátartozó pénzbeli ellátása

Kit tekintünk családba fogadó gyámnak?

A családba fogadó gyámot a gyámhatóság nevezi ki. A gyámhatóság azt a személyt nevezi ki családba fogadó gyámul,

  1. akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte,
  2. akinél a gyermeket a bíróság elhelyezte, vagy
  3. aki a gyermeket a gyámhatóság hozzájárulásával családba fogadta. §

Ez a személy akkor jogosult pénzbeli ellátásra, ha

  1. a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult,
  2. a családba fogadó gyám a gyermek hozzátartozója és tartására köteles, és
  3. nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik. §

A pénzbeli ellátás mértéke, és a pénzbeli ellátással járó pótlék

Mértéke: havonta - gyermekenként - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százaléka, azaz 6.270 forint. §

Pótlék: Amennyiben a jogosultság augusztus, illetve november 1-jén fennáll, a családba fogadó gyám jogosult alkalmanként és gyermekenként 8.400-8.400 forint pótlékra. A pótlék összegét minden éven az Országgyűlés a Költségvetési törvényben határozza meg. §, §

Eljárási szabályok

Az eljárás kérelemre indul. A kérelmet a gyermek törvényes képviselője (szülő, gyám, családba fogadó gyám), nagykorú kérelmező esetén saját maga terjesztheti elő a lakóhely szerint illetékes önkormányzat jegyzőjénél. Amennyiben a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, a kérelmet a tartózkodási hely szerinti önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani. §

A kérelem elbírálása az önkormányzat jegyzőjének, mint gyámhatóságnak a feladata. §

A feltételek fennállása esetén a jegyző a kedvezményre való jogosultságot 1 éves időtartamra, a nagykorúvá vált gyermek esetén pedig a 23, illetve 25. életév betöltéséig állapítja meg. §

Jogorvoslat

A jegyző döntése ellen a döntés kézhezvételét követő 15 napon belül fellebbezni lehet. A fellebbezést oda kell benyújtani, ahová a kérelmet is, de azt a megyei (fővárosi) kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztályához kell címezni. A fellebbezés elbírálásáig a határozat nem válik véglegessé. §

Az eljárás tárgyi illetékmentes. §