MORZSÁK
TARTALOM:Gyermekekkel kapcsolatos rendszeres támogatások
Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2019. június 7.
Forrás: Magyarország.hu
Címkék
Cikk
A gyermekvédelem elsődleges szempontja, hogy a gyermek minden olyan támogatást (mind szellemi, erkölcsi, mind pedig anyagi oldalon) megkapjon, amely egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen. Itt tárgyaljuk a terhességi-gyermekágyi segély, a családi pótlék a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermekgondozási segély (gyes) és a gyermeknevelési támogatás (gyet) folyósításának feltételeit valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának szabályait.
Cikk:
Válasszon ügyleírást:
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre és pénzbeli ellátásra való jogosultság megállapítása
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának feltételei:
Mit értünk vagyon alatt?
Milyen időszakot kell figyelembe venni a jövedelemszámításnál?
Jövedelem vizsgálata
Jogosultság nagykorúvá válás esetén
A gyermek magyarországi tartózkodási engedélye
Természetbeni támogatásra való jogosultság
A családba fogadó gyámul kirendelt hozzátartozó pénzbeli ellátása
Kit tekintünk családba fogadó gyámnak?
A pénzbeli ellátás mértéke, és a pénzbeli ellátással járó pótlék
Eljárási szabályok
Jogorvoslat
Annak a gyermeknek, akinek szociális helyzete alapján rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát igazolják,
- bölcsődében, óvodában, iskolában (a nyári szünet idejére is), nyári napközis otthonban, fogyatékos gyermekeket ellátó intézményekben ingyenes étkezést kell biztosítani,
- évente kétszer természetbeni támogatást kap Erzsébet utalvány formájában, és
- külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeket is igénybe vehet.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek után a gyermeket családba fogadó, gyámjául kirendelt hozzátartozó - a későbbiekben ismertetett feltételek megléte esetén - havi rendszerességgel pénzbeli ellátásra is jogosult.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának feltételei:
- ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy
- ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
- ha a nagykorúvá vált 23. életévét még be nem töltött fiatal felnőtt nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy
- ha a nagykorúvá vált 25. életévét még be nem töltött fiatal felnőtt felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul,
akkor jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 145%-át, azaz 41.325 Ft-ot.
A 23, illetve 25 éves fiatal felnőttek azonban csak akkor jogosultak a kedvezményre, ha a nagykorúvá válásukat megelőző második hónap első napja, valamint a nagykorúvá válást megelőző nap közötti időszakban legalább egy napig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre voltak jogosultak.
Minden más esetben akkor lehet megállapítani a kedvezményre való jogosultságot, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135%-át, azaz 38.475 Ft-ot, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön, vagy együttesen a jogszabályban meghatározott értéket.
A gyermeket gondozó család tagjaként az egy főre jutó jövedelem számításakor figyelembe kell venni a kérelem benyújtásának időpontjában egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező
- szülőt,
- a szülő házastársát vagy élettársát,
- a gyámság alá helyezett gyermek tartására köteles családba fogadó gyámot,
- valamint a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,
- a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytató gyermeket,
- a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket,
- korhatárra tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermeket,
- és a családjogi törvény alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.
Mit értünk vagyon alatt?
Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, illetve együtt számítva hetvenszeresét meghaladja. A vagyonvizsgálat nem terjedhet ki arra az ingatlanra, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, arra a vagyoni értékű jogra, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjárműre. Nem állapítható meg a kedvezményre való jogosultság, ha e gyermeket gondozó család tagjai együttesen vagy külön-külön ilyen értékű vagyonnal rendelkeznek.
Milyen időszakot kell figyelembe venni a jövedelemszámításnál?
A jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető - nem vállalkozásból, illetve őstermelő tevékenységből származó - jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelmeknél pedig a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző egy évet kell figyelembe venni. Ekkor azonban azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.
Amennyiben a jövedelem vállalkozásból származik, és a vállalkozás megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.
A jövedelem számításnál figyelmen kívül kell hagyni a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet, és ha a vállalkozási tevékenység megszűnt, a vállalkozásból származó jövedelmet. Szintén nem lehet a jövedelemszámításnál figyelembe venni a közfoglalkoztatásból származó jövedelmének a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét.
Felmerülhet a kérdés, hogy mikor tekinthető a vállalkozási tevékenység megszűntnek? Ez abban az esetben lehet, ha
- az egyéni vállalkozói tevékenység az e tevékenységről szóló törvényben meghatározottak szerint szűnt meg,
- az őstermelői tevékenységnél az igazolványt visszaadták, vagy visszavonták, illetőleg
- a társas vállalkozást vagy az egyéni céget törölték a cégjegyzékből.
Jövedelem vizsgálata
Amennyiben a hatóság hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltak vitathatók, fel lehet hívni a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására.
Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelem nyilatkozatban szereplő jövedelem 70 százalékát, a valós jövedelem az igazolt fenntartási költségek figyelembevételével kerül megállapításra.
Jogosultság nagykorúvá válás esetén
Amennyiben a kedvezményre való jogosultság megállapításakor a jogosult kiskorú volt, azonban annak fennállása alatt betölti 18. évét, ezt követően is fennmarad - az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén - a jogosultság
- 23 éves koráig, ha nappali oktatás munkarendje szerint folytatja tanulmányait, illetve
- 25 éves koráig, ha felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.
A gyermek magyarországi tartózkodási engedélye
A kedvezményre való jogosultságot meg kell szüntetni, illetve az meg sem állapítható, ha a gyermek tartózkodási joga megszűnt, vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott.
Természetbeni támogatásra való jogosultság
Ha a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság tárgyév augusztus 1-jén, illetve november 1-jén fennáll, a jogosultat augusztus és november hónapokban természetbeni támogatás illeti meg fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában. A támogatás összege attól függ, hogy a fenti időpontokban a gyámhatóság határozattal a gyermeket, továbbá a fiatal felnőttet hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetűnek minősítette-e vagy sem. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetűnek minősített gyermekek jelenleg 6.500-6.500 forint, míg azok a gyermekek, továbbá fiatal felnőttek, akik ilyen határozattal nem rendelkeznek, 6.000-6.000 forint értékű utalványra jogosultak.
A családba fogadó gyámul kirendelt hozzátartozó pénzbeli ellátása
Kit tekintünk családba fogadó gyámnak?
A családba fogadó gyámot a gyámhatóság nevezi ki. A gyámhatóság azt a személyt nevezi ki családba fogadó gyámul,
- akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte,
- akinél a gyermeket a bíróság elhelyezte, vagy
- aki a gyermeket a gyámhatóság hozzájárulásával családba fogadta.
Ez a személy akkor jogosult pénzbeli ellátásra, ha
- a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult,
- a családba fogadó gyám a gyermek hozzátartozója és tartására köteles, és
- nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik.
A pénzbeli ellátás mértéke, és a pénzbeli ellátással járó pótlék
Mértéke: havonta - gyermekenként - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százaléka, azaz 6.270 forint.
Pótlék: Amennyiben a jogosultság augusztus, illetve november 1-jén fennáll, a családba fogadó gyám jogosult alkalmanként és gyermekenként 8.400-8.400 forint pótlékra. A pótlék összegét minden éven az Országgyűlés a Költségvetési törvényben határozza meg.
,
Eljárási szabályok
Az eljárás kérelemre indul. A kérelmet a gyermek törvényes képviselője (szülő, gyám, családba fogadó gyám), nagykorú kérelmező esetén saját maga terjesztheti elő a lakóhely szerint illetékes önkormányzat jegyzőjénél. Amennyiben a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, a kérelmet a tartózkodási hely szerinti önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani.
A kérelem elbírálása az önkormányzat jegyzőjének, mint gyámhatóságnak a feladata.
A feltételek fennállása esetén a jegyző a kedvezményre való jogosultságot 1 éves időtartamra, a nagykorúvá vált gyermek esetén pedig a 23, illetve 25. életév betöltéséig állapítja meg.
Jogorvoslat
A jegyző döntése ellen a döntés kézhezvételét követő 15 napon belül fellebbezni lehet. A fellebbezést oda kell benyújtani, ahová a kérelmet is, de azt a megyei (fővárosi) kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztályához kell címezni. A fellebbezés elbírálásáig a határozat nem válik véglegessé.