Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Gyermekekkel kapcsolatos rendszeres támogatások

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2018. augusztus 1.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A gyermekvédelem elsődleges szempontja, hogy a gyermek minden olyan támogatást (mind szellemi, erkölcsi, mind pedig anyagi oldalon) megkapjon, amely egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen. Itt tárgyaljuk a terhességi-gyermekágyi segély, a családi pótlék a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermekgondozási segély (gyes) és a gyermeknevelési támogatás (gyet) folyósításának feltételeit valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának szabályait.

Cikk:

Csecsemőgondozási díj

Ki jogosult a csecsemőgondozási díjra?
Igényelhető egyszerre többféle támogatás?
Mennyi ideig jár a csecsemőgondozási díj?
Mennyi a csecsemőgondozási díj összege?
A csecsemőgondozási díjban részesülők számára nyújtott jövedelempótlék
Hol kell igényelni a csecsemőgondozási díjat?
A csecsemőgondozási díj összegének kifizetése
A csecsemőgondozási díjhoz kapcsolódó néhány kedvezmény

Ki jogosult a csecsemőgondozási díjra?

Csecsemőgondozási díj (korábban terhességi-gyermekágyi segély) annak jár, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke

  1. a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik, vagy
  2. a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik. §

A szülő nő csecsemőgondozási díjra való jogosultsága legkésőbb a gyermek születésének napjával, koraszülött gyermekre tekintettel a szülési szabadság első napjával nyílik meg. §

Egészségbiztosítás szempontjából biztosítottnak tekinthetők mindazok, akiknek munkaviszonya, közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonya áll fenn, tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy részmunkaidőben történik a foglalkoztatásuk. Az egészségbiztosítás ellátásait (így a csecsemőgondozási díjat is) azonban mások is igénybe vehetik (pl. bírósági jogviszonyban állók vagy munkanélküli járadékban részesülők); az idevonatkozó törvény tételesen sorolja fel ezen személyek körét.

  1. a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét,
  2. közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,
  3. a rehabilitációs ellátás folyósításának idejét. §

A 40. § (1) bekezdésben foglaltakon túl csecsemőgondozási díjra - az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - jogosult

  1. az nő, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, a gyermek gondozásba vételének napjától,
  2. az - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 5. § sz) pontja szerinti - családbafogadó gyám, aki a csecsemőt végleges döntés alapján gondozza, a gyám kirendelésének napjától,
  3. a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő az egészségügyi szolgáltató által - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalmú nyomtatvány szerint - igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól a gyermeket szülő nő - igazolás szerinti - egészségi állapotának fennállásáig,
  4. a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő meghal, az elhalálozás napjától,
  5. az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalmú nyomtatvány szerint - igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól a gyermeket szülő nő - igazolás szerinti - egészségi állapotának fennállásáig,
  6. az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal, az elhalálozás napjától,
  7. az a férfi, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, a gyermek gondozásba vételének napjától,
  8. a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő szülői felügyeleti joga megszűnt, attól a naptól, amikortól a szülő nő felügyeleti joga megszűnt, a gyermek születését követő 168. napig jár, ha a (4) bekezdés a)-h) pontja szerinti feltételek bármelyikének bekövetkezése napján az (1) bekezdésben meghatározottak a (4) bekezdés alapján jogosult személy tekintetében fennállnak. §

Nem jár a csecsemőgondozási díj annak a biztosítottnak, aki

  1. a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,
  2. ha bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat. §

Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár csecsemőgondozási díj. §

Igényelhető egyszerre többféle támogatás?

A jogszabályi feltételek fennállása esetén a szülőnek az ellátás igénylésekor arra figyelemmel kell lennie, hogy amennyiben ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg

  1. csecsemőgondozási díjra,
  2. táppénzre vagy baleseti táppénzre,
  3. gyermekgondozási díjra

is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe. Az, aki ugyanazon gyermek jogán egyidejűleg gyermekgondozást segítő ellátásra (gyermekgondozási segély, ha az ellátásra való jogosultság 2016. január 1-jét megelőzően nyílt meg), gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) és táppénzre vagy baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra, illetve gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás, illetve gyermekgondozási díj igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. Ha a szülők a közös háztartásukban élő gyermekük után egyidejűleg jogosultak táppénzre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra, valamint gyermekgondozási támogatásra, választásuk szerint az ellátást csak az egyik szülő veheti igénybe. §

A szülő a különböző korú gyermekei jogán a gyermekgondozást segítő ellátást és a táppénzt vagy baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, illetve gyermekgondozási díjat egyidejűleg is igénybe veheti. §

Ha a szülő különböző korú gyermekeire tekintettel az egyik gyermeke után jogosult csecsemőgondozási díjra vagy gyermekgondozási díjra, akkor a másik gyermeke jogán járó csecsemőgondozási díjat vagy gyermekgondozási díjat egyidejűleg is igénybe veheti. §

Az említett ellátások között a biztosított, illetve a szülő a jogosultság fennállása alatt választhat. Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermekeik jogán egyidejűleg gyermekgondozási támogatásra, illetve táppénz vagy baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátásra is jogosultak, választásuk szerint - kivéve közös háztartásban élő gyermek jogán - a gyermekek után járó ellátásokat csak az egyik szülő veheti igénybe. §

A választott újabb ellátást a korábban megállapított ellátás folyósításának megszüntetését követő naptól kell folyósítani. A választott újabb ellátás visszamenőlegesen járó összegét csökkenteni kell az újabb ellátásra való jogosultság kezdő napjától a korábban megállapított ellátás folyósítása megszüntetésének napjáig kifizetett ellátás nettó összegével. Az ellátások közötti különbözet kamatmentes kifizetésére a csökkentés teljesítését követő három munkanapon belül kerül sor.

A közös háztartásban élő gyermek jogán - választásuk szerint - a szülők valamelyike gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot. §

Mennyi ideig jár a csecsemőgondozási díj?

A csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A csecsemőgondozási díj legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár, kivéve a jogszabály szerint a koraszülött gyermekek esetében a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezés alkalmazásakor. Ha a csecsemőgondozási díj iránti kérelem a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik. §

A szülési szabadság akkor is megilleti a szülő nőt, ha gyermeke halva születik vagy a szabadság alatt elhalálozik. Az előbbi esetben a szülési szabadság a szülést követő hat hétig, az utóbbi esetben a gyermek halálát követő 15 napig vehető igénybe, de a szülési szabadság teljes ideje ebben az esetben sem lehet 6 hétnél rövidebb.

Mennyi a csecsemőgondozási díj összege?

A csecsemőgondozási díj összege a szülési szabadság kezdő napját megelőző naptári évben keresett naptári napi alap 70%-a, illetve naptári napi jövedelem 70%-a, ha a biztosított naptári napi jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresének harmincad részét. § Ez az összeg a szülési szabadság időtartama alatt illeti meg azt az anyát, vagy azt a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nőt, aki a fent részletezett jogszabályi feltételeknek megfelel.

Ha a biztosítási idő a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőzően - ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs - a táppénz alapját a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. §

Ha a biztosított a (2) bekezdés szerinti időszakban nem rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van legalább 180 napnyi - melyben 30 napnál hosszabb megszakítás nincs - folyamatos biztosítási jogviszonya, a táppénz naptári napi alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani. §

Ha a biztosított a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően nem rendelkezik 180 napnyi - melyben 30 napnál hosszabb megszakítás nincs - folyamatos biztosítási jogviszonnyal, a táppénz naptári napi alapját a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve ha a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz naptári napi alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem. §

A csecsemőgondozási díj megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről. §

Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán benyújtott csecsemőgondozási díj iránti kérelmet újra elbírálni nem lehet, a csecsemőgondozási díjat annak időtartama alatt a határozatban megállapított összegben kell folyósítani. §

Tényleges jövedelem hiányában az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni. Az egyéni és társas vállalkozók ellátását tényleges jövedelem hiányában a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszeresének figyelembevételével kell megállapítani.

Ha a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 40. § (1) bekezdése alapján a csecsemőgondozási díj, illetve az Ebtv. 42/A. § (1) bekezdése alapján a gyermekgondozási díj a Tbj. 5. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott biztosított részére kerül megállapításra, a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani, azonban a pénzbeli ellátás naptári napi alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. §

Az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történt kivonása folytán a csecsemőgondozási díj összegének megállapítása során a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegre felfelé kell kerekíteni, ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik. §

A csecsemőgondozási díjban részesülők számára nyújtott jövedelempótlék

A Kormány a terhességi-gyermekágyi segélyben és gyermekgondozási díjban részesülők számára nyújtott jövedelempótlékról szóló 6/2012. (II. 1.) Korm. rendeletet 2015 április 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte.

Hol kell igényelni a csecsemőgondozási díjat?

A csecsemőgondozási díj iránti kérelmet a biztosított személynek szóban vagy írásban a foglalkoztatójánál (pl. a munkáltatónál) kell előterjeszteni. §

A biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésekor az "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" elnevezésű nyomtatványt (a továbbiakban: Igazolvány) a foglalkoztatónak átadja. A foglalkoztató az átvett Igazolványba három napon belül bejegyzi a biztosítási jogviszony kezdetét és az Igazolványt a jogviszony megszűnéséig megőrzi. A foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszűnésekor az Igazolványba bejegyzi a megszűnést, és az Igazolványt a biztosítottnak a biztosítási jogviszony megszűnésének a napján átadja, aki az átvételt igazolja. A biztosítás fennállása alatt újabb biztosítással járó jogviszony létesítése esetén az újabb foglalkoztató az Igazolványba a biztosítási adatokat az előzőek szerint bejegyzi, és az Igazolványt visszajuttatja ahhoz a foglalkoztatóhoz, ahol a biztosítás előbb kezdődött. Ezen eljárás alól kivételt képez az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. melléklet 11. pontjában meghatározott megbízási jogviszony. §

A kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszüntetésekor az Igazolványon feljegyzi a biztosítási jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző két éven belül folyósított táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj időtartamát. §

Ha a biztosítás megszűnését követően a biztosított baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj vagy gyermekgondozási díj iránti kérelmet nyújt be, a korábban átvett Igazolványt a kérelemhez mellékelni kell. Az ellátást megállapító szerv a pénzbeli ellátás és a baleseti táppénz folyósításának befejezésekor az Igazolványba bejegyzi a passzív jogon folyósított ellátás időtartamát, valamint az Ebtv. 42/E. §-a alapján folyósított gyermekgondozási díjat és az Igazolványt öt napon belül visszaadja vagy visszaküldi a biztosítottnak. §

Ha az Igazolvány betelt, új Igazolványt kell kiállítani, és ahhoz csatolni kell a visszamenőleg két éven belüli biztosítási időket tartalmazó Igazolványokat. §

Ha a biztosított az újabb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyának kezdetekor az Igazolványt nem adja át, a foglalkoztató köteles a biztosítottat felhívni, hogy az Igazolványt az előző foglalkoztatójától szerezze be. Amennyiben a biztosított az Igazolványt nem szerzi be, erről a tényről a biztosítottnak írásban kell nyilatkoznia. Az írásbeli felhívást és a nyilatkozatot a foglalkoztató köteles öt évig megőrizni. Amennyiben az Igazolványt a biztosított az előző foglalkoztatójától a felhívást követő 30 napon belül nem szerzi be, a foglalkoztató új Igazolványt állít ki. §

A pénzbeli ellátás iránti kérelemhez mellékelt Igazolványt - a kérelem első fokon történő elbírálását követően - a foglalkoztatóhoz, foglalkoztató hiányában a kérelmezőhöz vissza kell juttatni. A kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató a pénzbeli ellátás iránti kérelemhez a rendelkezésére álló Igazolványt akkor csatolja, ha a biztosított

  1. e foglalkoztatónál az Ebtv. 42/E. §-a alapján gyermekgondozási díjat igényel, vagy
  2. e foglalkoztatónál első alkalommal kér pénzbeli ellátást, és a kétévi folyamatos biztosítási időn belül más foglalkoztatója is volt. §

Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás iránti igény az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani. §

A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti kérelmet

  1. a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely,
  2. egyéb esetben a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító

bírálja el. §

Az utazási költségtérítés iránti kérelmet a biztosított lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes egészségbiztosító bírálja el. Ebben az esetben az utazási költségtérítést az egészségbiztosító folyósítja.

A csecsemőgondozási díjat, a gyermekgondozási díjat és a táppénzt

  1. a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kifizetőhely,
  2. a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben az egészségbiztosító

folyósítja.

A csecsemőgondozási díj összegének kifizetése

A csecsemőgondozási díjat havonta utólag folyósítják. Ha az igényt a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató bírálta el, akkor a bérfizetési napon, amennyiben az illetékes egészségbiztosítási pénztár volt az elbíráló, akkor a tárgyhónapot követő 10. napig kerül sor a díj folyósítására. §

Az igényelbíráló szerv az ügyfelet személyes megjelenésre is felhívhatja az igény elbírálása érdekében. Ha az ellátásban részesülő az orvosi vizsgálaton vagy a kórházban a jogkövetkezményekről való tájékoztatást tartalmazó ismételt felhívásra sem jelenik meg, vagy az orvosi felülvizsgálatnak, kórházi megfigyelésnek elfogadható indok nélkül nem veti magát alá és emiatt a kérelmet elbírálni nem lehet, az eljárást meg kell szüntetni. §

Az esedékessé vált és fel nem vett díjat az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni. Ha a díj felvételére azért nem került sor, mert a jogosult elhalálozott, a vele közös háztartásban élő házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőre emelkedése napjától számított egy éven belül. §

A csecsemőgondozási díjhoz kapcsolódó néhány kedvezmény

A csecsemőgondozási díj után nem kell sem százalékos mértékű, sem tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni.

A csecsemőgondozási díj folyósításának idejét a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időként kell figyelembe venni. §

Az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira (például járóbeteg-szakellátásra vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra) a biztosított személyeken túl jogosultak azok is, akik csecsemőgondozási díjban részesülnek.

A gyermektartásdíj, valamint a jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás végrehajtása érdekében legfeljebb a csecsemőgondozási díj 33%-a vonható le a fizetésre kötelezett személytől. §

A levonás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:

  1. gyermektartásdíj,
  2. megváltozott munkaképességű személyeknek járó, jogalap nélkül felvett ellátás.

Több letiltás esetén a levonás a megváltozott munkaképességű személy ellátásaiból ellátásának legfeljebb 50%-áig terjedhet. §

Az a hallgató, aki 2006. december 1-je előtt

létesített hallgatói jogviszonyt és

költségtérítéses képzésben vett részt és a félév (oktatási időszak) első napján csecsemőgondozási díjban részesült,

abban a félévben (oktatási időszakban), amelynek első napján az előző feltételeknek megfelel, azon a szakon, illetve szakképzésben folytatott tanulmányok idején, amelyben 2007. augusztus 1. előtt korábban - csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozást segítő ellátásra, gyermeknevelési támogatásra vagy gyermekgondozási díjra figyelemmel - költségtérítés-mentességben részesült, költségtérítés fizetésére nem kötelezhető. §

Az intézmény a fentiekben meghatározott hallgatók képzésének költségvetési támogatását az adott tanév első félévére november 15-ig, második félévére április 15-ig elkészített tételes jelentés alapján az Emberi Erőforrások Minisztériuma - az intézmények részére e jogcímen biztosított költségvetési támogatás figyelembevételével - a zárszámadás, illetve a nem állami fenntartású intézményekkel kötött megállapodás keretében rendezi. A felsőoktatási intézmény az érintett hallgatók adatszolgáltatási kötelezettségeit térítési és juttatási szabályzatában köteles rögzíteni. A költségvetési támogatásnál csak azok a hallgatók vehetők figyelembe, akik az intézményi térítési és juttatási szabályzat szerint, de legkésőbb az adott évben március 31-ig, illetőleg október 31-ig a szükséges adatszolgáltatást elvégezték. §