Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Hátrányos helyzetűek köre

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2018. február 8.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A fogyatékkal élő emberek támogatásának szabályai hátrányaik enyhítése és esélyegyenlőségük megalapozása érdekében születtek. Megtudhatjuk, hogy ki minősül fogyatékos személynek, szó esik a fogyatékosokat megillető jogok védelméről is.

Cikk:

Fogyatékos személyek jogai

Ki minősül fogyatékos személynek?
Az akadálymentes környezethez való jog
Kommunikációhoz való jog
A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés
Biztonságos közlekedéshez való jog
Támogató szolgálat, segédeszköz
Az esélyegyenlősítés célterületei
Mit kell biztosítani az egészségügyben?
Az oktatás, képzés
A foglalkoztatás
A megfelelő lakóhely
Kultúra és sport
A rehabilitáció
Hova fordulhat a fogyatékos jogainak védelmében?

Az Országgyűlés a fogyatékos emberek hátrányainak enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása, illetve a társadalom szemléletmódjának alakítása érdekében alkotta meg az 1998. évi XXVI. törvényt (a továbbiakban: Törvény). A fogyatékkal élőket az élet számos területén, így a foglalkoztatás, a tömegkommunikáció, a közlekedés, a tanulás, az egészségügyi szolgáltatások, a sport, a pihenés területén hátrányos megkülönböztetéstől szenvednek, éppen ezért a törvény rögzíti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.

A törvény célja a fogyatékosok jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a számukra nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, valamint mindezek eredményeként esélyegyenlőségük, önálló életvitelük és a társadalmi életben való aktív részvételüknek a biztosítása. §

Ki minősül fogyatékos személynek?

Fogyatékos személynek az minősül, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással, illetve ezek bármilyen halmozódásával él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja. §

Az akadálymentes környezethez való jog

A fogyatékos személynek joga van az akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos épített környezetre, amely különösen a közlekedéssel és az épített környezettel kapcsolatos tájékozódási lehetőségekre vonatkozik. §

Kommunikációhoz való jog

A fogyatékos személynek biztosítani kell az egyenlő esélyű hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékosokat megillető jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak.

Az információ akkor minősül hozzáférhetőnek, ha azt a fogyatékkal élő érzékelheti, illetve biztosított a megfelelő értelmezés lehetősége is. A kommunikációban jelentősen gátolt személy számára a közszolgáltatások igénybevételekor lehetővé kell tenni a kölcsönös tájékozódás és személyi segítés feltételeit. §

A kommunikáció terén létező jogok érvényesülését például a fénycsengő, a liftben lévő fényjelzés, a feliratozott filmek, az egyes televízió műsorokban szereplő jeltolmács segíti.

A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés

A közszolgáltatások fogalmát a Törvény részletesen meghatározza. § A fogyatékos személyek számára - figyelembe véve a különböző csoportok eltérő speciális szükségleteit - az ezekhez való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása kötelező. Ennek érdekében a fogyatékos személy pl. az önálló életvitelét segítő kutyáját beviheti minden olyan szervnek, intézménynek, szolgáltatónak azon helyiségébe, amelyek mindenki számára nyitva állnak. §

Biztonságos közlekedéshez való jog

A közlekedési rendszereknek, tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek - beleértve a jelző- és tájékoztató berendezéseket is - alkalmasnak kell lenniük arra, hogy azokat a fogyatékosok is biztonsággal használják.

A közlekedésében jelentősen akadályozott fogyatékos személy közlekedését - az indulási helytől a célállomásig - szállítást végző hálózat működtetésével is biztosítani lehet. A biztonságos közlekedéshez való jog érvényesülése érdekében például egyes gyalogátkelőhelyeken hangjelzést kibocsátó berendezések működnek, és a forgalmasabb útszakaszon az útpadkákon a kerekesszék használói is könnyedén közlekedhetnek.

Közhasználatú parkolóban a fogyatékos személyek számára megfelelő számú és alapterületű parkolóhely kialakításáról kell gondoskodni. §

Támogató szolgálat, segédeszköz

A fogyatékos személy részére biztosítani kell a fogyatékossága által indokolt, szükségleteinek megfelelő támogató szolgálat igénybevételét, továbbá a fogyatékosok fizikai vagy érzékszervi képessége részleges vagy teljes hiányának pótlását szolgáló segédeszközt, melyek árához nyújtanak támogatást.

A támogató szolgálat a fogyatékos személy önálló életvitelét elősegítő, a mindennapi szükségletei kielégítését célzó - személyes közreműködés által megvalósuló - szolgáltatás. §

Az esélyegyenlősítés célterületei

A fogyatékos személy jogai leginkább az egészségügy, az oktatás, a foglalkoztatás, a lakhatás, a kultúra és a sport területén sérülnek, ezért az esélyegyenlősítés célterületei ezekre az életviszonyokra koncentrálódnak.

Mit kell biztosítani az egészségügyben?

A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során figyelemmel kell lenni a fogyatékosságából adódó szükségleteire. Biztosítani kell számára - a fogyatékosságával összefüggésben - az állapota javításához, az állapotromlása megelőzéséhez szükséges rendszeres és hatékony egészségügyi ellátást.

Mivel a fogyatékosok ellátása speciális szaktudást igényel, gondoskodni kell az ehhez szükséges képzés és továbbképzés feltételeiről. Az egészségügyi ellátása során törekedni kell arra, hogy az ellátás segítse elő a fogyatékos rehabilitációját, társadalmi beilleszkedését, továbbá, ne erősítse a betegségtudatát. A Törvény külön kiemeli az orvos tájékoztatási kötelezettségét arról, hogy a fogyatékkal élő kiskorú törvényes képviselője milyen ellátásokat, fejlesztési lehetőségeket vehet igénybe a gyerek érdekében. §

Az oktatás, képzés

A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelően és életkorától függően korai fejlesztésben és gondozásban, óvodai, iskolai nevelésben és oktatásban, fejlesztő felkészítésben vegyen részt attól kezdve, hogy igényjogosultságát megállapították.

A korai fejlesztés és gondozás megvalósítható otthoni ellátás, bölcsődei gondozás, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, gyermekotthoni gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógiai ellátás keretében.

A sajátos nevelési igényű gyermek az óvodai nevelésben és oktatásban a többi gyermekkel, tanulóval együtt - azonos óvodai csoportban, illetve iskolai osztályban -, külön óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben vesz részt (itt a gyermek egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül).

Szakértői és rehabilitációs bizottság határozza meg azt, hogy a gyermeknek melyik az előnyösebb képzési mód.

A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai, iskolai nevelését, oktatását ellátó óvodát és iskolát a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján a szülő választja ki. A szülő gyakorolhatja a szabad iskolaválasztás jogát, amely azonban annyiban korlátozott, hogy csak a gyermeknek megfelelő képzést biztosító - esetleg speciális felszereléssel, eszközökkel ellátott - oktatási intézménybe írathatja a gyermekét. §

A foglalkoztatás

Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. § Ezt a fogyatékkal élők esetében ki kell egészíteni azzal, hogy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosultak.

A védett munkahelyet a központi költségvetés normatív támogatásban részesíti.

A foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles gondoskodni a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakításáról. Az átalakítással kapcsolatos költségek fedezésére a központi költségvetésből szintén támogatás igényelhető.

A munkáltatónak már a felvételi eljárás során biztosítania kell a fogyatékos személy munkához jutásának elősegítése érdekében az egyenlő eséllyel hozzáférhető környezetet abban az esetben, ha:

  1. a megüresedett álláshelyet nyilvánosan meghirdette,
  2. az álláshelyre a fogyatékos személy oly módon jelentkezett, hogy jelezte a meghallgatáshoz szükséges speciális igényeit, és
  3. azok biztosítása a munkáltató számára nem jelent aránytalanul nagy terhet. Aránytalanul nagy tehernek minősül az, ha a kötelezettség teljesítése a munkáltató működését ellehetetleníti. §

Ha a fogyatékosok foglalkoztatása az integrált foglalkoztatás keretében nem valósítható meg, akkor számukra a munkához való jogot a lehetőségekhez mérten biztosítani kell. A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató akkreditált munkáltatók, valamint a szociális foglalkoztatást végző foglalkoztatók a központi költségvetésből támogatást igényelhetnek. §

A megfelelő lakóhely

A fogyatékos személynek joga van a fogyatékosságának, személyes körülményeinek megfelelő - családi, lakóotthoni, intézményi - lakhatási forma megválasztásához. §

Kultúra és sport

A fogyatékos személy számára lehetővé kell tenni a művelődési, kulturális, sport- és más közösségi célú létesítmények látogatását. Sportolási lehetőségeinek megteremtéséhez szükséges feltételek érdekében biztosítani kell a sportolási célú, szabadidős intézmények használatát. A fogyatékos szabadidő- és tömegsportját a Magyar Olimpiai Bizottság támogatja. A fogyatékos személyek verseny- és élsportjának támogatása pedig a központi költségvetésből történik. §

A rehabilitáció

A fogyatékos személynek joga van a rehabilitációra. E jog érvényesítését rehabilitációs szolgáltatások, ellátások biztosítják. A rehabilitáció az egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, átképzési, foglalkoztatási, szociális rendszerekben megvalósuló folyamat, amelynek célja a fogyatékos személy képességének fejlesztése, szinten tartása, a társadalmi életben való részvételének, valamint önálló életvitelének elősegítése. §

Hova fordulhat a fogyatékos jogainak védelmében?

Amennyiben valakit fogyatékossága miatt jogellenesen hátrány ér - gondolva különösen a hátrányos megkülönböztetés esetére -, megilletik mindazok a jogok, amelyek a személyhez fűződő jogok sérelme esetén irányadók. §