Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

A Központi Azonosítási Ügynök eSzemélyi Azonosítási funkciója tervezett karbantartás miatt 2019.03.22 20:00 órától 2019.03.22 21:00 óráig nem lesz elérhető. Kérjük a fentiek figyelembevételét az elektronikus ügyintézés során!

Szíves megértését köszönjük.

NISZ Zrt.

MORZSÁK

TARTALOM:Adózási szabályok

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2019. február 15.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Az adó a közszükségletek kielégítését szolgáló közbevételek legismertebb fajtája. Az adóigazgatási eljárásban az adóhatóság az adózóra nézve jogokat és kötelezettségeket állapíthat meg, ellenőrzi az adókötelezettségek teljesítését, a joggyakorlás törvényességét, az adózást érintő tényekről, adatokról, körülményekről nyilvántartást vezet, valamint adatot igazol, és ellenőrzést végez.

Cikk:

Jogorvoslatok az adóigazgatási eljárásban

A döntés módosítása és visszavonása
Fellebbezés
A másodfokú eljárás
Új eljárásra utasítás
Felügyeleti intézkedés
A felettes szervek hatásköre
Adó- és vámhatósági határozat bírósági felülvizsgálata

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a feladatait központi szervei területi szervei útján látja el.

A NAV központi szerve a Központi Irányítás és a Bűnügyi Főigazgatóság.

A NAV területi szervei:

  1. a megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóságok (a továbbiakban: megyei igazgatóságok),
  2. a Fellebbviteli Igazgatóság,
  3. a NAV nyomozóhatósági feladatait ellátó területi szervei és
  4. a Kormány rendeletében meghatározott igazgatóságok, illetve intézetek:
    • a Kiemelt Adó- és Vámigazgatóság (KAVIG),
    • a Repülőtéri Igazgatóság,
    • a Bevetési Igazgatóság,
    • a Szakértői Intézet,
    • az Informatikai Intézet,
    • a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet és
    • a Gazdasági Ellátó Igazgatóság. §, §

A NAV nyomozóhatósági feladatait a Bűnügyi Főigazgatóság és a NAV nyomozó hatósági feladatait ellátó területi szervei látják el.

A megyei igazgatóságok kirendeltségeket működtethetnek. §

A NAV területi szervei - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tevékenységüket érintő körben - ideértve a polgári peres és nem peres eljárásokat, illetve a polgári jogi igénnyel kapcsolatos tevékenységet is - a NAV szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint, külön meghatalmazás nélkül képviselik a NAV-ot. A bűnügyi igazgatóság tevékenységét érintő peres és nem peres eljárásokban a NAV-ot a Bűnügyi Főigazgatóság képviseli. §

A döntés módosítása és visszavonása

Az adóhatóság a felettes szerv vagy a közigazgatási bíróság által még el nem bírált jogszabálysértő döntését, illetve a közigazgatási perrel érintett döntést hozó adóhatóság a bíróság által még el nem bírált jogszabálysértő döntésrészét módosítja vagy visszavonja. Az adóhatóság a döntést az adózó terhére egy alkalommal módosíthatja.

A módosító vagy visszavonó döntés kiadmányozására az adózó terhére a döntés véglegessé válásától számított egy éven belül, az adózó javára az adó megállapításához való jog elévüléséig van lehetőség. A súlyosítási határidő leteltét követően nem lehet az adózó javára szóló visszavont döntéssel azonos jogalapon nyugvó, az adózó terhére szóló új döntést hozni.

Az adóhatóság az adó megállapításához, a költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévüléséig módosítja vagy visszavonja a döntését, ha azt törvény előírja. E rendelkezést alkalmazni kell a fellebbezési eljárásban is. §

Az előzőekben ismertetett, az adózó terhére történő módosítás korlátozása nem érvényesül abban az esetben, ha

  1. a bíróság a büntetőügyben hozott jogerős ítéletével megállapította, hogy az adózó adókötelezettsége teljesítésével összefüggésben csalást, költségvetési csalást, adócsalást, illetve munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalást követett el,
  2. a döntést hozó adóhatóság dolgozója a kötelességét a büntetőtörvénybe ütköző módon szegte meg úgy, hogy ez a döntés meghozatalát befolyásolta, és ezt a bíróság büntetőügyben hozott jogerős ítélete megállapította, valamint, ha
  3. az adózó rosszhiszemű volt. §

A rosszhiszeműséget az adóhatóságnak kell bizonyítani. §

Ha az adóhatóság határozata (végzése) jogszabálysértő, melynek következtében az adózónak visszatérítési igénye keletkezik, az adóhatóság a visszatérítendő összeg után a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet, kivéve, ha a téves adómegállapítás az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett érdekkörében felmerült okra vezethető vissza. §

Fellebbezés

Fellebbezés benyújtására az jogosult, akire a döntés rendelkezést tartalmaz. A fellebbezésre jogosult az adóhatóság elsőfokú határozata ellen fellebbezhet. §, §

A határozathozatalt megelőző eljárás során hozott végzés a határozat ellen benyújtott fellebbezésben támadható meg, kivéve, ha az önálló fellebbezést törvény megengedi. §

Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott,

  1. az eljárást megszüntető,
  2. a kérelmet visszautasító,
  3. a bevallás, az adatbejelentés, a bejelentés, a fellebbezés vagy egyéb jogorvoslat határidejének elmulasztásával kapcsolatban benyújtott igazolási kérelmet elutasító,
  4. az iratbetekintési jog korlátozását elrendelő,
  5. az adózó ismételt ellenőrzésre irányuló kérelmét elutasító,
  6. a visszatartási jog gyakorlásáról hozott,
  7. a biztosítási intézkedés, illetve az ideiglenes biztosítási intézkedés elrendeléséről szóló,
  8. az eljárási bírságot kiszabó,
  9. a többletköltségek megtérítésére kötelező,
  10. az eljárási költség viselésével kapcsolatos, a költségmentességi kérelmet elutasító,
  11. a kézbesítési kifogás tárgyában hozott elutasító,
  12. az áru hatósági felügyelet alá vonását elrendelő, valamint
  13. a visszatartási jog gyakorlásáról rendelkező

végzés ellen. §

A visszavonó, illetve a módosító döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a visszavont, illetve a módosított döntés ellen volt. A végleges elsőfokú döntés módosítása esetén fellebbezni csak a módosító döntés ellen lehet. §

A fellebbezést és a fellebbezést alátámasztó bizonyítékokat az írásba foglalt döntés közlésétől számított 15 napon belül, utólagos adómegállapítás esetén 30 napon belül lehet előterjeszteni. E rendelkezés vonatkozik a fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására is. §

A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. A fellebbezési jogról való lemondást tartalmazó nyilatkozat nem vonható vissza. §

Ha a fellebbezés elkésett, és a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg a fellebbezésre jogosult igazolási kérelmet nem terjesztett elő, az elsőfokú adóhatóság - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - nyolcnapos határidő tűzésével a fellebbezésre jogosultat igazolási kérelem előterjesztésére hívja fel. A felhívás személyes átadása, postára adása vagy elküldése és a határidő letelte közötti időtartam a felterjesztés határidejébe nem számít bele. Ha a fellebbezésre jogosult személy határidőn belül nem nyújt be igazolási kérelmet, az elsőfokú adóhatóság a fellebbezést visszautasítja. §

A fellebbezést a megtámadott döntést hozó adóhatóságnál kell előterjeszteni. A fellebbezési határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a határidőben benyújtott fellebbezésiránti kérelmet nem a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnél terjesztették elő. A fellebbezésben és a fellebbezés alapján indult eljárásban - semmisségi okon kívül - nem lehet olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékra hivatkozni, amelyről a fellebbezésre jogosultnak az elsőfokú döntés meghozatala előtt tudomása volt, azonban a bizonyítékot az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő, a tényre nem hivatkozott. §

A másodfokú eljárás

Ha az elsőfokú adóhatóság a fellebbezést felterjeszti, a felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott döntést és a döntéshozatalt megelőző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. Az utólagos adómegállapítás tárgyában hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén a határozat meghozatalára nyitva álló határidő az iratok felettes szervhez történő érkezését követő 60 nap. A határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal, a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni. A vizsgálat eredményeként az adóhatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. §

A fellebbezési eljárás során hozott döntést a fellebbezővel és mindazokkal, akikkel az elsőfokú döntést közölték, az első fokon eljárt adóhatóság útján írásban kell közölni. §

Új eljárásra utasítás

Amennyiben a jogorvoslati kérelemmel megtámadott döntés részben jogszabálysértő, és ezért új eljárásra utasításnak van helye, a jogorvoslati kérelmet elbíráló felettes szerv - amennyiben az ügy körülményei ezt lehetővé teszik - csak a jogszabálysértő megállapítások (intézkedések) tekintetében rendeli el az új eljárást, egyebekben a döntést helybenhagyja, vagy megváltoztatja (ez a részjogerő lehetősége). Új eljárásra utasítás esetén a felettes szerv határozatában (végzésében) meghatározza az új eljárásban vizsgálandó körülményeket, illetőleg az adót, költségvetési támogatást és bevallási időszakot, melyre az új eljárás kiterjed. Az adóhatóság a felettes szerve vagy a bíróság által elrendelt új eljárásban kizárólag az új eljárás elrendelésére okot adó körülményeket, illetőleg az ezekkel összefüggő tényállási elemeket vizsgálhatja. §

Felügyeleti intézkedés

A felettes adóhatóság kérelemre vagy hivatalból, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve az állami adó- és vámhatóságot irányító miniszter hivatalból felügyeleti intézkedést tesz, ha az ügyben eljárt adóhatóság határozata, önálló fellebbezéssel megtámadható végzése (intézkedése) jogszabálysértő, vagy a határozat, az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés meghozatalára (intézkedésre) jogszabálysértő módon nem került sor. Az adópolitikáért felelős miniszter, illetve az állami adó- és vámhatóságot irányító miniszter abban az esetben jár el, ha a felettes adóhatóság az ügyben már döntést hozott. §

A felettes szervek hatásköre

A felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve az állami adó- és vámhatóságot irányító miniszter a jogszabálysértő határozatot

  1. megváltoztatja,
  2. megsemmisíti, szükség esetén új eljárás lefolytatását rendeli el, vagy
  3. az elsőfokú adóhatóságot eljárás lefolytatására utasítja. §

A felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve az állami adó- és vámhatóságot irányító miniszter nem tehet felügyeleti intézkedést, ha az adóhatóság döntését, illetve döntésrészét közigazgatási bíróság már elbírálta. A felettes adóhatóság a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet visszautasíthatja, ha a döntés ellen közigazgatási per van folyamatban. A felettes adóhatóság a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet visszautasíthatja, ha a döntés ellen közigazgatási per van folyamatban. A felettes adóhatóság a felügyeleti intézkedést mellőzi, ha jogszabálysértést nem állapít meg. A felügyeleti intézkedés iránti kérelem visszautasításáról a felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve az állami adó- és vámhatóságot irányító miniszter, a felügyeleti intézkedés mellőzéséről a felettes adóhatóság az adózót döntés meghozatala nélkül értesíti. §

A felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve az állami adó- és vámhatóságot irányító miniszter a felügyeleti intézkedésről döntést hoz. §

Felügyeleti intézkedés keretében nem hozható olyan döntés, amely az adókötelezettséget, az adó alapját, az adó összegét, a költségvetési támogatás alapját, összegét az adózó terhére változtatja meg. Ha a felettes adóhatóság vagy az adópolitikáért felelős miniszter, illetve az állami adó- és vámhatóságot irányító miniszter megállapítása szerint a felülvizsgált határozat súlyosításának lenne helye, akkor a jogszabálysértő határozatot megsemmisíti, és új eljárás lefolytatását rendeli el. §

Adó- és vámhatósági határozat bírósági felülvizsgálata

Az adózó - az önálló fellebbezéssel nem támadható végzések kivételével - a véglegessé vált döntés ellen indíthat közigazgatási pert. Fellebbezéssel támadható döntés esetén közigazgatási per akkor indítható, ha az arra jogosultak valamelyike fellebbezett és a fellebbezést elbírálták. §

Lényeges, hogy a bírósági felülvizsgálat az adóhatósági határozat végrehajthatóságát nem érinti. A végrehajtás felfüggesztéséről a bíróság az adózó kérelmére dönt. §

Az eljáró bíróság az adós kérelmére kivételesen akkor függesztheti fel a végrehajtást, ha az adós a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta. §

A kapcsolódó dokumentumok elérhetők a www.nav.gov.hu honlapról.